Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

Országgyűlés - harmadik munkanapja (1. rész)

1989. december 20., szerda - Szerdán reggel 9 órakor folytatódott az Országgyűlés decemberi ülésszaka. A harmadik munkanapon elsőként Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kért szót.

,,Lélegzetvisszafojtva és iszonyatos döbbenettel figyeljük napok
óta a Romániában zajló eseményeket,, - kezdte beszédét a kormányfő,
majd arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy kedd este a
parlamenti ülés után szűk körű kabinetmegbeszélést tartott. Döntés
született arról, hogy a kormány illetékes szervei folyamatosan
nyomon követik a fejleményeket, s megteszik a feltétlenül szükséges
lépéseket. Ezek sorában szerdán délelőtt a Külügyminisztériumba
kéretik Románia budapesti nagykövetét. Németh Miklós képviselői
minőségében arra kérte a Házat, hogy egyperces néma felállással,
kegyelettel emlékezzenek meg a diktatúra magyar, román, német és más
nemzetiségű áldozatairól, s tűzzék ki a gyászlobogót a Parlament
homlokzatára. A képviselők a padsorokban felállva fejezték ki
szolidaritásukat a Ceausescu-diktatúra elnyomottaival.

    A kormányfő ezután egy napi aktualitással, a mozdonyvezetők
szerda reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalkozott. Mint
mondta, ez az akció arra kötelezi a kormányt, hogy levonja a
tanulságokat, annál is inkább, mert a munkába igyekvő emberek
tömegeit érintette, szétforgácsoló hatással volt a munkarendre. A
történteket értékelve Németh Miklós hangoztatta:

    - A kormány nem vitatja, hogy a mozdonyvezetők helyzete valóban
nehéz. Remélem, tárgyalás útján rendezni tudjuk vitáikat a MÁV
vezetőivel úgy, hogy a lehetőségek mentén megtalálják a szükséges
kompromisszumokat. De kérem, gondoljuk át a helyzetet; a magyar
társadalom többsége nehéz körülmények között él, és jövőre még
nehezebb helyzetbe kerül. A lehetőségek szűkösek, ezért a több
évtizede halmozódott problémákat csak a legakuttabb esetekben lehet
mérsékelni. Mi lenne viszont akkor, ha a tanítók, a mentősök, az
elektromos művek dolgozói, a bányászok, vagy más ágak dolgozói az
érdekérvényesítés olyan eszközeit választják, amelyekkel más
rétegeknek ártanak? Ha ez a folyamat beindul, akkor fokozatosan
szétveri a társadalmat. Itt már régen nem a kormány sorsáról van
szó, hanem az országéról. Óvok mindenkit attól, hogy erre az útra
lépjen; csak egymással összefogva, kitartó szívóssággal kerülhetünk
ki abból a bajból, amelybe jutottunk. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 11:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanapja (2. rész)

- A kormány is nehéz helyzetbe került most lakásintézkedési
javaslataival. Elismerem, hogy ezek nagyon sok oldalról
kritizálható, támadható intézkedések. A kormány nemcsak szakmailag,
hanem emberileg, erkölcsileg is megszenvedte a javaslat
kidolgozását. De a lehetőségeket ismerve nem tehetett mást. Az
ország jövőjéért, az összeomlás elkerüléséért érzett felelősségtől
vezéreltetve, csak a reális lehetőségek figyelembe vételével köthet
kompromisszumot. Elismerem, önökre most iszonytató felelősség
nehezedik. Csak egyet mondhatok: történelmi időket élünk; önök ennek
tudatában döntsenek, hogy határozataik valóban az ország érdekeit
szem előtt tartva, a jövőt szolgálják, s biztosítsák a békés átmenet
lehetőségét
- mondotta végezetül.


    A soros elnök ezután Nagyiványi Andrásnak, az építési és
     ---------------------
közlekedési bizottság előadójának adta meg a szót, hogy ismertesse a
testület kedd esti ülésükön kialakított állásfoglalást a
lakásgazdálkodással kapcsolatban. Nagyiványi András nem bocsátkozott
részletekbe, mondván, hogy a javaslatokat tételesen ismerteti az
Országos Tervhivatal elnöke. Azt azonban elmondta, hogy a bizottság
a legjobb megoldást próbálta megtalálni az elmúlt napok vitái során.
Többféle variáció is felmerült, így például az adók növelése, az
áremelés, a lakáshoz kötődő szociális támogatások azonnali
megvonása, a terhek áthárítása a vállalatokra, és szóba került az
is, hogy a munkanélküliek számát növelve plusz forrásokat lehetne
teremteni. Az így szerzett bevételek azonban a társadalom minden
rétegét érintenék, tovább fokozva a már amúgy is meglévő társadalmi
igazságtalanságokat.

    Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt 40 év
gazdaságpolitikájának egyik alapvető félreértése az volt: mindig a
tárgy kapott támogatást, és nem pedig a szociálisan rászoruló
személy. A bizottság most ez utóbbit tartotta a legfontosabb
szempontnak, s ez a lényege a koncepcionális javaslatnak is. Végül
felhívta az Országgyűlés figyelmét: a döntéshozók tekintélyét az
adja meg, mennyire tudnak felülemelkedni a saját vagy szűk
környezetük érdekein, s mennyire képesek egy nagyobb közösség -
jelen esetben az ország - érdekeit képviselni. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 11:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (3. rész)

Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) kétperces hozzászólási
------------
lehetőséget kért, s kapott. Előrebocsátotta, hogy semmilyen pártnak,
csoportnak, frakciónak, lobbynak nem tagja, kizárólag saját
véleményét fejti ki. Arról igyekezett meggyőzni képviselőtársait,
hogy ha most nem fogadják el a beterjesztett bizottsági javaslatot,
akkor részeseivé válnak az immár másfél évtizedes dönteni nem akaró
vagy dönteni nem merő gyakorlatnak. Ezzel a kormánnyal a pártja is
szembefordult; ha az Országggyűlés is ezt teszi, nem nehéz
megjósolni a következményeket. Meggyőződését fejezte ki: a kormány
nem fenyegetőzik, nem zsarol, amikor a Nemzetközi Valutaalapra
hivatkozik. Utalt arra, hogy a világból óriási szimpátia,
segítőkészség irányul Magyarország felé, ezt mutatja az is, hogy az
Európa Tanács parlamenti közgyűlése május 16. és 18. között
Budapesten tartja konferenciáját, amelynek az a feladata, hogy
segítsék a közép- és kelet-európai reformgazdaságokat. A
konferencián részt vesznek még a Közös Piac, az EFTA, az OECD, a
Világbank, az Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottsága és a Nemzetközi
Valutaalap képviselői is. Annak a félelmének adott hangot, hogy
hazánk elveszíti e nemzetközi szimpátiát, ha most a Parlament
elutasítja a lakáskoncepciót, s ezáltal a költségvetést.

    Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.) kért szót ekkor. Az MSZP
    -----------
elnöke hangoztatta: ,,a Magyar Szocialista Párt amellett van, hogy
ennek az országnak kormányozhatónak kell maradnia, amellett van,
hogy ez a kormány működjön tovább, s amellett van, hogy az országnak
legyen jóváhagyott költségvetése.,,

    - Ebből a felfogásból nem csináltunk titkot, támogatjuk az
állami költségvetés szigorú, sarkalatos, deficitcsökkentésre
vonatkozó előirányzatait is. Támogatjuk azt, hogy a Nemzetközi
Valutaalappal egyezzen meg a kormány, mert ez hasznos az országnak -
mondta. A továbbiakban hangsúlyozta: az előkészületben levő
megegyezésnek csupán egyetlen pontját vitatták és kritizálták, a
lakáskérdésben kidolgozott pénzügyi előirányzatot, mert az nem
komplex és következetes lakásreform, és túlzott terhelést jelent a
lakosságnak. Vida Kocsárdnak válaszolva azt mondotta: képviselőtársa
téved, amikor azt állítja, hogy a szocialista párt cserbenhagyta a
kormányt; annak előzetes elképzelését nem fogadták el. Az építési
és közlekedési bizottságot arra ösztönözték, hogy minél
elviselhetőbb terhekkel járó, valóságos intézkedésekhez adja a
hozzájárulását. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 11:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanapja (4. rész)

Azt szerették volna, ha a bizottság a most javasoltnál valamivel
kedvezőbb változatot tud elfogadni, de úgy látszik, erre nincs
lehetőség. Nyers Rezső indítványozta az Országgyűlésnek, hogy az
építési és közlekedési bizottság javaslatát fogadja el, ezzel
biztosítva a kormányzás folyamatosságát, s amennyiben a kormány ezt
elfogadja, akkor támogatják a kormányt.


    A kormány nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke
     ------------
válaszolt a vitában elhangzottakra. Elöljáróban kiemelte: a kormány
az Országgyűlés keddi vitáját objektívnek és korrektnek tartja. A
képviselők helyzetét nehezíti, hogy egyrészt képviselni kívánják
választóik érdekeit, ugyanakkor szembesülnek az országos gondokkal
is. A képviselők döntése nem nyugodhat pusztán a választópolgárok
álláspontján, egyedül az állampolgárok érdekei alapján nem lehet
ebben a kérdésben konszenzusra jutni, elsősorban az ország érdekeit
kell szem előtt tartani.

    A kormány nevében változatlanul annak az álláspontnak adott
hangot, hogy az ország érdeke a lakásrendszer változtatásához
kötődik, amit egyébként az országgyűlési vita is igazolt. Mindehhez
hozzáfűzte: ha a Parlament elvetné a lakáskoncepciót, s nem
kívánnna változtatni a jelenlegi rendszeren, az azt jelentené, hogy
a benyújtott javaslattal szemben nemhogy 10-12 milliárd forinttal
csökkennének a költségvetés terhei, hanem még további 6-8 milliárd
forint többletkiadás keletkezne. Így a költségvetésnek mintegy 18
milliárd forint pozíciójavulását kellene megalapozni a jövő évre,
amire azonban az OT elnöke nem lát lehetőséget. Mint mondta: ezt a
felelősséget a kormány nem tudja magára vállalni. Ezért kérte a
képviselőket, hogy keressék azokat a lehetőségeket, amelyek a
jelenlegi rendszerhez képest az ország érdekeihez jobban igazodó,
társadalmilag igazságosabb és gazdaságilag hatékonyabb megoldást
jelenthetnek. Erre törekedett a kormány is eredeti javaslataiban.

    A továbbiakban így folytatta: a vitában elhangzottak alapján
tisztában vagyunk azzal, hogy az eredeti kormányzati javaslatokhoz
nehezen lehetne megnyerni az Önök támogatását. Ezért abból
kiindulva, hogy a vitában a képviselők viszonylag széles köre az
építési és közlekedési bizottság javaslatát támogatta, a kormány -
végiggondolva eredeti elképzeléseit - maga is a bizottság által
képviselt álláspontok elfogadását javasolja. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 11:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)

A bizottság indítványáról szólva kiemelte: ez még kezelhető
kompromisszumnak tűnik, mert az a közepes jövedelmű családok
esetében havi 300-600 forint többletterhet jelentene - amely a
lakosság részéről talán még elviselhető -, s a költségvetés
oldaláról is csak 4 milliárd forinttal kisebb bevételt eredményez az
eredeti kormányzati javaslatokhoz képest. A kormány vállalja, hogy a
Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásokon ezt a parlamenti döntést
megkísérli érvényesíteni, újabb tárgyalássorozatot kezdeményezve. Ez
a 4 milliárd forint kiesés azonban azt jelentené, hogy a fiatalok
számára nem tudnának megfelelő feltételeket teremteni. Ezért a
kormány csak akkor vállalhatja a bizottság alacsonyabb lakossági
terhelést jelentő javaslatait, ha az Országgyűlés viszont azt
vállalja, hogy a költségvetés vitájában a lakásszektoron kívüli
tételeknél 4 milliárd forintos költségelőirányzat-csökkentéssel
forrást teremt a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására. Ezzel
összefüggésben a kormány bizonyos nemzetközi segélyprogramok
törlését, a védelmi kiadások csökkentését, valamint az egyébként
minimális, gyakorlatilag formális költségvetési tartalék bizonyos
hányadának igénybe vételét indítványozza. A javaslatok között a
képviselők tapssal fogadták a pártok és a társadalmi szervezetek
támogatásának csökkentésére vonatkozó elképzelést.

    Kemenes Ernő végezetül arról szólt, hogy bár a kormány a
lakáskérdésben eredetileg több évre vonatkozóan fogalmazta meg
elképzeléseit, a bizottság állásfoglalása azt csak a jövő évre
érvényesként értelmezi. A kormány tudomásul veszi a Parlamentnek ezt
a szándékát s vállalja, hogy ennek megfelelően értelmezi és
szabályozza saját hatáskörében a lakásfolyamatokat. Mindezek alapján
a kormány nevében kérte a képviselők támogatását az építési és
közlekedési bizottság álláspontját tükröző országgyűlési határozati
javaslat és törvényjavaslat elfogadásához. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 12:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)

Határozathoztal következett. Az elnöklő Horváth Lajos
bejelentette, hogy a kormány lakáskoncepciójának korábbi négy
változata helyett egy új változatról szavaznak, amelyet a keddi vita
után megtárgyalt és elfogadott az építési és közlekedési bizottság.

    Először Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) képviselőnek az
adófizetők körének szűkítésére vonatkozó módosító javaslatáról
szavazott az Országgyűlés; ezt az indítványt elvetette.

    A lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló
törvényjavaslatot az Országgyűlés 212 igen, 69 nem szavazattal és 54
tartózkodással elfogadta. Ezt követően a lakásgazdálkodási rendszer
reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről szóló határozatról
szavazott a Parlament. A határozati javaslatot ugyancsak többségi
szavazattal fogadták el.

    A törvény szerint a lakásvásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson
végzett építési munkák céljára nyújtott kamatmentes vagy
kedvezményes kamatozású állami kölcsönre a fennálló tartozás alapján
a magánszemélyt 1990. évre adókötekezettség terheli. Nem kell adót
fizetni a többi között az öt éven belül megkötött
kölcsönszerződéseknél; ha az egy főre jutó havi jövedelem a
létminimumot (1990-ben a 4300 forintot) nem haladja meg, illetve a
három vagy több gyermekes családok és a 70 éven felüli nyugdíjasok
esetében.

    Az adó mértéke a kölcsönszerződés megkötését követő tíz évig a
havi törlesztőrészlet 50, a kölcsönszerződését követő tíz év eltelte
után 100 százaléka. Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll fenn, az
adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöntartozás után kell
megfizetni.

    Az Országgyűlésnek a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és
az 1990. évi intézkedésekről elfogadott határozata értelmében a
lakbérek 1990. február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal növekednek.

    Ezután - a tárgysorozatnak megfelelően - az 1990. évi
költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az Országgyűlés. A
gazdasági válság kezelésére határozott, kemény intézkedéseket
tartalmazó ,,krízisköltségvetést,, Békesi László pénzügyminiszter
terjesztette elő. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 12:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)

Békesi László emlékeztetett arra, hogy a korábbi években a
-------------
költségvetés előterjesztésekor gyakorta hangzott el e ház falai
között a kormány megbízásából előterjesztő pénzügyminiszter
szájából: fontos, hogy legyen jóváhagyott költségvetése az
országnak, hiszen ez a gazdaság folyamatos működésének egyik
feltétele. Ez a megállapítás talán még soha nem volt olyan aktuális
mint most. Az előkészítő munka során a kormány többször is
nyilvánosságra hozta alaptörekvéseit. Az alapcövekek leverésében
döntő szerepe volt a Parlament által többször megfogalmazott, az
ország igényeit közvetítő követelményeknek, valamint a magyar
gazdaság hazai és nemzetközi adottságainak. E megingathatatlan
sarokpontok közül két elemet emelt ki a pénzügyminiszter. Az egyik a
júniusi parlamenti ülésszak vitájának és döntéseinek talán
legfontosabb következtetése, amelyben teljes egyetértés alakult ki
az Országgyűlés és a kormány között. Nevezetesen: még egyszer
irreális, túlelosztást tartalmazó, a bevételi lehetőségeket
túlbecsülő, a kiadási szükségleteket alátervező költségvetést nem
szabad elfogadni. Ez az elhatározás tartalmazta azt az eltökéltséget
is, hogy 1989-ben a júniusi módosításokon túl tiszta helyzetet kíván
teremteni a kormány a költségvetésben, nem terhelve rendezetlen vagy
átmeneti technikai megoldásokkal az 1990-es esztendőt.

    A másik követelményről az elmúlt napokban már sok szó esett. A
kormány nem a kisebb ellenállás, vagy a könnyebb elfogadtatás
taktikai megfontolásai alapján, hanem felelőssége teljes tudatában,
s a parlamenti döntéshez nélkülözhetetlen reális és egyértelmű
helyzet bemutatása miatt tette világossá, hogy jóváhagyott
költségvetés nélkül a magyar gazdaság normális és folyamatos
működésének feltételei nem teremthetők meg a jövő esztendőben. Csak
egy szigorú, a mély gazdasági válság következményeit érvényesítő
költségvetés jóváhagyása esetén van esély a gazdasági összeomlás
elkerülésére, az ország külső finanszírozására, azaz a válságból
való kilábalás esélyének megőrzésére.

    Így a jelenlegi költségvetés krízis-költségvetés, amelynek
legfontosabb célja a gazdaság működőképességének megőrzése, a csőd
elkerülése. Ezért ez a költségvetés terheket ró a vállalatokra,
költségvetési intézményekre és a lakosságra egyaránt, sok olyan
feszültséget vállal, amelyet az elmúlt években görgettünk magunk
előtt, súlyosbítva ezzel gondjainkat. A költségvetési
törvényjavaslat alapvető funkciója a válság menedzselése, ám
tartalmaz több olyan elemet is, amely a jövőt építi, javítja a
gazdasági kibontakozás feltételeit. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 12:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)

A költségvetés fejlődést szolgáló, pozitív elemei közül hármat
emelt ki Békesi László. Először: első alkalommal válik meghatározóvá
- ha még nem is teljes körűvé - a bevételek szerepe. Azaz ezúttal
nem az alku-mechanizmusokban kialakult kiadásokhoz igazodnak az
állam bevételei, hanem fordítva, a csökkenő jövedelemelvonásokból
származó bevételekhez rendelik az állam kiadásait. Ennek nyomán több
mint 5 százalékkal csökken a költségvetés részesedése a nemzeti
össztermékből, s ennek megfelelően több jövedelem marad a vállalkozó
szférában és a lakosságnál. Másodszor: a válságkezelés, a gazdaság
átalakítása és a gyorsuló piacépítés együtt jár a jövedelmek
differenciálódásával. E folyamat negatív pólusán egyre nagyobb
tömegeket az elszegényedés veszélye fenyeget. Ezt megfékezni, sőt a
helyzeten javítani a kormány elemi kötelessége. Ezért a költségvetés
és államháztartási partnere, a társadalombiztosítás 50 százalékkal
többet fordít 1990-ben szociálpolitikai célokra, mint ebben az
esztendőben. S végül harmadszor: megkezdődik a humán szféra
legelmaradottabb területein, az egészségügyben és az oktatásban a
bérek felzárkóztatása, a lemaradás csökkentése.

    Ezután Békesi László tájékoztatta a képviselőket azokról a
változtatásokról, amelyek a költségvetési koncepciót tárgyaló
novemberi ülésszak anyaga és a kormány törvényjavaslata között
kimutathatók. A képviselők novemberben figyelmeztették a kormányt,
hogy a gazdaságban érvényesülő hatásokat vegye figyelembe, és reális
árakkal számoljon a költségvetésben. A koncepció számai még nem
tartalmazták az árfolyamleértékelés hatásait. A kormány időközben
döntött a 10 százalékos forintleértékelésről, a költségvetés pedig
tartalmazza ennek az árakra gyakorolt hatásait. A jövőre kialakuló
19-20 százalékos fogyasztói árindexből a forintleértékelés 3, a
támogatások csökkentése 1.5-2, a fogyasztási adók növelése 2
százalékos fogyasztói árszint-növekedéssel jár. Mindent összevetve a
teljes árindexen belül a kormány költségvetésre is hatást gyakoroló
intézkedései körülbelül 7 százalékkal növelik jövőre az árakat.

    Erőteljes volt az igény a támogatások további csökkentésére.
Nos, a novemberi koncepció még 31 milliárdos támogatáscsökkentéssel
számolt, az előterjesztett költségvetés már közel 10 milliárd
forinttal nagyobb, 40.6 milliárd forintos támogatáscsökkentést tűz
ki célul, ami a laakáskoncepció most elfogadott módosításával 3,7
milliárd forinttal mérséklődik. .

    Felmerült a novemberi vitában, hogy a költségvetés reálisabb
nyereség- és bérprognózisokra építsen, hogy növelje a szociális
kompenzálást, finomítsa tovább a tanácsok pénzügyi támogatását és
tegye teljes körővé a bérliberalizálást. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 12:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (9. rész)

Az elhangzott igényeket a lehetőségek határai között
érvényesítették.

    A novemberi ülésszak óta zajlottak le a szakértői tárgyalások a
Nemzetközi Valutaalappal. Az ország finanszírozásához
nélkülözhetetlen folyó fizetésimérleg-hiány csökkentéséhez - a
reálisan tervezhető áruforgalmi és turista aktívum esetén - az IMF
szakértők szerint szuficites, tehát többlettel záró költségvetés
tartoznék. A követelmény reális, teljes körű végrehajtása azonban
már veszélyeztetné néhány fontos állami feladat végrehajtását,
illetve a tervezettnél is nagyobb inflációhoz vagy
munkanélküliséghez vezetne. Ezért a kormány a nullszaldós, vagy
szuficites konszolidált költségvetési pozíciót 1990-re még nem
vállalhatja. Ugyanakkor a novemberben jelzett 15 milliárdról 10
milliárd forint alá kell csökkenteni a költségvetés hiányát, amely a
társadalombiztosítás várható szuficitjével együtt, más feltételek
teljesítése esetén még finanszírozható, s így az IMF számára is
elfogadható, nemzetközi mércével mérve pedig alacsonynak tekinthető.
Fontos feltétel, hogy a költségvetés a pénzpiacról vegye igénybe a
deficit finanszírozásához nélkülözhetetlen erőforrásokat. Ez a
kormány szándéka, s csak a biztonság kedvéért kér felhatalmazást
arra, hogy végszükség esetében 5 milliárd forint erejéig a
költségvetés a jegybanktól is vehessen fel hosszú lejáratú hitelt.

    A kormány elszánta magát arra, hogy 1990-től hozzákezd az
óriásira duzzadt államadósság szisztematikus csökkentéséhez. Ezért a
novemberi koncepcióval ellentétben az állami tulajdon
értékesítéséből származó bevételeket nem a folyó költségvetés
finanszírozására, hanem az államadósság csökkentésére kívánja
fordítani. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 12:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (10. rész)

A piaci viszonyok erősítése érdekében sarkalatos IMF-követelmény
a támogatások drasztikus csökkentése. A Valutaalap az 1989-es 211
milliárd forintos szintű támogatási kör 50 milliárdos csökkentését
szorgalmazta a jövő esztendőre. Ez a követelmény csak a fogyasztói
ártámogatások és az agrártámogatások tervezettnél nagyobb mértékű,
több területen a fokozatosságot mellőző, teljes leépítésével lett
volna megvalósítható. Hatására a fogyasztói árak túllépték volna a
kritikus 20 százalékot. Ezért a költségvetés 40,6 milliárd forintos
támogatáscsökkentést irányoz elő, amely a deficit tartása mellett az
IMF számára még elfogadható. E támogatás csökkentési programból 3,1
milliárd forint esik a fogyasztói ártámogatásokra, ezen belül
döntően a víz- és csatorna szolgáltatás támogatásának csökkentésére.
Ugyanakkor nem növelhetők a háztartási energia, valamint a helyi és
vasúti közlekedés állami támogatásai, így a költségek növekedése
miatt e területeken is elkerülhetetlen az árak, illetve tarifák
emelése, valamint a költség-gazdálkodás javítása. A háztartási
energia árak emelésére természetesen csak a fűtési szezon után fog
sor kerülni. A legnagyobb mértékben a termelői ártámogatások
csökkennek. A több mint 26 milliárd forintos mérséklésből
legjelentősebb az agrártámogatások, az alacsony hatékonyságú export
támogatások, valamint a szénbányászat támogatásának csökkentése.
Közel 6 milliárd forinttal csökkennek az állami beruházások
támogatásai is.

    A pazarló és szociálisan is igazságtalan lakásfinanszírozási
rendszer módosítása, átalakítása miatt a Nemzetközi Valutaalap
követelményei között előkelő helyet foglal el a lakásszektornak
nyújtott támogatások mérséklése is. Az eredeti elképzelésben a
lakóházfenntartás, illetve az 1989 előtti kedvezményes hitelek
támogatásának több mint 11 milliárd forintos csökkentése szerepelt.
A Parlament kompromisszumos döntése alapján ez közel 5 milliárd
forinttal kisebb lett, ugyanakkor mérséklődött az ellentételezés is.
A deficit és az adók növelése nélkül - a kompromisszumos parlamenti
döntés következményeként - a költségvetésben csaknem 4 milliárd
forinttal kell csökkenteni a tervezett kiadási előirányzatokat. A
kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy 20 milliárd forintról
18 milliárd forintra csökkentse a költségvetés 1990. évre tervezett
nemzetközi kötelezettségeit. A 2 milliárd forintos csökkentés azt
jelenti, hogy jövőre Magyarország már nem vesz részt egyetlen
internacionalista jellegű segélyakcióban sem, és csökkenti a rubel
elszámolású országoknak nyújtandó kormányhitelek összegét is.
(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 12:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (11. rész)

Ezen kívül 400 millió forinttal javasolják mérsékelni a védelmi
kiadásokat és 300-300 millió forintttal a pártok, a társadalmi
szervezetek támogatását. Ez utóbbi javaslatot a terv- és
költségvetési bizottság nem támogatta, a tartalék nagyobb mértékű
csökkentését ajánlja. Ettől függően a tartaléknak vagy 700 millió,
vagy 1,3 miliárd forintos csökkentésére kerülhet sorr. Ezzel együtt
ugyanakkor a lakással nem rendelkező fiatalok támogatását a
tervezett 3 milliárd forinttal változatlanul növelni fogják.

    A költségvetési gazdálkodás eredményeként a Parlament által
júniusban jóváhagyott csomagtervnek megfelelően az akkor tervezett
21 milliárd forintos deficit az év végéig teljesül. A folyó évi
költségvetési folyamatokat tehát a júniusi döntésnek megfelelően a
kormány kézben tudta tartani. Két ok miatt mégis nagyobb lesz a
költségvetés végső hiánya 1989-ben. Az egyik ok a kormány azon
elhatározása, hogy tabula rasát teremt az adósságszolgálat
területén, feltárja a külső és belső adósságállományt, és
érvényesíti annak összes következményét. Ez a folyó évi
költségvetést két területen érinti. A kormány szakít az eddigi
gyakorlattal, amely a költségvetés bankszférával kapcsolatos
negyedik negyedévi kamatterheit minden esztendőben a következő évre
csúsztatta át. A növekvő kamatterhek miatt ez valamelyest minden
évben tehermentesítette a folyó évi költségvetést. Az áthúzódás
1990-re 16-17 milliárd forint lett volna, ám ezzel a teherrel most
nem növelik a jövő évi költségvetés kiadásait, hanem a 89-es
zárszámadás keretében számolják el azt. A teljes államadósság
ismeretében mintegy 12 milliárd forinttal nőnek a költségvetés
jegybanki kamatai is, amelyek ugyancsak a folyó esztendő hiányát
növelik. Így a zárszámadás előreláthatólag 49-50 milliárd forint
hiányt fog tartalmazni, ugyanakkor egyetlen fillér áthúzódás sem
fogja terhelni a jövő esztendő költségvetését.

    Van még egy tényező, amely befolyásolhatja a végelszámolás során
a folyó esztendő költségvetési hiányának mértékét. A
lakásfinanszírozási rendszer módosítása törvényszerűen együtt jár az
eddigi gyorsított lakáshitel törlesztésre ösztönző feltételek
felülvizsgálatával is. Jelenleg az összes hiteltartozás 45
százalékát elengedi az állam akkor, ha a hiteltartozást egy
összegben fizetik vissza az adósok. Ez a konstrukció ösztönöz a
gyors visszafizetésre, de kétségkívül a nagyjövedelműeknek kedvez. A
hiteltörlesztések felemelése után ez a nagymérvű kedvezmény már nem
tartható, csökkentését napirendre kell tűzni. Ez a terv, mint annyi
más, hetek óta kint van az utcán. Az elmúlt két hétben tömegessé
vált a hiteltartozások visszafizetése, az emberek hosszú sorokban
állnak az OTP-fiókok előtt. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 12:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész)

Eddigi információink szerint 2 hét alatt több mint 15 millird
forintnyi lakáshitelt fizettek vissza. A tömeges visszafizetés
természetesen hosszú távon csökkenti a költségvetés terheit, de
növeli a folyó esztendő várható hiányát. Tételesen elszámolni
mindezzel majd csak a zárszámadás keretében lehet. A
pénzügyminiszter arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a 45
százalékos kedvezményt 25 százalékra csökkentik.

    A jövő évi költségvetés bevételei következetesen tükrözik az
elmúlt ülésszakon hozott adótörvények hatásait. Ennek eredményeként
a nyereségcentralizáció 5,3 százalékkal mérséklődött, a vállalkozói
kör nyereségelvonása 50 százalék alá, 47,2 százalékra csökkent. A
kedvezményekkel, mentességgekkel együtt a vállalkozói szférában az
átlagos adókulcs 35 százalék. Mindez azt jelenti, hogy 11-12
százalékos nyereségdinamika, illetve 16 százalék körüli bérnövekedés
esetén a vállalkozói kör több mint 40, a lakosság több mint 20
milliárd forinttal kevesebb adót fizet jövőre, mint ebben az
esztendőben. Ez a 60 milliárdos felhasználható jövedelemtöbblet
jelentősen csökkenti a magyar adórendszer teljesítményfékező
hatását, növeli vállalkozásélénkítő effektusait. Más eszközökkel,
így a hitelszféra és a különböző befektetési alapok erőforrásaival
együtt ez az adó-, illetve költsévetési politika három területen
komoly kitörési, növekedési esélyeket kínál a vállalkozó szférának.
Ezek: a konvertibilis export termelés bővítése, az egyéni és társas
vállalkozások gyarapodása, valamint a munkahelyteremtő és bővítő
vállalkozások kedvezőbb feltételei.

    Néhány vállalkozói kör kevesli a jelentős, területükön több mint
15 százalékos adócsökkentés mértékét. Nincs igazuk, hangsúlyozta
Békesi László. A parlamenti döntés - még ha kompromisszumokon
alapult is - nagy jelentőségű, óriási erőforrásokhoz juttatja a
vállalkozókat.

    A csökkenő szocialista külkereskedelmi áruforgalom miatt
természetesen lényegesen mérsékeltebbek e forgalom pénzügyi hídjai
is. Kevesebb a rubel támogatás és kevesebb a szocialista import
alacsonyabb ára miatt fizetendő elvonás is. A költségvetés nehéz
helyzete miatt nem lehet csökkenteni 1990-ben a kereskedelmi vámok
általános szintjét. Sor kerülhet kisebb kiigazításokra, a
legalacsonyabb és legmagasabb vámkulcsok közelítésére, de a
kereskedelmi vámszint általános mérséklése csak 1991-től lehetséges.

    A költségvetés kiadási előirányzatai rendkívül erőteljes
takarékossági kényszert közvetítenek a közkiadások szférájában, a
költségvetési intézmények területén. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 12:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (13. rész)

Az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika előirányzatai
növekednek a leggyorsabban. Mindhárom területen történelmi lemaradás
csökkentését szolgálják a költségvetés előirányzatai. Az
egészségügyben január 1-jétől sor kerülhet az orvosok és
egészségügyi középkáderek bérének átlagosan 30 százalékos emelésére.
Ennek keretében a kormány teljesíti ígéretét és gondoskodik az
adóvitában felmerült ügyeleti díjak emeléséről is. Sor kerül az
egészségügyi intézményekben az élelmiszer-, az energia- és
gyógyszerárak növekedésének teljes körű ellentételezésére is.
Lehetőség nyílik a múszerpark fejlesztésére, az egészségügyi
intézményhálózat korszerűsítésére.

    Az oktatásban dolgozó pedagógusok január 1-jétől átlagosan 25
százalékos béremelésre számíthatnak. Miként az egészségügyben, így
az oktatásban is folytatja a kormány az 1989-ben megkezdett
bérnövelő programját. Ezenkívül az élelmiszer áremelések fedezetéről
az oktatásban is gondoskodik a költségvetés. Javítja az oktatás
tárgyi feltételeit számos olyan objektum, amelyet az MSZP ad át
oktatási célokra.

    A harmadik kiemelt terület a szociálpolitika. A nyugdíjak
differenciált, a családi pótlék 300 forintos emelésére január
1-jétől nyílik lehetőség. Április 1-jétől sor kerül a családi pótlék
kiterjesztésére. Ez a juttatás állampolgári jogon jár majd minden
gyermeket nevelő családnak. A rászoruló családok a tanácsoktól 4
milliárd forinttal nagyobb összegű szociális támogatásban
részesülhetnek, mint eddig. Teljes körűen ellentételezi a kormány a
lakbérek és lakástörlesztő részletek növelését a már ismertetett
körben, mindezek együtt közel 42 milliárd forintos szociálpolitikai
csomagot alkotnak a jövő évben.

    Az egészségügy és a családi pótlék finanszírozásnak eltérő
időpontban végrehajtandó cseréje miatt a költségvetés terhei a jövő
esztendőben 15 milliárd forinttal kisebbek lesznek. Ám e kiadások
1991-től már teljes körűen a költségvetést fogják terhelni. Ezért a
társadalombiztosításról szóló törvény döntésének megfelelően az
állam e 15 milliárdos társadalombiztosítási kölcsönt kamataival
együtt állami vagyonjuttatás formájában tudja 1992-ig megtéríteni a
társadalombiztosítás részére.

    Elengedhetetlen, hogy év közben az árak és bérek alakulásának
ismeretében sor kerüljön a nyugdíj és családi pótlék kompenzálás
felülvizsgálatára. A kompenzáció növelésére a társadalombiztosítás,
illetve a költségvetés bevételeinek növekedésével vagy a
társadalombiztosítás tervezett többletének csökkentésével nyílik
majd mód. A SZOT követelésének teljesítésére pillanatnyilag a
kormány nem lát lehetőséget. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 12:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész)

Január 1-jétől nem tudjuk 500 forinttal növelni gyermekenként a
családi pótlékot, hiszen ennek 6 milliárd forintos fedezete a
költségvetésben nem áll rendelkezésre.

    A kormány arra készül fel, hogy képes legyen 50-60 ezer fő
átmeneti munkanélküli gondjának megoldására. Ezért az eddigi
támogatási módszer kiegészül a végkielégítés és az átköltözési
támogatás intézményével, 100 ezer forinttal emelkedik az újrakezdési
támogatás is. Minderre 5 milliárd forintos foglalkoztatási alap
szolgál, amely több mint duplája az 1989. évinek. Ezenkívül a
költségvetésben 3 milliárd forintot kívánnak a felszámolásra, 2,5
milliárd forintot a szanálásra kerülő vállalkozások gondjainak
enyhítésére, korszerűsítésére, új munkahelyek létesítésére
fordítani. Baranyában, Borsodban, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár
megyében ezeken az eszközökön kívül 500 millió NSZK-márkás
befektetési alap is rendelkezésre áll, amelyet a Baden-Württemberg-i
és Bajor Tartományi Kormány hozott létre. A költségvetés állami
támogatással képes biztosítani a 16 százalékos béremelés fedezetét a
kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél dolgozóknál. E
területeken a leszakadás megelőzése, illetve a gazdasági tartalékok
hiánya magyarázza a béremelés állami finanszírozását. Egyéb
költségvetési területeken a kislétszámú apparátussal dolgozó községi
és nagyközségi tanácsok kivételével a költségvetés nem biztosít
állami támogatást a béremelésekhez. Ez annyit jelent, hogy az
igazgatásban, a hadsereg, valamint a gazdasági, kulturális és sport
intézmények területén akkor kerülhet sor béremelésre, ha azt
létszámcsökkentéssel, bevételeik növelésével vagy más belső
megtakarítással az intézmények, illetve tanácsok fedezni tudják.

    A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa ezzel a
megoldással nem ért egyet. Természetesen a kormány ezeken a
területeken is szükségesnek tartja az átlagosan 16 százalékos
béremelést. Ugyanakkor nemcsak a költségvetés nehéz helyzete miatt
nem vállalkozik a felsorolt területeken a több mint 6 milliárd
forintos bérnövekedés támogatására - amelyből a kultúra, sport és
egyéb igazgatás több mint 2 milliárd forintot tesz ki -, hanem attól
a meggyőződéstől vezérelve, hogy leginkább e területeken van szükség
a takarékosságra, a felesleges létszámok leépítésére, s ha másként
nem megy, intézmények megszüntetésére is. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 12:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (15. rész)

A védelem területén a béremelések megvalósításával együtt az
előirányzatok befagyasztása, sőt újabb csökkentése 30-35 százalékos
megtakarításokat tesz szükségessé. A központi és megyei igazgatásban
mintegy 20 százalékos létszámcsökkentéssel teremthető meg a bérek
átlagos emelésének fedezete. Hasonló a helyzet az egyéb kulturális
intézményeknél is, ha saját bevételeik növelésével nem képesek a
béremelés fedezetét megteremteni.

    Az Országgyűlés külügyi bizottsága nem tartja elfogadhatónak a
Külügyminisztérium költségvetését. Békesi László arról tájékoztatta
a képviselőket, hogy ezen a területen is elkerülhetetlen a
takarékosság, s sor kerülhet egyes esetekben a nagyon alacsony
vízumdíjak emelésére. Amennyiben ez nem bizonyul elegendőnek, akkor
a pénzügyi kormányzat év közben a külügyi munka zavartalanságához
szükséges feltételeket biztosítani fogja.

    2,6 milliárd forinttal csökken jövőre a pártok és társadalmi
szervek támogatása. A csökkenő támogatás felosztására a Parlament,
illetve a terv- és költségvetési bizottság döntése alapján kerül
sor. Az egyéb decentralizált pénzalapok közül a gazdaság zavartalan
működéséhez, illetve kiemelt céljaihoz tartozó pénzalapok szerény
növekedésére vagy szintentartására, a többi csökkentésére kerül sor
1990-ben. A felsőfokú okt atás fejlesztési alapjának, illetve az
Országos Tudományos Kutatási Fejlesztési Alapnak a támogatását akkor
lehet szinten tartani, ha annak mintegy 1,8 milliárdos összegét a
növekvő bevétellel rendelkező Központi Műszaki Fejlesztési Alap
fogja finanszírozni.

    A tanácsi finanszírozási rendszer tervezett reformja a novemberi
ülésszakon is nagy vitát váltott ki. Az egyik vélemény képviselői
azt állítják, hogy csak akkor szabad megváltoztatni a tanácsok
finanszírozási rendszerét, ha ez egyben javítja a tanácsok gazdasági
pozícióit, több pénzhez juttatja a tanácsokat, növelve így az
önkormányzatok pénzügyi alapjait. Nos, 20-30 milliárd forinttal több
pénz belátható időn belül nem fog rendelkezésre állni. Ezért kár
lenne várni a jelenlegi alku-mechanizmuson alapuló szabályozás és
finanszírozás megváltoztatásával. Az ellenvélemények második
csoportja nem tud elfogadni semmilyen jövedelemátrendeződést az
egyes tanácsok között, ezért csak olyan módosítást támogat, amelynek
keretében minden tanács jobban jár. Belátható időn belül erre sem
lesz lehetőség. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 12:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (16. rész)

Reális cél az lehet, hogy az állami támogatás elosztása
igazságosabb, a Parlament által ellenőrizhető, normatív alapokon
nyugvó legyen, minden település kapja meg az ott élő állampolgárok
adóbefizetéseit, legyen az személyi jövedelemadó, vagy bármilyen
tárgyi adó, s mindez úgy menjen végbe, hogy az ország egyetlen helyi
tanácsa se jusson lehetetlen helyzetbe, azaz a feladatai ellátásához
szükséges fedezet rendelkezésre álljon. E célok jegyében került sor
valamennyi tanács számítási anyagának felülvizsgálatára. A
felülvizsgálat alapján néhány korrekcióval a vázolt igények
mindegyikét teljesíteni lehet. A kormány azt javasolja az
Országgyűlésnek, hogy a tervezett 1,6 milliárd forintos tanácsi
tartalékot az új táblázatnak megfelelően a tanácsok között ossza
fel. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a tartalék felosztásával
év közben már nem lesz mód semmilyen tanácsi többletigény
befogadására. A módosítás keretében minden helyi tanács a
külterületen, tanyán élő lakosai után 800 forint/fő állami
támogatásban részesülne. Megszüntetné a kormány a legrosszabb
helyzetben lévő Vas és Csongrád megye finanszírozási gondjait, és a
megkezdett beruházások folytatásához a tényleges szükségletek
alapján 1,2 milliárd forintot javasol felosztani. Mindez azt
jelenti, hogy egyetlen helyi vagy területi tanács működési
feladatainak ellátásában sem keletkezhetnek zavarok, és a
folyamatban lévő beruházások befejezéséhez vagy folytatásához is
nagyrészt rendelkezésre állnak az erőforrások. A szigorú
takarékosság és egyes beruházások felülvizsgálata természetesen a
tanácsoknál is elkerülhetetlen lesz 1990-ben. Ezzel a megoldással
ért egyet az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi,
valamint terv- és kötlségvetési bizottsága és támogatja az új
finanszírozási rendszerre való áttérést az előkészítő munka során
legtöbb problémát felszínre hozó négy alföldi megye tanácsának
egyeztető fóruma is.

    1991-től az önkormányzati törvény keretében sor kerülhet a
tanácsi feladatok jobb elhatárolására, a területi és helyi tanácsok
közötti munkamegosztás tisztázására, az önkormányzati tulajdon és a
vele együtt járó jogosítványok megalkotására, valamint egy év
tapasztalatai nyomán a javasolt normatív támogatási rendszer
korrekciójára. Összességében a tanácsok mintegy 20 százalékkal több
erőforrással gazdálkodhatnak majd 1990-ben, mint ebben az
esztendőben. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 13:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (17. rész)

Az egyik nagy port kavart probléma a színházak jövő évi
támogatása. A tervezett támogatási rendszer a tanácsok, és nem a
színházak állami támogatására vonatkozik. Változatlanul a tanácsokra
bízza, hogy mennyi támogatást folyósítanak színházaik részére.
Mindenesetre a központi számítások, amelyek alapján a tanácsok a
normatív állami támogatást megkapják, 300 millió forinttal többet
tartalmaznak, mint amennyit ebben az esztendőben a tanácsok a
színházak támogatására fordítottak. Nincs szó tehát
diszkriminációról.

    A másik téma az adóviták során kapott nagy hangsúlyt. A tanácsok
költségvetésében a kormány gondoskodik a lakossági közműhozzájárulás
és közműépítés megszüntetett adókedvezményének egységes pótlásáról.
Erre a célra a tanácsok 500 millió forint központi támogatásban
részesülnek.

    Már az adótörvények parlamenti vitájában is felmerült a
bérszabályozás teljes liberalizálása, azaz a bérnövekmény-adó
megszüntetése 1990-ben. S noha az Országgyűlés e javaslatot
novemberben elutasította, a költségvetés előkészítő vitái során,
mindenekelőtt a SZOT és a gazdasági kamara javaslataként, ismét
felszínre került. Ezúttal javaslat is született a bérnövekmény-adó
költségvetési ellentételezésére, hogy megszüntetése ne rontsa a
költségvetés egyensúlyát. A SZOT és a gazdasági kamara az árbevétel
0,3 százalékának egyszeri befizetését javasolta a kieső adó
pótlására. A bérnövekmény-adó 9-10 milliárd forintos összegét ez a
megoldás, valamint a növekvő személyi jövedelemadó minden bizonnyal
pótolná. A probléma azonban ennél szerteágazóbb. A bérliberalizálás
szándéka nem idegen a kormánytól. Ellenkezőleg, végig akar menni a
megkezdett úton. A 89-es esztendő azonban arra figyelmeztet, hogy a
korábbi teljes körű liberalizálás kockázatai nem elhanyagolhatóak. A
béregyeztetés mechanizmusa tulajdonosi ellenérdekeltség hiányában ma
még nem képes megakadályozni semmilyen megállapodás keretében az
inflációs béremelkedést. A piaci verseny még ugyancsak szűk körben
képes a teljesítménnyel alá nem támasztott bérnövekedést féken
tartani. Racionálisabbnak látszik tehát a 90-es esztendőben
megvalósuló tulajdonosi reform, további piacépítő lépések, az
importverseny erősítése után, valódi tulajdonosi érdekek és
erőteljesebben működő piaci viszonyok közepette 91-től megszüntetni
a bérnövekmény-adót, és teljes körűvé tenni lényegesen kisebb
kockázat mellett a bérek liberalizálását. Költségvetési oldalról is
problematikus a helyzet, hiszen a javasolt árbevételarányos
befizetés közgazdaságilag irracionális, és minden előzetes
nyilatkozat ellenére a gazdálkodó szervezetek többsége számára is
elfogadhatatlan. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 13:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)

Az elvégzett számítások azt bizonyítják, hogy a könnyűiparban, a
villamosenergiaiparban, az élelmiszeriparban, a bányászatban, a
kohászatban, a gépiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban
6-10 százalékos eredménycsökkenéshez vezetne a javasolt megoldás.
Ezért az érdekképviseleti szervek többsége ezt a javaslatot
visszavonta, megvalósításával a kormány sem ért egyet. Amennyiben a
Parlament mégis szükségesnek tartja a bérnövekmény-adó
megszüntetését már a jövő esztendőben, úgy még két változat jöhet
szóba. Az egyik a vállalkozási nyereségadó 3 százalékos felemelése
40-ről 43 százalékra, a másik az állami tulajdon utáni részesedés 5
százalékos felemelése 18-ról 23 százalékra. A novemberi ülésszak
adóvitájában a Parlament mindkét megoldást elvetette. A kormány most
ismét a Parlament döntését kéri e vitatott kérdésben.

    - Bár a jövő évi költségvetés előirányzatai az előző évekénél
megalapozottabbak, kevesebb bizonytalansággal terhesek, mégis
rendkívül feszítettnek tekinthető. A költségvetés tartaléka
minimális, a tanácsok tartalékának felhasználása után nem éri el a 3
milliárd forintot, ez alig 0,5 százaléka a költségvetésnek. Újabb
kiadások befogadására vagy bevételek csökkentésére tehát csak a
tervezett kiadási előirányzatok rovására lenne lehetőség. Ezt azért
is fontos hangsúlyozni, mert különbözű jogcímeken mintegy 40
milliárd forint kielégítetlen és kielégíthetetlen kiadási és
támogatási igényt tartunk nyilván. A kormánynak az a határozott
véleménye, hogy a többletigények 1990-ben nem elégíthetők ki, a
költségvetés realitása nem veszélyeztethető, hiánya nem növelhető -
mondotta befejezésül Békesi László. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 13:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (19. rész)

Devcsics Miklós, a terv- és költségvetési bizottság előadója
---------------
a napirenddel kapcsolatban a bizottság véleményét tolmácsolva
elöljáróban leszögezte: az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatokért
a kormány is felelős. A kormány több intézkedését is késedelmesen
hozta meg, vagy azokkal még mindig adós, annak ellenére, hogy a
negatív tendenciákra a bizottság az év során többször is felhívta
figyelmét.

    Az elmúlt években felhalmozott feszültségek és az idei
kedvezőtlen eredmények együttesen olyan helyzetet teremtettek,
amelyben az 1990. évi költségvetés alapvető kérdésévé a gazdaság
működőképessége vált. Ezt figyelembe véve a bizottság úgy foglalt
állást, hogy a kibontakozáshoz határozott, nem egyszer fájdalmas és
kemény intézkedések szükségesek. Mindemellett azonban nem
nélkülözhető a nemzetközi támogatás megszerzése a közös érdekek
alapján. A nyitásnál elsősorban azokra az országokra kell
támaszkodni, amelyek szabad tőkével rendelkeznek, egyszersmind a
legnagyobb hitelezőink. A bizottság elkerülhetetlennek tartja a
KGST-országokkal folytatott kereskedelemben a jelentős magyar
aktívum leépítését, de arra is figyelmeztet, hogy a kereskedelem
teljes fellazulása ezekkel az országokkal - éppen a közelségük miatt
- hosszú távon nem szolgálja érdekeinket.

    A bizottság véleménye szerint is alapvető jelentőségű, hogy
hazánk megegyezésre jusson a Nemzetközi Valutaalappal. Lehet, hogy
az alap ajánlásai számunkra nem minden esetben jók, de a kérdés nem
így vetődik fel, hanem úgy, hogy azok feltételei a további
hitelekhez jutásnak. Ebben a helyzetben azt kell vizsgálni, hogyan
tudjuk összhangba hozni, hogy egy reális és végrehajtható
költségvetésünk legyen, s az intézkedések sora megakadályozza a
válság elmélyülését.

    A bizottságnak az az álláspontja, hogy a parlament az országgal
szembeni felelősségéből kiindulva nem hozhat olyan döntést, amely a
gazdaság működőképességét megkérdőjelezhetné. Erre a parlamentnek
sem erkölcsi, sem politikai felelelősségéből adódóan nincs
lehetősége. Ezért a bizottság támogatja a kormány által
előterjesztett szigorú költségvetést, s azt, hogy elfogadjuk a
Valutaalap feltételeit. Ezzel összefüggésben Devcsics Miklós
megjegyezte: a Nemzetközi Valutaalap feltételei talán
meggyorsíthatják azt, hogy a belső, hatékonyságjavító intézkedések
is megtörténjenek. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 13:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)

Ez szolgálhatná a politikai átmenet mellett a gazdasági átmenetet
is. Még egyszer nyomatékosan megismételte: a parlament nem hozhat
olyan döntést, ami alapján az ország működőképessége csak a
jelenlegi Országgyűlés maradhatna fenn.

    A bizottság egyetértett azzal, hogy a benyújtott költségvetés
alapvetően krízismenedzselés jellegű, ami önmagában is gátat vet a
javaslatban szereplőkön túl újabb igények kielégítésének. Így azokat
a módosító indítványokat, amelyek többletigények kielégítését
célozták, a bizottság nem tudja támogatni. Ezzel összefüggésben
kiemelte: sem a kormány, sem pedig a parlament nem indulhat ki szűk
pártpolitikai érdekekből, az egész ország érdekét kell figyelembe
venni, még akkor is, ha emiatt méltánytalan támadások érik e
testületeket.

    A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy a válságmenedzselő
költségvetés egyet jelent a fogyasztás korlátozásával. A bizottság
támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a támogatások radikális
csökkentésére irányulnak, azzal együtt is, hogy ezek az intézkedések
bizonyos területeket, vállalatokat nagyon is súlyosan érinthetnek. A
bizottság is azon a véleményen van, hogy ebben a helyzetben
rangsorolni kell a feladatokat. Támogatja a kormánynak azt a
szándékát, hogy jövőre elsősorban a humán szféra és a
szociálpolitika kapjon prioritást.

    A bizottságnak az a véleménye: a költségvetés sarokpontjait el
kell fogadni, s ebben meghatározó, hogy az államháztartás hiánya
jövőre a 10 milliárd forintot nem haladhatja meg. A bizottságban
néhány sarkalatos kérdésben - mint például az infláció, a
bérliberalizáció, a tanácsi szabályozás és a lakásprobléma -
szenvedélyes vita volt. A bizottság véleménye szerint a jövő év
legsúlyosabb problémája várhatóan az infláció lesz. A bizottsági
tagok szerint fennáll a veszélye annak, hogy az áremelkedések üteme
jövőre az előterjesztésben jelzett 20 százalékot is meghaladhatja.
Ezért a kormányzatnak következetes magatartást kell tanúsítania
mindazokban a kérdésekben, amelyekkel az infláció kordában tartható.
Végre radikális lépéseket kell tenni a rossz hatékonyságú üzemek
támogatásának csökkentésében és a gazdasági szerkezet
átalakításában. Ezzel együtt a bizottság egyetért a
szakszervezetekkel abban, hogy a rendelkezésre álló eszközöket
célirányosan kell felhasználni a szerkezetátalakítás nyomán
keletkező foglalkoztatási gondok enyhítésére, új munkahelyek
teremtésére, a problémás térségek fejlesztésére. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 14:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (21. rész)

A szakszervezetek bérliberalizációs követelésével azonban a
bizottság most nem tud azonosulni, mert jelenleg nincs olyan
garancia, amellyel meggátolhatnák a teljesítmény nélküli
bérkiáramlást.

    A tanácsi szabályozás javasolt megoldásával kapcsolatban a
bizottság is vallja, hogy jobb lenne akkor változtatni, ha az
önkormányzati törvényt már elfogadták, de a szükséges lépéseket nem
lehet tovább halogatni a körülményekre való hivatkozással.
Mindenképp szükséges, hogy a tanácsok gazdálkodásából kiiktassák a
szubjektív elemeket, megszüntessék az osztogatás korábbi
gyakorlatát. Ugyanakkor a feszültséggel terhes körzetek
problémájának megoldásában a tanácsokat nem lehet magukra hagyni,
abban a kormánynak kell jelentős szerepet vállalnia.

    Beszámolt arról is, hogy a bizottság több módosító javaslatot is
elutasított, éppen abból kiindulva, hogy a költségvetés nem
lazítható fel. Természetesen szó lehet a források bizonyos
átcsoportosításáról, de a költségvetés szétfeszítését nem
támogathatják. A Pénzügyminisztérium számítása szerint 40 milliárd
forintot tennének ki az elutasított módosító indítványokban
szerepelő többletigények, amelyek függetlenül attól, hogy közöttük
valóban vannak jogos igények, jelenleg nem teljesíthetők.

    Tájékoztatott arról is: a terv- és költségvetési bizottság
albizottságot hozott létre a tömegszervezetek támogatásának
vizsgálatára.

    Végezetül a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta a
parlamentnek az ország jövő évi költségvetési tervezetét azzal
kiegészítve, hogy amennyiben az infláció mértéke meghaladja a
jelenleg számítottat, akkor annak megfelelően emeljék a nyugdíjak és
a családi pótlékok kompenzálását. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 14:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (22. rész)

A költségvetéssel kapcsolatos hozzászólások előtt Horn Gyula
külügyminiszter kért szót, hogy tájékoztassa a Tisztelt Házat a
romániai eseményekről, illetve arról a diplomáciai lépésről, hogy a
délelőtti órákban berendelték a Külügyminisztériumba Románia
budapesti nagykövetét.

    - Hiteles információink a következőkről van: december 13-án a
román hatóságok felszólították Tőkés László lelkészt, hogy hagyja el
lakását, adja át hivatalát és egyházközségét, s amennyiben nem tesz
eleget a felhívásnak, erőszakot alkalmaznak vele szemben. Tőkés
László a felszólításnak nem tett eleget, és vállalta mártír sorsát.
December 15-én, pénteken a hívek nagy számban gyülekeztek a lelkész
temesvári lakása előtt, és követelték, hogy a lelkészt hagyják meg
hivatalában. A tüntetés mind szélesebb körűvé vált, és egyre inkább
politikai demonstrációvá alakult. Szombat estére több ezres tömeg
tüntetett békésen a megyei pártszékház előtt. A román hatóságok
rohamrendőrséget vetettek be, sok embert letartóztattak. Tőkés
Lászlót és feleségét ismeretlen helyre hurcolták. Hangsúlyozni
szeretném, hogy a lelkész követelései között kifejezetten vallási
törekvések és szempontok szerepeltek.

    - A tömeggel szemben a biztonsági erők, katonai egységek
kézifegyvereket, páncélosokat vetettek be, a tömegbe lőttek. Hiteles
információink szerint - mondotta a miniszter - több száz sebesült és
halott áldozata van eddig a brutális merényletnek. Egyidejűleg a
román hatóságok országos készültségi állapotot rendeltek el. Arra
hivatkoztak - és ez hangzott el a párttagság, a széles közvélemény
és a fegyveres erők tagjai előtt -, hogy a temesvári eseményeket
Magyarországról bújtogatták, és Magyarország fegyveres provokációt
készít elő Romániával szemben.

    - Önök előtt ismeretes, hogy korábban a magyar kormány
sikertelen kísérletet tett arra, hogy tiltakozzon Tőkés László
ügyében. Mint ahogy sikertelen volt Szűrös Mátyás ideiglenes
köztársasági elnök Nicolae Ceausescuhoz intézett üzenete is -
folytatta Horn Gyula. - Az Országgyűlés hétfői állásfoglalását
kedden eljuttattuk Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához, hogy
az állásfoglalásról tájékoztassa a tagállamokat. Németh Miklós
kormányfő vezetésével a belügy-, a honvédelmi és a külügyminiszter
vasárnaptól kezdődően több megbeszélést tartott - legutóbb kedden
este is -, és megtettük azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket
a kialakult helyzet igényelt. Ezek között határoztuk el azt is, hogy
ma, szerdán behivatom a budapesti román nagykövetet. A magyar
kormány nevében a következőket közöltem a román nagykövettel.
(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (23. rész)

Először is: a magyar kormány tiltakozik a Tőkés Lászlóval és
feleségével szemben elkövetett intézkedések miatt. Megdöbbenéssel
fogadtuk azt is, hogy egyáltalán nem reagáltak a kormány, a magyar
közvélemény korábbi tiltakozására. Tőkés Lászlót üldözték, vele
szemben erőszakot alkalmaztak, s mindez szöges ellentétben áll az
ENSZ Alapokmányában és a Helsinki Záróokmányban foglaltakkal. A
magyar kormány nevében határozottan követeltük Tőkés László azonnali
szabadon bocsátását, hivatalába és jogaiba történő visszahelyezését.

    Másodszor: a román hatóságok megakadályozzák a magyar
állampolgárok beutazását Romániába. Nem engedik meg más nemzetiségű
állampolgárok átutazását sem, akik emiatt Magyarországon kénytelenek
vesztegelni. Ez a magatartás ellentétes a Románia által is vállalt
nemzetközi kötelezettséggel, miszerint az államok kötelesek
garantálni a zavartalan utasforgalmat, a közlekedést. A magyar kormány
nevében követeljük a normális állapotok helyreállítását.

    Harmadszor: a román hatóságok akadályozzák a bukaresti magyar
nagykövetség normális működését. Agresszívan lépnek fel a
nagykövetség munkatársaival szemben, minden kapcsolattartástól
elszigetelik őket. Haladéktalan intézkedéseket követelünk a normális
munkafeltételek helyreállítása érdekében.

    Negyedszer: tiltakozunk az ellen, hogy békés tüntetőket
bántalmaznak, sőt tömegesen gyilkolnak. Ezek a cselekedetek nem
csupán minden nemzetközi normával ellentétesek, hanem embertelenek
is.

    Ötödször: hiteles információink szerint a román hatóságok azt
sugallják, hogy Magyarországról bujtogatják a tüntetőket, sőt
Magyarország katonai provokációra készül Romániával szemben. Ezt a
leghatározottabban visszautasítjuk, mert minden alapot nélkülöz.
Bármiféle ilyen szándék ellentétes Magyarország politikájával.

    Hangsúlyoztam a nagykövetnek - mondotta a külügyminiszter -,
hogy a mi megítélésünk szerint a tömeges megmozdulásokat az váltotta
ki, hogy folyamatosan megsértik a román nép, a nemzetiségek alapvető
emberi jogait, hogy a lakosság katasztrofális életkörülmények között
él, és lábbal tiporják a vallásszabadságot. Kifejeztem azt a
véleményemet is, hogy szerintünk a román nép egyre inkább érzékeli a
saját országa politikai mozdulatlansága és a környező kelet-,
közép-európai országokban zajló óriási változások közötti
különbségeket.

    A magyar kormány követeli a román kormánytól, hogy nyilvánosan
határolja el magát a Magyar Köztársaság elleni uszításoktól.
(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (24. rész)

A román nagykövet válaszában elmondta, hogy mindaz, ami ott
történik, az Románia belügye. Kifejtette azt is: sehol a világon nem
oldották meg olyan tökéletesen a vallásszabadság és az emberi jogok
ügyét, mint Romániában.

    - Ezzel kapcsolatban hangsúlyoztam - idézte fel Horn Gyula -,
hogy éppen az emberi jogok területe az, ahol a nemzetközi
egyezmények - beleértve az ENSZ különböző egyezményeit, vagy a
helsinki záróokmányt és az ahhoz csatolt megállapodásokat - minden
egyes államra kötelezettségeket rónak. Tehát ezt nem lehet egyetlen
állam belügyének tekinteni. Ugyanakkor a nagykövet kérte a magyar
hatóságok közbenjárását abban, hogy vessenek véget a budapesti román
nagykövetséggel szembeni atrocitásoknak, amely során megrongálták a
nagykövetség épületét. A magam részéről ígéretet tettem arra, hogy
mindent megteszünk a nagykövetség biztonsága, zavartalan működése
érdekében. Azt viszont nem tudom elfogadni - amit szintén követelt
-, hogy akadályozzunk meg mindenfajta tüntetést, hiszen a tüntetés
joga - mint véleménynyilvánítási jog - minden nemzetközi
egyezményben benne van, és általános nemzetközi gyakorlat.

    Ezúton szeretnék felhívni mindenkit e terem falain kívül, hogy
semmiféle incidenssel, erőszakkal ne terheljék ezt az amúgy is
súlyos problémát. Az erőszak csak erőszakhoz vezethet, s erre nincs
szükségünk.

    Horn Gyula az Országgyűlés tájékoztatására elmondta azt is:
különböző szervezetek - így a Politikai Foglyok Szövetsége és mások
- azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz,
hogy járjanak el az ENSZ Biztonsági Tanácsánál a romániai események
kapcsán. Ezzel összefüggésben kiemelte: - Minden lehetséges eszközt
igénybe veszünk és fellépünk a nemzetközi fórumokon az ügy rendezése
érdekében. A Biztonsági Tanácshoz azonban csak akkor fordulhatunk,
ha az események közvetlenül fenyegetik a nemzetközi biztonságot.
Erről jelenleg nincs szó. Természetesen, ha az események elfajulnak,
akkor ezt a lépést is meg fogjuk tenni - mondta Horn Gyula.

    A miniszteri tájékoztató után Király Zoltán (Csongrád m., 5.
     -------------
vk.) kért szót. Javasolta, hogy tekintettel a rendkívül feszült
helyzetre, a magyar kormány haladéktalanul kezdeményezze
a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete rendkívüli
ülésének összehívását, lévén, hogy a konfliktus két VSZ-tagállam
között alakult ki. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés - harmadik munkanap (25. rész)

Az elnöklő Jakab Róbertné Berecz Jánosnak, a külügyi bizottság
elnökének adta meg a szót, aki bejelentette, hogy a szünetben ülést
tart a bizottság, s javaslatot alakít ki a romániai helyzettel
kapcsolatban. Ezt még a szerdai ülés folyamán az Országgyűlés elé
terjesztik.

    Ezután Horn Gyula, utalva Király Zoltán javaslatára, kérte a
Tisztelt Házat, hogy az indítvány megvizsgálását bízzák a külügyi
bizottságra, miután nagyon bonyolult kérdésről van szó, s el kell
kerülni azokat a lépéseket, amelyekből több kár származna, mint
segítség a romániai népnek.

    Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tárgyalása.

    Nagy Sándor (országos lista) mindenekelőtt a külügyminiszteri
    -----------
tájékoztatóra reagált, s a SZOT nevében támogatásáról biztosította
a magyar kormányt ebben az ügyben. Kiemelte: megelőző intézkedésekre
is szükség van, hogy ez a probléma ne eszkalálódhasson, s
elkerülhetők legyenek a súlyosabb következményekkel járó
válaszlépések. Bejelentette: ezen a napon a SZOT a világ három nagy
nemzetközi szakszervezeti szövetségéhez fordult felhívással. Ebben
kérik, hogy valamennyi szakszervezetüket szólítsák fel:
gyakoroljanak nyomást saját kormányaikra, hogy Romániát ne
támogassák, s mérlegeljék esetleges szállítási bojkott meghirdetését
is.

