Rendszerváltás és az MTI

	Kelet-Európa kollokvium Párizsban - Rocard 1. (1.rész)
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1990. február 20. kedd (MTI-TUD) - ,,Történelmi kompromisszum,, elfogadását ajánlotta Michel Rocard francia miniszterelnök Közép- és Kelet-Európa demokratikus erőinek, a gazdasági erőknek és a szakszervezeteknek ahhoz, hogy sikerrel tudják megvalósítani a politikai és a gazdasági átalakulást. A kormányfő azon a jelentős konferencián szólalt fel, amelyet a Libération című francia lap, több más francia tömegtájékoztatási szervezettel, néhány jelentős nyugat-európai lappal és Közép- és Kelet-Európa néhány új lapjával - Magyarországról a Beszélővel - együtt rendezett kedden Párizsban, neves politikusok részvételééel. A kollokvium témája: Merre tart Kelet-Európa. A tanácskozás előkészítéseként nyolc európai országban, köztük Magyarországon felmérést végeztek arról, hogyan képzelik el az országok népei Közép- és Kelet-Európa politikai jövőjét. Rocard a kiegyezés létrejöttét a különböző politikai és társadalmi erők között a civil társadalom létrehozása feltételének nevezte. A szocialista párti kormányfő elsősorban a szociáldemokrácia előnyeit, eredményeit helyezte előtérbe felszólalásában, de aláhúzta, hogy nem tartja járható útnak a különböző, valóban demokratikus erők összecsapását. ,,Szakítani kell a tekintélyuralmi etatizmussal, de nem szabad szétszaggatni a társadalmat,, - hangoztatta. Aláhúzta, hogy nincs valamiféle egységes modell a demokrácia számára, de az a cél, hogy Európa most egészében megtalálja a demokráciát, a felvirágzást, a békét, mindenki számára közös feladatot jelent. Az átalakítás nehézségeiről szólva aláhúzta: a népek azonnali és érzékelhető eredményeket várnak, s ha ezek nem következnek be, meginoghat a demokráciába vetett hitük. Éppen ezért van szükség arra, hogy tiszteletben tartsák egymás nézeteit, ismerjék el egymás jogait. ,,Akik nem veszik komolyan mások céljait, érdekeit, nem találhatják meg az egyensúlyt,, - mondotta egyebek között. (folyt.) 1990. február 20., kedd 15:29
Vissza »

	Kelet-Európa kollokvium Párizsban (2.rész)
Rocard felhívta a figyelmet a nacionalizmus újjáéledésének veszélyeire. ,,A béke biztosításához, a lehetőségek valóra váltásához egyrészt át kell gondolni a nemzeti elveket, összhangba kell azokat hozni az emberi jogok védelmével. Másrészt nem szabad kétségbe vonni a második világháború következtében kialakult határokat,, - hangoztatta. Véleménye szerint Nyugat-Európának ,,konkrét távlatokat kell adnia Közép- és Kelet-Európa országai számára,, , az EGK tagsághoz szükséges feltételek létrejöttéig is meg kell találnia a közös érdekeket, az együttműködés kereteit. A járható útnak a miniszterelnök Mitterrand európai konföderációs javaslatát tartja. A vita felszólalói között volt Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé díszelnöke, Petre Roman, román miniszterelnök, Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti frakciójának elnöke, Wolfgang Ullmman, az NDK államminisztere, Vaino Va:ljas, az Észt KP első titkára, Alekszandr Obolenszkij, a szovjet Népi Küldöttek Tanácsának tagja, az interregionális csoport vezetője. A sokfelé ágazó vitában két téma volt uralkodó: egyrészt a politikai kultúra megteremtésének kérdése, másrészt a német egyesítés problémája. Ez utóbbiról Brandt kijelentette: nem kell félni a német egységtől, mert az alkotmányos és európai keretek között valósul majd meg. Arra van azonban szükség, hogy egyértelműen és világosan kijelentsék, az egységes Németország a jelenlegi határok között valósul meg. Bronislaw Geremek ugyanakkor aláhúzta, hogy Lengyelországot - a most elvégzett közvéleménykutatás adatai szerint is - bizonyos mértékig megriasztja az egységes német állam létrejöttének ténye. Éppen ezért szükséges, hogy a lengyeleket is bevonják az erről folytatandó tárgyalásokba, a győztes hatalmak oldalán. (folyt.) 1990. február 20., kedd 15:35
Vissza »

	Kelet-Európa kollokvium Párizsban - Rocard (3.rész)
A politikai kultúráról kevesebb szó esett a vitában, azt azonban minden felszólaló elismerte, hogy a demokratikus rend kialakítása még számos nehézségbe ütközik s fennáll a türelmetlenség. A felszólalók egyetértettek abban, hogy Európa történetében új fejezet kezdődik a közép- és kelet-európai népek akcióival. A Szovjetunióból érkezett két felszólaló egyaránt azt hangoztatta, hogy országának is következetesen végig kell mennie az ilyen átalakuláson, meg kell valósítania a valódi demokráciát, beleértve a többpárt-rendszer megteremtését, a nemzeti jogok teljes érvényesítését. Érdeklődéssel fogadták Va:ljas felszólalását: az észt példára hivatkozva azt mondotta, hogy a kommunista párt, - ha leküzdi a régi erők ellenállását, ha valóban a tömegekre hallgat, őket képviseli, ahogy az Észtországban történt, - képes a demokratikus átalakulás része lenni, de el kell fogadnia a többpártrendszer létét s így kell kivívnia a maga számára a helyet. A vita témái között szerepel a demokratikus átalakulás, a liberalizmus és a szociáldemokrácia viszonya, a jogállam megteremtése. A vitában felszólal délután Kis János, az SZDSZ ügyvivője is. +++ 1990. február 20., kedd 15:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kelet-európai kollokvium Párizsban - Kis János (kieg. MTKI1051- 53-as hírhez)
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1990. február 20. kedd (MTI-TUD) - Érdekes vita bontakozott ki a jövendő közép- és kelet-európai pártszerkezetről. A közvéleménykutatási adatok szerint szociáldemokrata pártok befolyása jelentős lesz. Kis János, az SZDSZ ügyvivője a vitában úgy vélekedett, hogy az adatok nem feltétlenül valósak, mert elsősorban a Nyugat-Európában is meglevő pártok helyzetét mérték fel. A pártszerkezet alakulása rendkívül fontos lesz, mert lényeges kérdés, hogy az azonos politikai és gazdasági szerkezet mellett az európai államok pártstruktúrájában is legyen azonosság. Közép- és Kelet-Európa országaiban a pártstruktúra azonban minden bizonnyal valamelyest eltérő lesz - mondta. Ennek oka részint az, hogy azok a hagyományos pártok, amelyek Nyugat-Európában a második világháborút követően kialakultak, gyakorlatilag megszűntek Európa másik felében. Nem tudni, hogyan alakulnak újjá, mikor jutnak el fejlődésük olyan szakaszába, amelyben nyugati társaik tartanak - folytatta Kis János. - Másrészt az elmúlt évtizedben új, az adott helyzetnek megfelelő pártok alakultak ki Kelet- és Közép-Európában, és azok nem feltétlenül hasonlíthatóak össze más országok pártjaival. Nem mérhető fel egyelőre az sem, hogy újjászületnek-e olyan, a háború előtt létezett, akkor befolyásos pártalakulatok, amelyek Nyugaton mára jelentéktelenné váltak: a monarchista, az autokrata, a populista, a nacionalista pártok. A magyar helyzetről szólva Kis János azt mondta, hogy a ,,középbal,, pártjának szerepét, amelyet Nyugat-Európában általában a szocialista-szociáldemokrata pártok töltenek be, az SZDSZ fogja betölteni. Felszólalásában foglalkozott a nacionalizmus újjáéledésének veszélyével is. Úgy vélekedett, hogy Magyarországon ez a probléma szorosan összefügg a romániai helyzettel. Ha Romániában megnyugtató módon tudják rendezni a magyar nemzetiség helyzetét, ez a veszély nem jelentkezhet erőteljes formában. A konferencián számos más témát is megvitattak, így a jogállam kialakításának kérdését, a liberalizmus és a szociáldemokrácia jövőjét. A párhuzamosan folyó kerekasztal-tanácskozásokon sok ismert politikai-közéleti személyiség szólalt fel, köztük Jorge Semprun spanyol kulturális miniszter, a világhírű író, Adam Michnik, a lengyel Szolidaritás lapjának szerkesztője és Lev Karpinszkij a Moszkovszkije Novosztyi képviseletében. +++ 1990. február 20., kedd 18:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »