Rendszerváltás és az MTI

	Antall József Nyugat-Berlinben
Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI) - Dr. Antall József miniszterelnök a Német Katolikusok Központi Bizottságának meghívására 1990. május 26-án részt vett a 90. Német Katolikus Napok nyugat-berlini rendezvényein. Ennek során tolmács nélküli négyszemközti beszélgetést folytatott Helmut Kohl szövetségi kancellárral. A találkozón áttekintették az Európában végbemenő változásokat. Ezen belül különös figyelmet szenteltek a kelet-közép-európai átalakulási folyamatoknak. Kiemelten foglalkoztak a kétoldalú kapcsolatok alakulásával és Magyarország, valamint a Közös Piac közötti együttműködés fejlesztésével. Kohl kancellár messzemenő támogatásáról biztosította a magyar kormányfőt mind a kétoldalú, mind pedig a Közös Piaccal kapcsolatos törekvéseiben. Tartózkodása során udvariassági látogatást tett Walter Momper Nyugat-Berlini kormányzó polgármesterénél. Az esti órákban találkozik Lothar de Maiziere-rel, az NDK miniszterelnökével. +++ 1990. május 26., szombat 16:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antall József Nyugat-Berlinben (1. rész)
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti: Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI-tud) - Nagy tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hallgatósága előtt Antall József magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kongresszus meghívott vendégeként, a nyugatnémet kancellárral egy rendezvényen föllépve, taglalta Magyarország és Európa kilátásait az egypártrendszerű diktatúrák bukása után. A magyar kormányfő bevezetőjében megállapította: - Lenin 1922. évi jóslata, miszerint a XX. század a szocializmus jegyében fog állani, minden elképzelést felülmúló szenvedést, elnyomatást és nyomorúságot hozott az érintett népeknek Európa keleti felében. Habár az 1956-os magyar szabadságharc, az 1968-as Prágai Tavasz és a ,80-as évek lengyelországi eseményei a népek fokozódó ellenállására utaltak, az ideológia és az erőszak biztosította a kommunizmus uralmát az érintett országok fölött. A végkifejlet olyan lett, amilyenre még oly bölcs Kelet-Európa-szakértők sem számítottak. A régi rendnek a hatalmat birtokló képviselői kénytelenek voltak elismerni, hogy a szocializmus rendszere megbukott, hogy immár nem lehet a népek akarata ellenére kormányozni. Nem maradt más választásuk, mint feladni a kommunizmus kísérletét, amely egyenlő az emberi természet elleni erőszakkal. Azokra az országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat békés keretek között zajlott le, Antall József leszögezte: - A régi rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem enyhébben bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyugat nem tanúsít is megértést ezen állásponttal szemben. Magyarország és a többi, hasonló helyzetben lévő ország helyzetét a magyar kormányfő a bibliai vízözön utáni állapothoz hasonlította. - A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem találnak a földre lépő utasok: sem rendet, sem struktúrákat, sem anyagi értékeket. Legfőbb támaszuk az Istenbe és önmagukba vetett hit, a remény, és a velük szemben megnyilvánult szolidaritásból fakadó bizakodás. (folyt.) 1990. május 26., szombat 18:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antall József Nyugat-Berlinben (2. rész)
Három jelentős kihívásra hívta fel a fordulat nyomán a hallgatóság figyelmét Antall József. Elsőnek említette közülük új társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu szellemében történő szétválasztását. A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwig Erhard szellemében történő bevezetése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni kompromisszumokba, s ő maga bizonyos abban, hogy a meghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek. Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország felzárkózását Eurápához. Cáfolta, hogy Magyarország csatlakozási vágyának elsősorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói lennének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-európai népek vonzódása szempontjából (Nyugat-Európához) elsősorban politikai, történelmi és érzelmi motivumok a meghatározók. Antall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok fenntartások nélkül támogatják Németország egyesítését, mint az európai integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a magyar miniszterelnök történelmi párhuzamot vonó szavait, amelyekkel báró Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását (,,A magyar függetlenség a német egységtől függ,,) ezzel a kijelentéssel egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött. A lelkes tapssal fogadott 30 perces - németül elhangzott - előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetet mondott Magyarországnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek ,,nacionalista különútjának,, lehetőségét és hitet tett az Európába való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés mellett. A két előadást követő háromnegyed órában a hallgatóság kérdésekkel ostromolta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat ideológiai türelmet fog-e tanúsítani a nem keresztény (például ateista) szellemiségben felnőtt fiatal nemzedékekkel szemben? (folyt.) 1990. május 26., szombat 18:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antall József Nyugat-Berlinben (3. rész)
A kormányfő válaszában rámutatott: az európai kereszténység Magyarország számára nem program, hanem történelem. Az ország évszázadokon át harcolt a kereszténység bástyájaként az Európát fenyegető külső hatalmakkal. A kormány a kereszténységet az európai népek integrációs kovászának tekinti. ,,Európában még az ateisták is keresztények,, - szögezte le a miniszterelnök. Az MDF zsidóellenes, antiszemita áramlataira rákérdező hallgatónak Antall József azt felelte: - Az ilyen - elsősorban az amerikai sajtóban megjelent - állítások nem igazak. Antiszemita tendenciák gyakran jelentkeznek az európai országokban, ám Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt ilyenre példa. - Az állítás cáfolatául hozta fel a kormányfő, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb lélekszámú zsidó közössége, itt működik Kelet-Európa egyetlen rabbiképző intézete. Magyarország hídszerepet tölt be a szovjet zsidók Izraelbe irányuló kivándorlásában és az MDF vezetőségének is van zsidó tagja. A magyar miniszterelnököt a nap folyamán fogadta Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere, Walter Momper. Antall József a Jégcsarnokban elhangzott előadás és a hallgatóság kérdéseinek megválaszolása után részt vett a nyugat-berlini Reichstag előtti parkban rendezett szabadtéri misén, amelyen többek közt Richard von Weizscker, az NSZK szövetségi elnöke szólt az egybegyűlt több tízezer emberhez. Embargó 20.00 óráig -------------------- A berlini magyar nagykövet az esti órákban vacsorát adott a képviselet épületében Antall József tiszteletére. A meghívott vendégek között volt Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke, akivel a magyar kormányfő szívélyes hangú eszmecserét folytatott. +++ 1990. május 26., szombat 18:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »