|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Bod Péter ákos a gazdaságirányítás tárcák közötti felosztásáról,
az ellenőrzött privatizációról (1. rész)
|
1990. május 27., vasárnap - Hosszabb távon egy gazdasági
csúcsminisztérium felállítása a cél, de a piaci átállás idejére, a
magyar gazdaság Nyugat-Europához való közelítésének időszakában,
amikor igen erős gazdasági diplomáciát kell kifejteni, több
minisztérium felügyeli ezeket a tevékenységeket. A nemzetközi
gazdasági kapcsolatok minisztere, az ipari és kereskedelmi
miniszter, valamint a pénzügyminiszter a napokban összeülnek,
kialakítják egymáshoz való kapcsolatrendszerüket, felosztják a
munkaköröket, elhatárolják egymástól a feladatokat - mondotta Bod
Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az MTI-nek adott
nyilatkozatában, a tavaszi BNV-n. A termelő ágazatokat és a bel-,
illetve külpiaci értékesítést mereven külön kezelni természetesen
nem célszerű és nem is lehet. Az új fellállású Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium feladatkörét a miniszter úgy jellemezte, hogy
semmiképpen nem egy belgazdasági minisztérium jött létre. A
gazdasági szervező és irányító munkában a gazdasági minisztériumokon
és vezetőiken kívül részt vesz Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter
is. A közös cél ezeknél a tárcáknál most az, hogy lehetőleg 120
napon belül kialakuljon a munkamegosztás, felszámolják a párhuzamos
funkciókat.
Ami az egyes szakmai ágazatok korábbi évtizedekben alkalmazott - miniszter-helyettesi szintű - felügyeletét illeti; az utóbbi egy-két év gyakorlatában már csak az energiaiparra terjedt ki külön a gazdaságiirányítás állami felelősséggel bíró koordinálása és ellenőrzése. Így tehát az energiaszektor stratégiai, központi kezelése fennmarad. A többi ágazatban, főleg a kereskedelemben és az ipari területeken, a privatizálás kerül előtérbe, ezeket a munkákat külön szervezeti egység egyezteti.
A miniszter elismerte: ellenzéki pozícióból gyakran kritizálta a spontán privatizálást, ezek között ugyanis sok volt a gyanús eset, nem ment minden rendben. - E véleményemnek nem mond ellent az, hogy most miniszterként a magánszektor bővítését, e folyamat felgyorsítását szorgalmazom - mondotta, hozzátéve, hogy az eddigi gyakorlatból hiányzott a verseny és a megfelelő ellenőrzés. A vagyonügynökség túl későn alakult meg, azóta nem tud megbírkózni a felgyülemlett feladatokkal, s így számos ügy aktája visszakerült a tárcához. A szervezetet tehát meg kell erősíteni úgy, hogy a minisztériumnak is be kell kapcsolódnia a privatizációba. (folyt.köv.)
1990. május 27., vasárnap 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bod Péter Ákos a gazdaságirányítás tárcák közötti felosztásáról,
az ellenőrzött privatizációról (2. rész)
|
A nyilvánosság szinte teljes hiánya pedig jócskán megrendítette a közvélemény bízalmát az eddigi privatizációk tisztaságát illetően. A lakosság már allergiás arra, hogy a nemzeti vagyon többnyire értéken alul kerül külföldiek tulajdonába. Igaz viszont az is, hogy a vagyonfelértékelésnél nem lehet a pillanatnyi értéket alapul venni, számolni kell azzal, hogy az adott vagyon - mondjuk - tíz év múlva mennyit ér majd, ezt pedig igen nehéz megbízhatóan érzékelni.
Az ipari tárcának nincs pénze, hogy azt figyelembe véve átfogó iparpolitikai konzepciót dolgozzon ki. Nem is volt ilyen az elmúlt időszakokban sem. Az 50-es 60-as évek koncepciója a vas és acél országává való válás, majd a hetvenes évek struktúraváltása, egyfajta zártság-gondolattal párosult. Ilyesmire nincs szükség, arra viszont igen - hangoztatta a miniszter, hogy mielőbb megvalósuljon a szerkezetváltás, a privatizáció, a külföldi tőke beáramlása, a magyar iparvédelmet szolgáló vámpolitika, a KGST-től a fejlett országok felé való fordulás. Nem szabad ágazatok közötti arányokat sem felállítani, csak megfelelő gazdasági környezet formálásával, a piacgazdaságot kell segíteni. Az is egyfajta iparpolitika - mondotta Bod Péter Ákos - hogy a privatizálás során tömegesen jöjjenek létre a kis- és középvállalatok.
Az ipar veszteséges vállalatairól szólva kifejtette: időről időre felbukkan egy, a felszámolásra ítélt vállalatokról szóló lista, amely igen dinamikus, állandóan változik, attól függően, hogy milyen szempontok alapján sorolják azokat, például a bankoknál való sorbanállásuk vagy a rubelpiac beszűkülése figyelembe vételével. Néhány területen az állami segítség, beavatkozás indokolt a jövőben is - mondotta, s ide sorolta a hadiipari gyártásról átáló üzemek egy részét, mint például a Videotont vagy a jármű-buszgyártási vertikumot.
Az ipar és a kereskedelem irányításával kapcsolatos konkrét elképzelések kidolgozásához, illetve vázolásához a miniszter még néhány hét türelmet kért, hiszen ezekben a napokban tájékozódik a valós helyzetről a tárcáknál és a vállalatoknál egyaránt. A minisztérium nyilvánossága érdekében pedig rövidesen szóvivői rendszer alakul. (MTI)
1990. május 27., vasárnap 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|