Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

Interjú a miniszterjelöltekkel


------------------------------


München, 1990. május 23. (SZER, Kommentár nélkül) - Kasza
László:

    - Milyen tervekkel lépnek hivatalba az új miniszterek, milyen
problémákat akarnak először megoldani? Kommentár nélkül című
műsorunk mai adásában ezeket a kérdéseket teszik fel munkatársaink a
hivatalba lépő minisztereknek. Amikor az interjúk készültek, a
későbbi miniszterek még csak miniszterjelöltek voltak. Elsőnek
Szilágyi Sándor kérdezi a földművelődésügyi tárca vezetőjét, Nagy
Ferenc Józsefet.

    - Miniszterjelölt úr
Önben származását tekintve is él egy
nagyon erős jóvátételi igény: mindannak helyrehozása, ami az elmúlt
negyven-egynéhány évben a magyar parasztsággal történt. Ugyanakkor
itt a bizottásági ülésen a kérdések arra irányultak, hogy ezt nagyon
nehéz lesz a gyakorlatba átültetni. Ön optimistán, vagy pesszimistán
ítéli ennek az egyébként senki által nem vitatott jóvátételi tervnek
a megvalósítását?

    - Én reálisan ítélem meg és inkább optimista vagyok, mint
pesszimista. Ez az embereknek egy végtelenül nagy elégtétel lesz, a
közvéleménynek a közérzetét nagyon javítja. Tehát én az ország
életében ezt egy nagyon pozitív lépésnek tartom és ezért tartom ezt
egy nagyon lényegesnek, ami úgy érzem, hogy ennek a sokat szenvedett
rétegnek elégtétele és tudja, hogy hogy van ez, amikor a sebeket
begyógyítják, akkor ez egy megnyugvást, egy gyógyulást jelent és
gondolom, hogy ilyen gyógyulással indul majd a társadalmunk is a
nagy feladatoknak.

    - Pártja, illetve ön, személy szerint hogyha ezek a gyakorlati
nehézségek nagyon megsokasodnak, mennyire ragaszkodik ehhez az
eredeti elképzeléshez? (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 1. folyt.


- Az elképzeléseink megvalósításához ragaszkodom, én ezt nagyon
igazságosnak tartom, mert ha nem lenne az, akkor nem is lettem volna
szószólója. Tehát ha ezeknek a megvalósítását nem sikerül elérnem,
akkor úgy érzem, hogy én nem végeztem megfelelő munkát, én ebből a
megfelelő konzekvenciákat le tudom vonni és egy politikusnak legyen
olyan erélye, legnagyobb erénye, hogy akkor álljon fel a székből,
amikor éppen kell.

    - Következő kérdésem az már nem a múlt helyreigazítására
irányul, hanem inkább jövőbe tekint. Ön is említette, hogy az
egyetemi, illetve egyáltalán az agárfelsőoktatásban egy újfajta, a
nagyüzemi szemléletet felváltó vállalkozói gazdaszemléletre van
szüksége. Mit gondol, a mai agrárfiatalság, vagy vidéki fiatalságban
mekkora a vállalkozói kedv?

    - Lesz vállalkozói kedv, pillanatnyilag csak a bátrabbakba,
kevesebbekbe van, de nagyon soktól lehet hallani, hogyha ez beindul
és realizálódik, lesznek eredmények, egyre több követői lesznek.
Igénylik ezt, mert valahogyan a mai fiatalok szeretnek szabadabban
élni, nem szeretik a kötöttséget, amibe belenőttek, beleszülettek,
szeretnének kitörni, szeretnének több szabadidőt maguknak.
Szeretnének saját gazdájuk, saját munkájuknak a végrehajtói, de
viszont annak az eredményét is, a siker élményét élvezői közé is
tartozni. Tehát ez megnyugtat és én bízom benne, hogy a kezdeti
mondjuk gondolkodási és így a spekulálás között ez a kérdés is
megtalálja majd a megfelelő gyakorlati realizálást, tehát azt az
utat, ami arra készteti ezeket a fiatalokat, hogy egyre inkább
többen vállalják a vállalkozói, vagy farmergazdaságnak a kockázatát
is, de a szabadságnak, a függetlenségnek az érzetét is. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 2. folyt.


- És maradjunk tovább a témánál. A következő interjút ugyancsak
Szilágyi Sándor készítette, Gerbovits Jenő tárca nélküli
miniszterrel, akinek a mezőgazdasági kérdések koordinálása lesz a
feladata.

    - Miniszterjelölt úr
Ön a meghallgatás során említette, hogy
tárca nélküli miniszterként egy kisebb csoporttal, egy stábbal fog
dolgozni a mezőgazdaság átalakulásán, illetve a paraszti
érdekképviselet kérdésein. Ha szabadna tudnom, kik lesznek benne, ha
nem név szerint, mely pártok, tehát koalíciós jellegű bizottság
lesz-e ez, és mikor áll össze?

    - Ilyen mélységig nem volt módunk tárgyalni. Tehát a dezignált
miniszterelnökkel nekem még személyre vonatkozatóan meg kell
beszélni. Egy vázlatot tettem a bizottság elé abból a
megfontolásból, hogy így megkönnyítem a kérdéseket, illetőleg azt a
kicsit - hogy fogalmazzak - nehezen feldolgozható állapotot, hogy
egyrészt van egy FM-tárca, szükséges-e még egy parasztminiszter ebbe
a parlametbe. Most mi egy állapotból próbálunk kijutni, átalakítani.
Így jött az Antall József úr ötlete, hogy akkor egy tárcát,
illetőleg egy tárca nélküli státuszt kreálunk, amely tárca ezekre a
feladatokra, az átalakulás organizálására, vagy a két
Kisgazdapártnak juttatott tárca közti koordinálásra, munkaügyi és a
földművelésügy, hiszen várhatólag a munkanélküliek jelentős hányadát
itt tudjuk lecsapolni a mezőgazdaságban. Így ezeknek a koordinálása
egybe eshet az általunk felvázolt elképzelésekkel, hogy alapos
leltárt készítünk el a különböző mammutvállalatokról. Most is
mondom, hogy Isten, ember nem tudja, hogy mi történt ebben az
országban ezeknél a vállalatoknál, hogy hol csapódott le a
valutabevétel, hányada maradt meg az agrárszfériába, hogy jutott el,
mi történt, hogy az agárolló így szétnyílott. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 3. folyt.


Mik azok a produktumok, amelyek nyugodtan eladhatók jó
haszonnal, vagy marketinggel, piackutatással melyek azok, amelyekkel
meg tudunk jelenni a nyugati piacon. Ez már nem passzol, ez már nem
illik bele. Sem a földművelésügy, sem más tárcáknak az
elképzeléseibe és így jött az ötlet, hogy erre a célra párhuzamosan
az átalakulással a nagy elképzelések kialakítására létrehozunk egy
stábot.

    - Ön említette, hogy elmúltak már azok az idők, amikor itt
pártfegyelem alapján dolgoztak volna a miniszterek és a meghallgatás
során többször hangsúlyozta, hogy ebben, vagy abban a
részletkérdésben mások az elképzelései, mint Nagy Ferencnek, akivel
egyébként egy pártban van. És nekem az volt a benyomásom, hogy ön
különösen a privatizáció kérdésében radikálisabb elven van. Ezt jól
látom?

    - Igen. Minden bizonnyal. Ez az oldalam, az egész választási
kampányban úgy reflektorfényben volt. Én, aki eléggé béketűrő ember
vagyok, de a tulajdonkérdésben én vagyok legradikálisabb a Független
Kisgazdapártnál, így a földügyben, a polgári javak megítélése
tekintetében ugyanaz a véleményem, mert nem tudnék egy igazságot
képviselni, ha másként bírálnám el a vidéknek, a parasztságnak a
jogsérétését, mint a városi emberét.

    Én nem adnék senkinek sem ingyen földet. Létrehozunk egy
földapot, hitellel, ha úgy tetszik támogatással segítsük meg azokat,
akiknek nem volt földjük és mezőgazdasággal akarnak foglalkozni.
Majdnem ugyanaz, de mégsem, mert tulajdonképpen igazából az ember
saját vagyonszerzése lesz kielégítve akkor, ha neki kedvezményt,
hitelt, netán a földalapból pénzt adunk, hogy vásárolhasson
tulajdont. Ez már igazán tulajdonosi szemlélet, akkor kijön a
gazdaoldala, ami az övé, amiért megdolgozik, amit megvásárolt. Én
innét közelítem meg ezt a kérdést, engedtessék meg, hogy ebben az
értelemben saját véleményem legyen. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 4. folyt.


- A művelődési és közoktatási miniszterjelölt Andrásfalvy
Bertalan. Mik a legsürgősebb tervei, feladatai?

    - Nagy félelem van a társadalomban, hogy egy új kormány, egy
teljesen új kormány új reformokat hoz az oktatásügyben, megint
kiszolgáltatva a pedagógus társadalmat az államhatalom kényének,
kedvének. Szeretném ezúton is megnyugtatni a hallgatókat, hogy erről
szó sincs. Tulajdonképpen eddig mindig azt hangoztatta a pártállam
és az ideológiától megszorított, lebecsült és nagyon is szoros
pórázon tartott pedagógusoktól, hogy a felhalmazott tudásukat adják
tovább. De a hangsúlyt átteszem: nem a tudásukra van szükség, az
emberségükre. Egy olyan pedagógust akarunk, aki szabadon, nem
befolyásolva a felsőbbségtől, ideológiai félelmektől, önmagát adja
tovább. A nevelés lesz a fontos. Nem a verbális tudásnak az átadása
és megkövetelése, hanem a nevelés és ebben a szabadabb légkörben az
emberi egyéniség kibontakozásában a pedagágus önmagát adja, és ezt
kérjük tőlük.

    - Az oktatási területen kívül milyen területekre gondolja, hogy
legsürgősebben koncentrálni kell?

    - Mindenhol baj van. Elsősorban két területen: úgye a maradékelv
alapján mindenhol elszegényedtünk, működésre, fejlesztésre a
kultúrának semmilyen területén nem volt mód, vagy nagyon kevés volt.
Tehát tulajdonképpen mindenhol nagyon nagy baj van, mindenhol sürgős
közbelépésről van szó. A megoldás és egyben a fő kérdés minden
területen az önkormányzat, az abban dolgozó művészeknek,
szakembereknek, tanároknak a java, ő döntse el, hogy kik vezessék,
kik képviseljék érdekeit, és a Demokrata Fórum elég későn vette fel
egy valódi pártnak a külső jegyeit. Mindig kérdezett és ezután is
kérdezni akar. Amikor dönteni fogunk kulturális kérdésekben,
művészeti kérdésekben, akkor a legkiválóbb művészekkel, a
legkompetensebb emberekkel próbálunk konzultálni, kérdezni és úgy
dönteni, ahogy az az egész nemzetnek a legjobb. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 5. folyt.


- Hadd mondjak egy igaz történetet ehhez. Amikor telefonon
Antall József felhívott, hogy vállaljam el ezt a helyet, akkor
azonnal nemet mondtam. Akkor ő körülbelül ezt mondta: ha elvállalom,
ha nem vállalom el, a mi generációnk, a mi felelősségünk az, mi
történik ebben az országban. Miért ne jussanak szóhoz azok, akiknek
volt elképzelésük és ezért áldozatot is tudtak hozni.

    A következő riporter Tarr Péter, a következő miniszter:

    - Dr. Surján László népjóléti miniszter 100 napon belül milyen
azonnali problémákat oldana meg?

    - Az első számú probléma a jelenlegi helyzet pontos felmérése,
ez az, amit leltárnak szoktunk mondani. A második feladatkör a
minisztérium új szervezési rendjének megállapítása, az ezzel
kapcsolatos személyi változások végrehajtása. Talán nem jó számozni,
mert itt nem sorrendet, nem fontossági sorrendet mondok - az
alacsony nyugdíjak helyzetének tisztázása és annak a szervező,
törvényelőkészítő munkának a megkezdése, ami ezer ponton szükséges,
a társadalombiztosítás átszervezése, gyógyító-megelőző ellátás, a
vezetőkiválasztási elvek és módok, a kórházigazgatás rendszerének
áttekintése. Körülbelül ez az a kör úgy hirtelenjében, de azért ne
tekintsük ezt teljesnek.

    - Bár mondta, hogy nem lehet fontossági sorrendet ezek között
kialakítani, gondolom mégis maga a tárca legelső lépésként a
létminimum biztosítására gondol.

    - Azt nagyon szeretnénk minél hamarabb elérni, hogy a nyugdíjas
körben, nyugdíj és nyugdíj jellegű járadék körben a létminimumot el
lehessen érni. Ennek nyilván vannak pénzügyi feltételei és van egy
elméleti feltétel, hogy ez a létminimum reálisan legyen
megállapítva, és lehetőleg társadalmi konszenzus övezze. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 6. folyt.


- Ennek vannak hivatalos szervei ugye, a Központi Statisztikai
Hivatal, de ezt a legkülönfélébb társadalmi szervek és
szakszervezetek bevonásával szeretném - hogy úgy mondjam -
hitelesíttetni.

    - Ennek és a társadalombiztosítási gondok megoldásának is
jelentős pénzügyi mozzanatai is lesznek. Hogyan gondolja az
együttműködést a pénzügyminiszteri és a munkaügyi tárcával?

    - Hát így, hogy együttműködés, hogy az én feladatom a probléma
feltárása, az igény megfogalmazása, a pénz az ő kezükben van. Nagyon
sokszor eljátszották már itt az elmúlt másfél évben azt, hogy a
lakosság elérkezett tűrőképessége végső határáig. Aztán valahogy
mégiscsak kibírtuk. Azt hiszem, hogy az a feladatom, hogy a lakosság
testi, lelki, szociális egészségén munkálkodjam, ez a népjólét, és
fogalmazzam meg azokat az elvárásokat, amelyek ehhez szükségesek.
Ugyanakkor nagyon világosan kell látni, hogy a működésemhez rövid
távon látványos javulás nem fűződik, nem fog fűződni, hiszen egy
olyan örökséget kaptunk - nem mint kormány kaptuk ezt az örökséget,
hanem mint nemzet -, amely nagy-nagy negatívum, egy nagy adósság,
egy nagy gazdasági krízis.

    Valahogy fel kell vállalnunk, közösen kell felvállalnunk az
örökséget, rá kell döbbennie a lakosságnak arra, hogy lehet, hogy a
régi kormány - régin nem is a most lelépőt, hanem a még régebbieket
értem - okozta mindezt a bajt, ami itt van. De nem adtuk meg a
lehetőséget a szavazáson arra, hogy ők hozzák helyre. Nekünk kell
helyrehozni, de mi mostmár nem az a régi kormány vagyunk, mi mostmár
egy legitim, a nép által választott kormány vagyunk, egy vérből
valók vagyunk - mondanám a Dzsungel könyve alapján - a lakosság és a
kormány összetartozunk, nem idegen test, idegen szerkezet, és egy
kicsit együtt fogunk sírni és együtt nevetni a végén. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 7. folyt.


- Jeszenszky Géza külügyminiszter-jelölt mit tart a legfontosabb
és a legsürgősebb teendőinek a külpolitika területén?

    - Erre nem két perc, de két óra sem elegendő és több évi munka
van, ami nagyon sürgető. Én inkább csak ítt felvázolni tudom.
Számunkra azt a folyamatot, ami egyfajta elhatárolódás egy
nagyhatalomtól, ezt végre kell hajtanunk, de úgy, hogy ez a
nagyhatalom is elfogadja ezt. Ezt indokolja nemcsak földrajzi
fekvésünk, nemcsak a katonai erőnknek a jelenlegi elhelyezkedése,
fegyverzete és a többi, hanem tulajdonképpen ezt kívánja az az
érzésem az európai egyensúly is.

    Tehát mindenesetre miközben ennek meg kell történni, és ezzel
párhuzamosan egy nyugati orientáció kialakítása - ez gazdasági,
kulturális és politikai is természetesen -, itt a kettő között van
még egy harmadik szféra, ami talán közvetlenül a legfontosabb:
Magyarország és a szomszédok viszonya. Ezzel kapcsolatban külföldön
újabban elég sok aggály hangzik el. Nem kifejezetten ránk vagy
tőlünk féltve a világbékét, de mindenképpen a térség konfliktusai,
etnikai konfliktusaitól.

    Ezek a veszélyek valóban fennállnak, de én azt hiszem, hogy a
közös érdekek sokkal erősebbek. Tehát ha az új kormányok, a
demokratikus választások után létrejövő új kormányok valóban az
európai közös célokra tekintenek és arra, hogy Európában milyen
normák vannak, akkor ebből fakad az, hogy az egymás közötti
viszonynak nincs semmi akadálya hogy jó legyen, hogy egészen más
legyen, mint ami eddig volt.

    - A meghallgatáson említette, hogy nem szeretnék, ha a
nagyhatalomtól való távolodás egy másikhoz való feltétlen közeledést
jelente. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 8. folyt.


- Természetes, hogy egy kis államnak csakis az lehet az érdeke,
hogy a partnerei között valamiféle kiegyensúlyozott viszony legyen.
Tehát nem is kívánná senki azt hiszem a mai Európában, a mostani
légkörben, hogy mondjuk akármilyen értelemben, akár gazdaságilag is
csatlósává váljunk. Mindenképpen mi mindig is azt hangsúlyoztuk és
szorgalmaztuk, hogy minél több európai és Európán kívüli hatalom
vállaljon érdekeltséget Európa középső részén - ez nekik egyénileg
is érdekük és minden szempontból a gazdasági és politikai egyensúly
is ezt diktálja.

    - A Külügyminisztérium apparátusával mi a szándéka?

    - Erről is hosszan lehetne beszélni. Egyrészt annyi embert
tudunk leváltani, ahány emberünk van. Mindenesetre a nagyköveti
posztokon ott viszonylag jelentős változásokra van szükség, ezt
mindenki kívánja és sok tapasztalat alátámasztja. Azt hiszem, hogy
az apparátus lojalitása, mondjuk az 50 év, 55 év alattiak lojalitása
többségében nyugodtan biztosítható, vagy számíthatunk erre. És nem
azt mondom, hogy 55 év felett mindenekinek mennie kell, de
mindenesetre, aki úgy érzi, hogy felfogásával, múltjával ellentétes
egy új, demokratikus pluralista Magyarország szolgálata, azok számra
a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége is fennáll.

    - Romániával kapcsolatban milyen konkrét lépéseket kíván tenni?

    - Az új vezetéstől nagyon sok függ. Én abban reménykedem, hogy a
választás után megszűnik az az aggodalom, félelem a román vezetés
részéről, hogy mondjuk a nacionalizmusban túlkiabáljanak rajta, és
túllicitálnak rajta, és akkor talán visszatérhet azokhoz az
ígéretekhez, amelyeket a romániai forradalom után, december végén,
január elejében tett, tehát amiben benne van a magyar kormánnyal,
Magyarországgal való sokkal jobb viszont, és a magyar kisebbséggel
való egészen más megközelítésű bánásmód. (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 9. folyt.


- És végül a sokszor feltett kérdés: Varsói Szerződés,
NATO-tagság, semlegesség? Illetve a Varsói Szerződésből mennyire
gyorsan szeretnének kilépni?

    - Amennyire ezt a többi érdekelt is támogatja, követi.
Elsősorban nem az időre helyezném a súlyt, hanem arra, hogy
alakuljon át, jőjjön létre egy olyan európai biztonsági rendszer,
amely biztosítja minden államnak a biztonságot és ez lesz a
megnyugtató azt hiszem a Szovjetunió számára is.

    Végül Szilágyi Sándor Balsai István igazságügyminiszter-jelöltet
kérdezi:

    - Ön 18 éves ügyvédi praxis után jogalkalmazóként kerül a tárca
élére. A szakszerűség és az életszerűség elvei közül melyiknek nyújt
majd majd munkája során elsőbbséget?

    - Én azt hiszem a kettő nem mond egymásnak ellent. Mint
jogalkalmazó mondhatom - amire utalt a kérdésében - mind a kettőt
egyforma súllyal kell kezelni. Talán szerencsés lesz ez a kombináció
az én személyemmel, miszerint: remélem megfelelő szakszerűséget
tudtam a munkámban elérni, és ugyanakkor az életszerűséget is mint
gyakorló ügyvéd minden mozzanatban figyelemmel kísértem. Tehát
hogyha a miniszteri koncepciómat illeti a kérdés, akkor azt mondom:
a kettőt ötvözni kell és talán hogyha ez változtatást jelent, akkor
ilyen értelemben változni fog a minisztériumnak a munkastílusa.

    - Beszámolójában, elképzelései felvázolásában nyomatékosan
említette, hogy a bírói hivatásnak vissza kell adni a tisztességet,
a megbecsülést, és ennek érdekében számos elképzelése és javaslata
van. Hogyan gondolja ezt a végrehajtatni? (folyt.)



1990. május 23., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú a miniszterjelöltekkel - 10. folyt.


- Megfelelő elképzelésekkel rendelkeznek maguk a bírák erről a
kérdésről. Áttekintettem ezeket az elképzeléseket és úgy gondolom,
hogy első lépcsőben a bírók már most is megalakult Bírói Tanácsának
a bevonásával ki kell dolgozni a bírói státusra vonatkozó részletes
szabályokat, koncepciókat, a bíróvá válás feltételrendszerének a
jellege sokkal emeltebb szintű megfogalmazását szem előtt tartva, a
bírói előmenetelt, a bérezés normálisabb szabályozását, a bírói
elmozdíthatatlanság kérdését, a bíróságok tényleges belső
függetlenségének a kiépítését; főleg az anyagi függetlenség
megteremtését a bíróság egésze szempontjából olymódon, hogy a
bíróságok a saját anyagi eszközeiket külön fejezetként lássák a
költségvetésben, és ne a minisztérium gondoskodjék - hogy úgymondjam
- az egyéb költségek előtérbe helyezése után a bíróságokról. +++



1990. május 23., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD