|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Libération: európai közvélemény - szociáldemokrácia (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - ,,A
szociáldemokrácia csábítja el az Új Európát,, - ezt a következtetést
vonja le a Libération című francia lap abból a
közvéleménykutatásból, amelyet más tömegtájékoztatási eszközökkel
együtt végeztetett el Európa nyolc országában. Az öt nyugat-európai
ország - az NSZK, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia,
Olaszország, - illetve a három közép- és kelet-európai állam -
Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió - lakosait három fő
témáról kérdezték meg: a politikai változásokról, illetve politikai
preferenciáikról, az európai egység jövőjéről s a német egyesítésről
összesen kilenc kérdést tettek fel. Az eredményeket hétfőn négy
oldalon ismerteti és kommentálja a tekintélyes párizsi lap, azokat
Magyarországon közlése szerint a Beszélő című hetilap teszi közzé.
A lap szerint 1990. négy szempontból is döntő fontosságú év lesz: a közép- és kelet-európai országok nagy részében először tartanak szabad választásokat, ezeknek az országoknak meg kell hozniok fájdalmas gazdasági döntéseiket. Ezen túlmenően az idén minden bizonnyal megvalósul a német egység s előre kell lépni az európai kérdések rendezésében, a Jalta utáni rend kialakításában az őszre esedékes űjabb európai csúcstalálkozón.
Az adatok elemzéséből a lap arra a következtetésre jut, hogy Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt a szociáldemokrácia látszik közös alapnak. ,,Ha a piacgazdaság mindenütt megkapta is a többség támogatását, egyes országokban pedig kifejezetten gyógyszernek látszik, ez nem jelentkezik politikai téren a liberalizmus vagy a konzervatívabb ideológiák (népszerűségének) párhuzamával,, - írja a kommentár. A kelet-európai kommunisták az idők jeleként a szocialista demokrácia vagy a szociáldemokrácia felé fordultak, elutasítják a kommunizmust, a ,,kommunizmus utáni,, korszak már a holnap kérdése - írja a lap, amely ,,bizonyosságnak,, tekinti a szociáldemokrata pártok újjászületését, mindenekelőtt Németországban. (folyt.)
1990. február 19., hétfő 11:11
|
Vissza »
|
|
Libération: európai közvélemény - szociáldemokrácia 2.
|
,,A kapitalizmus ugyan jól szerepelt (a válaszokban), de korántsem hódította meg az európai népek szívét. Nyolc ország közül hatban ennek a szónak a megkérdezettek többség pejoratív jelentést adott,, - írja a lap. A ,,liberalizmus,, kifejezést éppúgy, mint a demokratikus szocializmus eszméjét a felmérés meglehetősen tisztázatlannak mutatta, a szociáldemokrácia fogalma viszont a nyolc megkérdezett ország többségében közérthetőbb volt és pozitívabb fogadtatásra talált, bár az értelmezések a tartalmat illetően nem mindenütt voltak azonosak. Különösen Magyarországon, Franciaországban és Nyugat-Németországban kapott nagyobb támogatást. Elsősorban nem a társadalom átformálása, hanem a társadalmi egyensúly, az általános szocialis biztonság képzete fűződik ehhez - vélekedik az elemzésben a lap.
A közvéleménykutatás azt a nagyszábasú ankétot előzte meg, amelyet a lap és más - francia és külföldi - tömegtájékoztatási eszközök együttesen tartanak kedden Párizsban, ,,Merre tart a Kelet,, címmel. A vita résztvevői sorában neves közéleti személyiségek lesznek Európa mindkét feléből, köztük Petre Roman bukaresti kormányfő, Gregor Gysi, a Demokratikus Szocializmus Pártjának elnöke, Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője, Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke. Magyarországról Kis János, az SZDSZ ügyvivője tagja vesz részt a tanácskozáson, amelyet Michel Rocard miniszterelnök nyit meg. +++
1990. február 19., hétfő 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|