 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1. rész)
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd -
Értelmiségiek a történelmi kompromisszumért címmel kétnapos
eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi
magyar, illetve román vezető értelmiségiek részvételével. A
történelmi jelentőségű találkozón a többi között részt vesz Ioan
Alexandru költő, a Nemzeti Keresztény Parasztpárt alelnöke, Mircea
Dinescu költő, az Írószövetség elnöke, Dan Petrescu író, Smaranda
Enache, a Maros megyei nemzetmentő front tanácsának osztályvezetője,
Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Cs.
Gyimesi Éva, a Kolozsvári Egyetem irodalomtörténész tanára, Kányádi
Sándor költő, Pálfalvi Attila ipari miniszterhelyettes, Demény Lajos
oktatási miniszterhelyettes, továbbá Tabajdi Csaba, a
Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium Titkársága
vezetője, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író, Raffay Ernő
történész, országgyűlési képviselő, Konrád György író, Tamás Gáspár
Miklós filozófus, országgyűlési képviselő.
A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy - a müncheni
székhelyű Ferenczy sajtóügynökség vezetője - nyitóbeszédében
reményét fejezte ki, hogy a magyar-román értelmiségi párbeszéd egy
korszak lezárását, ugyanakkor egy új fejezet kezdetét jelzi. A
kelet-európai változásokkal történelmi lehetőség nyílott arra, hogy
a problémákról építő jellegű, közvetlen párbeszédet folytathassanak.
Azon ritka pillanatok egyikét éli át Kelet-Európa, amikor a népek
öröklött görcseit és előítéleteit nem hangos acsarkodással,
méltatlan szövetkezéssel, hanem a gondok nyílt megvitatásával
oldhatják fel. Az új Európa - amelyhez minden nemzet tartozni kíván
- csak a tolerancia és a párbeszéd Európája lehet. E párbeszéd
hagyományait a kormányok Helsinki szellemében megtett lépései
teremtették meg. Emellett azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek
szert az értelmiségiek dialógusai. Ezzel kapcsolatban Josef von
Ferenczy a mostani tanácskozás egyik fő céljaként jelölte meg annak
megalapozását, hogy a román-magyar kapcsolatot mindenkor a nemzeti
kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésére
épülő európai normák határozzák meg. Josef von Ferenczy javasolta,
hogy a mostani találkozó sikere esetén hozzák létre a magyar-román
párbeszéd intézményes keretét, ami lehetővé tenné, hogy a megkezdett
tanácskozás szellemében folytatódjék a kapcsolatépítés. A párbeszéd
fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé szeretné megnyerni
Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy
nemzetközi tekintélyt vívott ki. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (2. rész)
|
Horn Gyula külügyminiszter, a rendezvény védnöke a találkozó
jelentőségét méltatva hangsúlyozta: az eszmecsere elősegíti a magyar
és a román értelmiség európai színvonalú, civilizált párbeszédét. A
két nép közötti párbeszéd megteremtése nem öncél; a jelenlegi
európai helyzet lehetővé teszi, hogy a két ország új alapokra
helyezze kapcsolatrendszerét. Ez egyben nagy felelősséget is ró a
két ország kulturális, szellemi életének képviselőire, hiszen
megnyílt előttük a lehetőség, hogy a maguk eszközeivel
hozzájáruljanak egy új, demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a
történelmi lehetőséggel mindkét országnak élnie kell. Horn Gyula
véleménye szerint a megbékélés, az együttműködés alapjainak
megteremtéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a két ország
szembenézzen a múlttal, s levonja annak tanulságait. A múlt ismerete
alapján el kell takarítani az útból a ferdítéseket, hamisságokat,
illetve a politikában évtizedeken át jelenlévő önzést. Szükség van
arra is, hogy szakítsanak a hatalmi önzéssel, amely különösen a
Ceausescu-rendszer alatt egészen a hatalmi tébolyig fokozódott.
Magyarország az elmúlt év karácsonyán nagy örömmel fogadta a
romániai forradalom hírét, s elsőként ismerte el az új vezetést. Ez
is azt bizonyította, hogy a magyar népben nincs gyűlölség a román
néppel szemben. A gyűlölködést az anakronisztikus politikai hatalom
mesterségesen táplálta. A régi hatalom megdöntésével azonban most új
alapokra lehet helyezni a magyar-román viszonyt. Magyarország egy
demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő
Románia létrejöttében érdekelt. A magyar és a többi kisebbség jogai
csak egy ilyen demokratikus államban biztosíthatóak.
A magyar külügyminiszter ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy
sok tekintetben nem igazolódtak hazánknak a romániai forradalommal
kapcsolatos várakozásai. Igen lassú az előrehaladás a magyar-román
viszony rendezésében. Tapasztalható az is, hogy a bukott diktatúra
egyes személyiségei tovább működnek, átmentik a magyarellenes
politika némely elemét, s tevékenységüket az időhúzás, a taktikázás,
nem pedig a gondok érdemi megoldása jellemzi. Hangoztatta: közös
érdek, hogy ne legyen szakadék a kinyilvánított politikai szándékok
és a tettek között. A magyar álláspont szerint csak akkor lehet új
alapokra helyezni a magyar-román viszonyt, ha rendezik a romániai
magyarság sorsát, s megszüntetik mindazt a diszkriminációt,
amelyeket vele szemben alkalmaztak.
A külügyminiszter utalt arra is, hogy az utóbbi időben egyes
román vezetők részéről kifogásként elhangzottak olyan nyilatkozatok,
miszerint a magyarságban él egyfajta nosztalgia az I. világháború
előtti állapotok iránt. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:21
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (3. rész)
|
A külügyminiszter természetes jelenségnek ítélte a magyarságnak
ezt az érzését, hiszen - mint ismeretes - az I. világháború után
emberek millióit szakították el hazájuktól, az anyanemzettől. A
nosztalgikus érzéseket erősítette az is, hogy milliók nem leltek
tényleges hazára az új országban. A királyi Románia, majd a
Ceausescu-diktatúra elnyomta és hazátlanná tette az ott-élő
magyarokat. Rombolták szellemi, kulturális értékeiket, és
folyamatosan megsértették nemzeti érzéseiket. Horn Gyula rendkívül
sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a korábbi évek magyar vezetése
behunyta a szemét, és nem vállalta fel a határon túl élő magyarság
érdekeinek képviseletét. A Németh-kormány szakított ezzel a
politikával, s vállalta azt is, hogy emiatt nemegyszer támadások,
fenyegetések érték hazánkat, s a vezetést. A mai magyar kormány -
szögezte le - az ENSZ-alapokmány, a Helsinki Záróokmány ajánlásaiból
indult ki, amikor megfogalmazta a magyarság jogainak biztosításával
kapcsolatos igényeit.
A külügyminiszter az elkövetkezendő időszak főbb tennivalói közé
sorolta, hogy a nemzetiségek számára mindenütt biztosítani kell a
megfelelő politikai képviseletet az országos döntéshozatali
központokban. Fel kell számolni a Ceausescu-diktatúra által okozott
mérhetetlen pusztítást következményeit. Meg kell teremteni a
magyarság számára az anyanyelvi oktatás lehetőségét.
A magyar-román viszony újrarendezése ugyanakkor nem jelenti azt,
hogy Magyarország bármilyen módon is megsértené Románia
szuverenitását, területi integritását. A határokat nem
megváltoztatni, hanem semlegesíteni kell, biztosítva az emberek, az
eszmék, a szellemi értékek teljesen szabad áramlását a két ország
között. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség a
nacionalizmussal szemben, hiszen nacionalizmus és demokrácia kizárja
egymást. Ennek kapcsán a külügyminiszter utalt arra, hogy az elmúlt
napokban aggasztó hírek érkeztek Románia egyes területeiről az éledő
nacionalizmusról, a nyomában járó attrocitásokról. Ezek a jelenségek
- azon túl, hogy károkat okoznak a két nemzetnek - akadályozzák a
demokrácia építését Romániában. Románia és Magyarország csak együtt
juthat el a civilizált Európához - mondta végezetül Horn Gyula.
A nyitónyilatkozatokat a résztvevők hozzászólásai követték.
Bodor Pál író - bár meglehetősen pesszimistán ítélte meg a romániai
fejleményeket - józan kompromisszumot tükröző konkrét javaslatokkal
állt elő. Ajánlotta, hogy a két ország kulturális életében
hirdessenek több évtizedes moratóriumot a kontinuitásról folytatott
áldatlan vitában. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:23
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (4. rész)
|
Tisztázni kell az önkormányzattal, önigazgatással, autonómiával
kapcsolatos kérdéseket, szigorúan elkülönítve a területi
autonómiától. Javasolta továbbá, hogy hozzanak létre román-magyar
kiadót, amely publikációival segítene megvilágítani a két nép
történelmének összes vitás kérdését. Ajánlotta azt is, hogy
nemzetközi támogatással indítsanak kétnyelvű folyóiratot. Végezetül
kérte, hogy - bármilyen nehéz helyzetben is van Románia - a román
értelmiség próbálja meg észérvekkel csökkenteni a románok
veszélypszichózisát.
Mircea Dinescu kifogásait fogalmazta meg Horn Gyula
felszólalásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy a külügyminiszter
elemzését az érzelmek uralták, s a sietség, a kapkodás érződött
szavain. Úgy vélte: amikor a külügyminiszter arról beszél, hogy a
magyarok nem találtak hazát Romániában, akkor azt is hozzá kell
tenni, hogy a forradalom utáni lázas politikai életben a románok is
éppen hogy kezdenek önmagukra találni. Tisztában kell lenni azzal,
hogy nemzeti létében neurotizált nép a román, s még csak most
lábadozik. A megbékélés ezért hosszú folyamat lesz, káros a
kapkodás.
Tamás Gáspár Miklós az érdekek, törekvések nyílt, őszinte
megfogalmazását szorgalmazta. A magyar politikai spektrum egységes
abban, hogy le kell zárni a két ország évtizedes határvitáit, ám
mindaddig nem nyugszik meg a magyar közvélemény, amíg nem látja
biztosítva az erdélyi magyarság kultúrájának megőrzését, etnikai
jövőjét. Érthető, hogy a román értelmiség az idő szorításába került,
de a történelem nem vár; a demokratikus intézmények megteremtésével
haladéktalanul hozzá kell fogni a sebek begyógyításához.
Ioan Alexandru úgy vélekedett, hogy az ,,istentelenség,,
betegségének orvoslása a legfőbb feladat. Románia és Magyarország
népeinek vissza kell nyúlniuk közös keresztény gyökereikhez, mert ez
az, ami a nemzeti kisebbségeket szervesen összeköti.
Domokos Géza szerint fatális fáziseltolódás van a magyar és a
román politikai folyamatok között, s ez érződik a tanácskozás
résztvevőinek eltérő megközelítési módjában is. Míg a román
értelmiség jobbára érzelmi alapon közelíti meg a problémákat, addig
magyarországi vitapartnereik inkább politológiai, szociológiai
alapon vizsgálják a változásokat. Ez annak tudható be, hogy
Magyarországon a reformfolyamat már két évtizedes múltra tekint
vissza, Románia pedig éppen csak megszabadult a diktatúrától. A
mostani találkozót ezért egy folymat nyitányaként kell kezelni. A
remények szerint az ismétlődő találkozók során egy hullámhosszra áll
a magyar és a román értelmiség, csökken a fáziskésés. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 18:28
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (5. rész)
|
Domokos Géza javasolta, hogy a következő tanácskozás színhelye
Temesvár legyen. A romániai helyzetet elemezve az RMDSZ elnöke
rámutatott: az atomizált, kavargó román társadalomban félelmetes,
konzervatív visszarendező erők aktivizálódtak, amelyek a
magyarellenesség leple alatt demokrácia-ellenes fordulatot
készítenek elő. A veszély felismerése, tudatosítása a magyar és a
román értelmiség fő feladata.
X X X
Az értelmiségi csúcstalálkozó jelentőségét bizonyítja, hogy a
résztvevőkhöz levelet intézett Catherine Lalumiere, az Erópa Tanács
főtitkára. A levél hangoztatja: az utóbbi hónapok forradalmi
változásai nyomán Közép-Kelet-Európa országai fokozatosan közeledtek
az európai építkezés tervéhez, amelynek fontos elve, hogy ,,együtt
akarunk élni,,, a különbözőségek tiszteletben tartása mellett. Az
épülő európai társadalomnak minden szinten érettséget kell
tanúsítania azáltal, hogy megtalálja az együttélés elvének
ellentmondó magatartásmódok meghaladásának útját. E szempontból
alapvető fontosságú a jogállam megteremtése, amely intézményes
garanciákat teremt az önkény, a megkülönböztető bánásmód ellen.
Szükség van arra is, hogy az érintettek úgy éljék meg a
különbségeket, mint a társadalmak gazdagodásának forrását. A
különbségeket tiszteletben kell tartani anélkül, hogy
elvezethetnének ,,az együttélni akarás,, tagadásához. A budapesti
találkozó e szellemben fontos folyamatot kezdeményez, amelynek az
Európa Tanács rendkívül nagy figyelmet fog szentelni.
X X X
(folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 18:32
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - résztvevők nyilatkozata (6. rész)
|
A tanácskozás szünetében a szervezőktől, résztvevőktől rövid
nyilatkozatot kért az MTI tudósítója:
x Miért az értelmiségiket hívta meg erre a találkozóra -
kérdezte Josef von Ferenczyt, a párbeszéd kezdeményezőjét.
- Egyszerű: a politikusok jönnek és mennek. Az új politikus
mindig azt mondhatja, hogy elődje döntését nem vállalja. Az
értelmiség mindkét oldalon marad, és hivatása, hogy ezzel a
valamilyen formában mindig létező problémával foglalkozzon.
x A szélsőséges elemeket, így a Vatra Romaneascát vajon képes
lesz-e befolyásolni egy szűk értelmiségi elit?
- Ez már a románok ügye, és meggyőződésem, hogy azok az urak,
akik ezen a tanácskozáson részt vesznek, befolyásolni tudják a saját
szélsőségeseiket.
Lányi Szabolcs, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség titkára a
következőképp vélekedett:
- Az értelmiségnek mindenképpen van lehetősége a helyzet
befolyásolására. Sőt: másnak nincs lehetősége, úgyhogy az
értelmiségnek kell cselekednie.
x Ön úgy látja, hogy a magyar érdekeket csak pártok alapításával
lehet hatékonyan érvényesíteni?
- Nem föltétlenül csak pártokkal. Nem törekedhetünk
kizárólagosságra, miközben a pluralizmust hirdetjük. Nyilván más
szervezeteknek és egyéneknek is szerepe lehet. Adott esetben
egyetlen embernek nagyobb szerepe lehet, mint egy egész pártnak.
x Pártja hisz a határok spiritualizálhatóságában?
- Külpolitikai programunk szerint ez kell hogy legyen a végső
megoldás. Az Európa felé vezető út akkor nyílik meg, amikor már
nincsenek határok.
x Hogyan ítéli meg: le lehet szerelni a Vatra Romaneascát
értelmiségiek felhívásával, politikai ügyességgel?
- Nem tudunk véleményt mondani arról, hogy ez a szervezet egyes
embereknek nagyon is tudatos és rosszindulatú reakciója-e, vagy
pedig hogy tudatlanság és veszélyérzet együttesen szülte-e? A
jövőben nincs helye ilyen szervezetnek. Nyilván vannak olyan erők,
amelyeknek megfelel ez a szervezet. Európai államban érthetetlen,
hogy a többségnek ne legyen érdekvédelme a kisebbséggel szemben.
(folyt. köv.)
1990. március 19., hétfő 18:39
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - résztvevők nyilatkozatai (7. rész)
|
Smaranda Enache asszony, aki - mint ez közismert - határozottan
kiállt a magyarság jogaiért, így nyilatkozott a találkozó előtt:
- Remélem, hogy mindkét fél őszintén elmondja a véleményét
mindarról, amire a jövőben építeni lehet. Létre kell hozni egy
nagyon konkrét programot, amelyen a jövőben dolgozhatunk, és
remélem, hogy megnyugtathatjuk népeinket annak bizonyításával, hogy
az értelmiség eszmét cserél, a történelmi kibékülésen dolgozik.
x Alkalamsnak tartja tehát az értelmiséget a szenvedélyek
csillapítására?
- A román küldöttség tagjai nem egyformán gondolkodnak, vannak
akik egyéni véleményeket képviselnek. Lehet, hogy kettős sikert
érünk el: lehet, hogy a román résztvevők egymás közt is tisztázzák
álláspontjukat, s a magyar féllel is párbeszédet alakítunk ki.
Mindenesetre örülök, hogy létrejött ez a találkozó, amely szerintem
nem marad hatástalan a két nép történelmére.
x Aktív szerepet kíván vállalni a politikában?
- Talán igen. Romániában a következő két évben az alkotmánnyal
kell foglalkozni. Remélem, hogy egyes állásfoglalásaimmal
elősegíthetem a demokratikus román alkotmány kidolgozását.
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő a találkozó teremtette
lehetőségekről elmondta az MTI-nek:
- Az európai értelmiséget mindig az jellemezte, hogy az
indulatait a tudatával próbálta ellenőrizni. Azzal a különös
fegyelemmel, amely a jogos indulatokat is megpróbálja korlátozni,
alakítani. Remélem, hogy ez a beszélgetés is ennek az európai
természetnek a jegyében fog lezajlani.
Tamás Gáspár Miklós képviselő, az SZDSZ ügyvivője elmondta:
- Remélem, hogy hosszú szünetek lesznek a tanácskozás során,
mert egy tárgyaláson a szünetek a legfontosabbak. Bizonyára nemes
hangvételű, békülékeny zárónyilatkozatot fognak itt elfogadni. Az a
fontos, hogy az emberek ismerkedjenek meg egymással. Az a paradoxon
is kialakulhat, hogy jobban megértethetem magam hozzám ideológiailag
és politikailag közelebb álló román politikusokkal, mint egyes
magyar partnerekkel. A dialógus valódiságának az lesz a jele, ha itt
egyesek majd összevesznek. (MTI)
1990. március 19., hétfő 18:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1038 és 1047 sz. hírre
|
A mai mtib1038 és 1047 sz. Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1.
rész) című hírünk 1. bek. 5-6 sorában és a 4. rész 4. bek. 1.
sorában a név helyesen:
Ion Alexandru
---
(MTI)
1990. március 19., hétfő 19:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|