Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

MDF-kongresszus


---------------


Washington, 1990. június 4. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Magyarországi tudósítónkat, Szénási Sándort kapcsoljuk, aki a
Demokrata Fórum hétvégén lebonyolított kongresszusáról számol be:

    - Ha voltak is politikai bombák, nem robbantak a Demokrata Fórum
hétvégi országos gyűlésén.

    Bíró Zoltán, a Hitel főszerkesztője - aki folyóiratában még az
SZDSZ-MDF paktum titkos és személyes jellegét támadta, az ülés után
adott nyilatkozataiban pedig Antall József pártelnök és
miniszterelnök diktatórikus hajlamairól szólt - ha akart is,
szakítást nem ért el.

    A pártelnökség több tagjával együtt azt javasolta, hogy Antall
József mellé nevezzenek ki társelnököt Csoóri Sándor személyében, a
költő azonban az utolsó pillanatban visszalépett - állítólag amiatt
a hangnem miatt, amelyet Antall használt. A pártot, úgymond,
tülekedő Biberachok és Petur bánok jellemzik.

    Egyszóval minden várakozással ellentétben, Antall József
lappangó ellenzéke nem kapott képviseletet, nem szerveződött meg -
egyelőre. A miniszterelnöknek inkább a párton kívül kell majd
szembenéznie néhány szemrehányással, amelynek kiváltója már megint a
kulturális tárca birtokosa, Andrásfalvy Bertalan.

    A néprajz kutató - aki nem éppen az elitkultúra szerelmese -
hetekkel ezelőtt azzal riasztotta meg az értelmiségi közvéleményt,
hogy közölte: kormánybiztosokat kíván kinevezni az egyetemek élére,
mert bár ő abszolút nem ellensége az önkormányzatnak, dehát az
autonómia - mint mondta - még alig bimbózik, a kormánybiztos majd
ápolgatja, locsolgatja, és amíg virágba nem szökken, jobb a központi
fegyelem. (folyt.)



1990. június 4., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- MDF-kongresszus - 1. folyt.


Nos, úgy tűnik, Andrásfalvy erről már lemondott, a másik vitás
kérdésben azonban nem enged. Abban ugyanis, hogy az iskolákban
bevezessék a hitoktatást. Az érvelés szerint ez ugyan nem lenne
kötelező, atheista szülők a vallásoktatás helyett kultúra- és
vallástörténetre is beirathatják gyereküket, az ötlet mégis eléggé
rosszízű. Különben is érezni most Magyarországon a levegőben némi
porszagot, akkor, amikor egy újság hírül adja például, hogy a megyék
élére újra főispánokat kellene kinevezni, amikor újra XIX. századi
fogalmakkal dobálózunk.

    Ez a gondolat azonban - a hitoktatás kvázi kötelezővé tétele - a
múltszázadiság mellett még ijesztő is. Közismert, hogy a kádári
Magyarországon nem létezett az állam és az egyház szétválasztása,
amennyiben az állam gyarmatosítoként viselkedett a teljesen
kiszolgáltatott, vagyonától teljesen megfosztott papsággal szemben.
A gyarmati magatartás közvetítője az Állami Egyházügyi Hivatal volt,
ám azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a szét nem választottság
működött fordítva is - a két háború között, amikor viszont az egyház
telepedett rá mérhetetlenül az államra és a társadalomra.

    Mármost nem lehet megszüntetni az egyiket úgy, hogy egy másikkal
váltjuk azt fel. Nem lehet úgy ideológiamentessé tenni az iskolákat,
hogy a hátsó ajtón mégis csak becsempésszük az ideológiát, hiszen a
kereszténység nemcsak kulturális kört jelent, az európai művészet
alapjait, hanem világnézetet is. Ennyiben tehát korlátokat is, a
tekintet kötelező irányítottságát. Ez a kötelező magatartás pedig
visszatérőben van. Nemrégiben azt olvastam egy katolikus hetilapban,
hogy hát igen, igen, az iskolákat természetesen ideológiailag
csíramentessé kell tenni, ám nem ártana, ha több tantárgy előadására
paptanárokat alkalmaznának, akik úgymond, a katolicizmus tiszta
fényét szórnák szét a diákok között. (folyt.)



1990. június 4., hétfő


Vissza »


- MDF-kongresszus - 2. folyt.


De mondhatnék más példákat is: Jézus Krisztus utolsó
megkísértése című film betiltását követelő felszólalásokat
gyűjthetnének a magyar parlamentből. Vagy azt a megjegyzést, amely
szerint a képviselőháznak az egyház pótrészévé kellene vállnia.

    De már konkrét harcok is elkezdődtek az iskolák ügyében. A XII.
kerületi Arany János iskolát, a Mi Asszonyunk Katolikus Alapiskola
és Gimnázium nevű egyesület óhajtja most kisajátítani. Május 10-ikén
iskolai szülői értekezletet hívtak össze, amelyen közölték az
emberekkel, hogy az iskola alsótagozatát az egyesület egyszerűen
átveszi, és kérték a szülőket, döntsék el, óhajtják-e beíratni
gyermeküket az újonnan alakuló iskolába.

    A szülők jórésze egyelőre bénultan tiltakozik, magához sem
tudott még térni a váratlan puccskísérlettől. Hivatalos intézkedés
pedig még nincs. A kerületi tanács hoz majd döntést ebben az
egyébként - szerintem - nyilvánvaló ügyben. Ezek a példák.

    A példák után, az igazság kedvéért azonban azt is el kell
mondanom, hogy ezekben a kérdésekben egyrészt egyházi körökben is
vita van, másrészt 40 év szorongattatása és elnyomása - úgy értem
dupla elnyomása -, tehát állampolgári és vallási elnyomása után,
nehéz lenne elvárni, hogy a papság rögtön tudja, hol a helye, és mi
az a szerep, amelyet egy polgári demokráciában eljátszik.

    Végül is az új pártok sem igazán pártok még, a sajtó sem igazi
sajtó még, és az a bizonyos polgári demokrácia sem demokrácia.

    Magyarán, az egyházaknál még csak-csak érthető a
szereptévesztés, sőt elmaradottság a nyugati egyházi felfogások
mögött, amelyektől el is volt vágva. Kevéssé érthető azonban a
magyar kormány esetében, hogy miért ragaszkodik egy divatjamúlt és
fölösleges viharokat kiváltó koncepcióhoz. (folyt.)



1990. június 4., hétfő


Vissza »


- MDF-kongresszus - 3. folyt.


Főleg, hogy az állami hitoktatás fenntartása a Lajtától nyugatra
sem feltétlenül szerepel a kereszténydemokrácia politikai
felfogásában. Az ötlet ugyanis - ha tetszik, ha nem - diszkriminatív
elemeket fűz bele az iskolai életbe. Hiába jog, hogy a gyerek járhat
művelődéstörténetre is, azt azért csak megjegyzik, melyik szülő nem
iratja be gyermekét hittanra, és a társadalmi nyomások - tudjuk -
szörnyűbbek tudnak lenni, mint az állami.

    Ám ezen túlmenően is, ki vagy mi döntheti el a gyerek helyett,
hogy kíván-e hinni vagy sem, miben kíván hinni és miben nem? Miért
nem bízható ez rá akkor, amikor már döntésképes, és miért nem lehet
őt nevelni addig is a sokféleség szerepében? Hit és vallás helyett
miért ne lehetne megtanítható olyan erkölcsi világnézetre, amelynek
alapja a tolerancia és az erőszak elutasítása? Miért kellene
kalodába zárni legfogékonyabb éveit?

    Úgy gondolom, hamarosan nagy viták kezdődnek erről, és a vita
előtt már megfogalmazható néhány tanúlság. Az egyik, az egyházaknak
joga a szabad működés, joga és kötelessége a vallásoktatás, azonban
csak az állampolgár választhatja az egyházat, az egyház nem
választhat magának hívőt.

    Azután, az iskolában tanítani kell a vallástörténetet, esetleg
tágabban kultúra- vagy művelődéstörténetet, amelyen belül persze a
Biblia éppen úgy tantárgy, mint a Korán, a Tóra vagy a buddhizmus,
azonosulást megkövetelni azonban állami iskolákban tilos. Az
Isten-hit magánügy


    Mindenben pedig a legfontosabb, a kérdésnek túlságosan nagy a
súlya ahhoz, hogy erről pusztán egy kormány dönthessen. Talán még a
parlament is szűk tér ennek megvitatásához, ehhez talán szélesebb
társadalmi keretek kellenek. (folyt.)



1990. június 4., hétfő


Vissza »


- MDF-kongresszus - 4. folyt.


Egy dolog azonban úgy vélem sem szűk, sem tág keretek között nem
lehet vitakérdés. Az, hogy egy társadalom lehet keresztény, lehet
ilyen vagy olyan - bár azt gondolom, sosem egynemű -, az állam
viszont semmiképpen nem lehet sem ilyen, sem olyan. Az állam
semleges vetülék, nincs köze hithez, Istenhez, hiedelmekhez és
ideológiákhoz. Az állam építsen utat, támogasson mindenféle
kultúrát, szedje az adót és jónapot. Azt is mondhatnám: Ámen. +++



1990. június 4., hétfő


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD