 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Kelet-európai szolidaritás - Konferencia
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás - Európai
ingegráció címmel kezdődött tanácskozás szombaton délután Budapesten
a Szabad Demokraták Szövetségének szervezésében bolgár, csehszlovák,
keletnémet, lengyel, romány és magyar értelmiségiek-politikusok
részvételével. A tanácskozáson olyan ismert személyiségek vesznek
részt, mint a Zbigniew Bujak, Jan Litynski (lengyel, Szolidaritás),
Dana Nemcova, Alexandr Vondra (csehszlovák, Charta 77), Ba:rbel
Bohley (keletnémet, Új Fórum) és Dan Petrescu (román, kulturális
miniszterhelyettes).
A vendéglátók nevében mondott köszöntőjében Kis János, az SZDSZ
megbízott elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlévők a 70-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak, s másfél éve fűzi
össze öket szolidaritás. A tanácskozáson a résztvevők eszmecserét
folytatnak a térség jövőjével kapcsolatos elképzeléseikről. A témák
között szerepel a szovjet csapatok kivonásának kérdése, a VSZ sorsa,
a régió országainak integrálódása az egységes Európába. A jelenlévők
kifejtik véleményüket arról, hogy miként képzelik el az egységes
Németország helyét Európában az átmenet időszakában, illetőleg
milyen legyen a régió két nagyhatalma - az erősödő Németország,
illetve a gyengülő Szovjetunió - között elhelyezkedő államok
viszonya. Szólnak az 1945-ben létrejött határokkal, illetve a
nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos elképzeléseikről.
A lengyel Jan Lytinsky javaslatára a tanácskozáson képviselt
szervezetek igyekeznek meghatározni identitásukat, nevezetesen azt,
hogy mi az, ami összeköti, illetve megkülönbözteti őket a térség más
politikai erőitől, mozgalmaitól. A tanácskozás végén várhatóan közös
nyilatkozatot fogadnak el, ezt a MOM Művelődési Házában vasárnap
rendezendő nagygyűlés utáni sajtótájékoztatón ismertetik. (MTI)
1990. március 3., szombat 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib1032-re
|
A mai mtib1032 számú, Kelet-európai szolidaritás - Konferencia
című gyorshírünk 3. bek. 1. sorában a név helyesen:
Jan Litynski
--------
(MTI)
1990. március 3., szombat 18:20
|
Vissza »
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta:
a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt
vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél
éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte
a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése
egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa
Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország
semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is
megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól,
hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország
csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám
további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A
keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban
működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A
NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -,
hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen
teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában
1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges
kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az
erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is
fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya.
(folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)
|
Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség
stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három
nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a
Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a
Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon
elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális
helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy
esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely
kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a
körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag
összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak
integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés
szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az
esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra.
Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a
kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi
fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának
esetleges követelése illuzórikus.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek
kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb
,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan
Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette,
a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint
mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra
találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor
lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez
pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az
is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy
legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek
olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális
polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a
lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben
konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ,
hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek
megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (3. rész)
|
A szovjet csapatok kivonásával, illetőleg a Varsói Szerződés
további sorsával kapcsolatban elhangzott, hogy a csapatkivonás
Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és az NDK-ban is
lényeges követelés. Ugyanígy egyöntetű a vélemény, hogy a
paternalisztikus VSZ nem tartható fenn. A Varsói Szerződésből való
kilépés azonban - miként azt Kis János, illetve Szasa Vondra is
kifejtette - nem történhet meg egyik tagország részéről sem
egyoldalúan. Ugyanakkor fontos törekvésként fogalmazódott meg egy
olyan folyamat elindítása, amelynek eredménye az együttes kilépés,
végsősoron pedig a VSZ felszámolása lesz.
A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek együttműködésükről,
s a konferencia eredményeit várhatóan közös nyilatkozatban rögzítik,
s azt a MOM Művelődési Házban vasárnap rendezendő nagygyűlésük után
sajtóértekezleten ismertetik. (MTI)
1990. március 3., szombat 21:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|