    Ezután a költségvetésre térve a SZOT főtitkára kijelentette:
alapvető probléma, hogy gazdasági stagnálás mellett magas
inflációval, növekvő munkanélküliséggel és csökkenő reálbérekkel
kell szembenézni. Szilárd meggyőződéssel állította, hogy mindezek
együttesen nem segíthetnek kijutni a gazdasági válságból. Elismerte,
hogy nehéz a helyzet, ugyanakkor úgy vélte: három alapvető feltétel
teljesítésével átvészelhetők a nehézségek, megőrizhető a társadalmi
béke. Az egyik legfontosabb: előrevinni a tulajdonreform ügyét, ennek
részeként megóvni az állami vagyont az áron aluli kiárusítástól,
biztosítani a dolgozói kontrollt, és lehetővé tenni a dolgozók
tulajdonlásban való részvételét. Ezen túl programot és
eszközrendszert kell kidolgozni, s pénzügyi feltételeket biztosítani
a foglalkoztatási gondok mérséklésére. Nem utolsósorban pedig fel
kell oldani a keresetszabályozás kötöttségeit, s kialakítani a
szabad béralku mechanizmusát. Véleménye szerint e három feltétel
egyidejű biztosítása nélkül nem kezelhetők a gazdasági gondok. Külön
részletezte a SZOT főtitkára a béralku fontosságát. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)

Leszögezte: ezzel kapcsolatban még a képviselők körében is sok a
tisztázatlan vélemény. Utalt Devcsics Miklós egy kijelentésére,
miszerint a terv- és költségvetési bizottság az infláció részeként
foglalkozott a béralku-mechanizmussal. Nagy Sándor szerint a béralku
nem gerjeszt semmivel sem nagyobb inflációt, mint bármiféle
keresetszabályozás. Ellenkezőleg, a béralkuval csillapíthatók olyan
feszültségek, amelyek például a mozdonyvezetők szerda reggeli
sztrájkjához vezettek.

    Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.) hangoztatta:
    ------------
a kemény vitákban született krízis-költségvetést lehet ugyan
bírálni, bevételi és kiadási tételeit növelni vagy csökkenteni, de a
nincsből nem lehet adni. Arra is figyelmeztetett, hogy az üzemekben
és a hivatalokban nem a munkáslétszám leépítésével arányosan csökken
az adminisztratív létszám. Még mindig sok milliós károkat okoz a
korrupció, s a közvélemény egyes visszaélések vizsgálatáról
tájékoztatást vár. Véleménye szerint kedvező társadalmi fogadtatásra
találna a több milliós értékű ingatlanokat, lakásokat, villákat,
üdülőket adóztató rendszer bevezetése.

    A bíróság és az ügyészség költségvetési részesedéséről a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértésével fejtette ki
véleményét. Megállapította, hogy az 1587 bíró és az 1059 ügyész
felelősségteljes munkájának rosszak a feltételei. Ezt bizonyítja a
betöltetlen 70 bírói és 122 ügyészi állás is. Korszerűtlenek,
zsúfoltak az igazságügyi épületek, félszáz irodaházra volna szükség,
s ezt az igényt a párt- és társadalmi szervek által átadott
épületekből lehetne kielégíteni. A képviselő felvetette: vonzóbbá
tehetnék a bírói és az ügyészi pályát, ha jogszabálymódosítással
lehetővé válna, hogy ők is szolgálati lakást kaphassanak.
Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bíróság létrehozásával az
igazságügyi dolgozók szerepe és felelőssége még jelentősebbé válik,
terhelésüket azonban nem lehet tovább növelni, anyagi
megbecsülésüket viszont még a költségvetés szerény lehetőségeivel is
javítani szükséges. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (27. rész)

Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.) úgy ítélte meg, hogy a
-------------

költségvetés előirányzatai miatt a tanácsok és a hozzájuk tartozó
intézmények elszegényednek. Ez az állapot csak rövid ideig viselhető
el anélkül, hogy a településeken visszafordíthatatlan visszaesés
következne be, a gondokat ellensúlyozó saját bevételi források pedig
még nem alakultak ki. A képviselő szerint az 1990. évi költségvetési
támogatási rendszer Győr-Sopron megye településein az intézmények
fenntartásához, működtetéséhez sem nyújt elegendő fedezetet.

    Külön szólt Kapuvár és Csorna városok körzetének, a Rábaköznek a
problémájáról. Rendkívülinek nevezte a lemaradásokat a
közműellátásban, amelyek mérséklésére a jelenlegi szabályozás nem
nyújt lehetőséget. A térségben alacsony a jövedelemképződés, kevés a
munkahely, és romlik a közlekedés. Ahhoz, hogy a rábaközi
települések - 18-20 község - további leszakadása ne következzék be,
kormányzati segítség szükséges. Kifejtette: a tanácsok új
szabályozási rendszerében a személyi jövedelemadó visszajuttatása a
kistelepülések gondjain segít ugyan, de nem tudja azokat megoldani.
Mivel rendkívül alacsonyak a jövedelmek, ezért kevés a
jövedelemadónak a tanácsoknál maradó része. A képviselő úgy ítélte
meg: mivel a Rábaköz az ország jelentős élelemtermelő térsége, az
ott élők nagyobb figyelmet és segítséget érdemelnek. Ez
elengedhetetlen az önkormányzatok gazdasági alapjainak
megteremtéséhez is - mondotta. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (28. rész)

Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a művészeti ágak, nemzeti
-------------
közgyűjtemények, valamint a közművelődési hálózatok egyre nehezebb
sorsával foglalkozott. Kifogásolta, hogy a jövő évre előirányzott
költségvetés annyi állami támogatást sem tud erre a célra fordítani,
amennyi ellensúlyozná az infláció okozta költségnövekedést. A
pénzügyminiszter figyelmét felhívta arra, hogy nem ezek az
intézmények pazarolnak, ám ha kevesebb pénzt kapnak, az igen
súlyosan fogja érinteni a legszegényebb rétegeket. Számukra
lehetetlenné válik a művelődés, többségüknek csak a televízió fogja
jelenteni a kultúrát. Éppen ezért azt javasolta, hogy a
költségvetésben növeljék a közművelődési hálózat, a nemzeti
közgyűjtemények, s a művészeti ágak támogatását. A képviselő
véleménye szerint a források, a személyi jövedelemadó és általános
forgalmi adó többletbevételéből előteremthetők. Azt is fontosnak
tartotta, hogy ezeket az összegeket az érintett intézmények ne a
tanácsokon keresztül, hanem közvetlenül kapják meg.

     Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.) elmondotta, hogy teljes
     ---------------
mértékben bizalmatlan a kormány által előterjesztett költségvetési
tervezet iránt. A múlt esztendőben is elfogadták a képviselők a
kormány javaslatát, aztán idén júniusban derült ki, hogy azt
alapvetően módosítani kell. Kérdőre vonta a kormány tagjait, miért
nem vonták be a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokba a
képviselőket, elsősorban a Országgyűlés terv- és költségvetési
bizottságának tagjait. Így most honnan tudják: igazat mondott-e az
IMF-feltételekkel kapcsolatban a pénzügyminiszter, vagy sem. Zsidei
Istvánné kifejtette, hogy különböző tapasztalatokat szerzett már a
kormány tárgyalási módszereivel kapcsolatban. Ennek alapján nem
tudja eldönteni, hogy amit most a képviselők elé terjesztettek,
annak mely része IMF-diktátum, és mi az, amit a kormány kíván
ráerőltetni a képviselőkre. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 15:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)

Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) az MSZP parlamenti csoportjában
-----------
kialakult többségi véleményt tolmácsolta. Mint mondta, abból a
szempontból vizsgálták a költségvetés tervezetét, hogy az mennyire
tükrözi a pártjuk programjában megfogalmazottakat. A jövő évi
költségvetés kapcsán a legnagyobb veszélyt a növekvő inflációban
látják, amelynek elszabadulását - véleményük szerint - mindenképpen
meg kell akadályozni, s hatását már rövid távon is mérsékelni
szükséges. Az egyik lehetséges megoldásként - a szakszervezetekkel
egyetértésben - a bérek liberalizációját említette, azzal
kiegészítve, hogy ki kell alakítani a béralku olyan mechanizmusát,
amivel megakadályozhatják annak inflációgerjesztő hatását. Ennél is
fontosabbnak tartják, hogy az áremelkedések mértékét a szociálisan
rászorulók, a kisnyugdíjasok és a kisjövedelmű rétegek esetében,
meghatározott jövedelemhatárokig, teljes egészében ellentételezzék. A
költségvetés kritikus területeként minősítette a munkanélküliség
kezelését. Csoportjuk egyetért a veszteséges vállalatok
felszámolásának szükségességével, de a leépítéseket csak úgy tudják
elfogadni, ha azokkal egyeidejűleg a jól jövedelmező termelés
növeléséről is gondoskodik a kormány. Az MSZP parlamenti csoportja
nevében javasolta a költségvetés tervezetének elfogadását, bár azt
is hangoztatta, hogy azzal kapcsolatban maradtak fenntartásaik.
Azért döntöttek a támogatás mellett, mert úgy vélik, hogy a
jelenlegi kormány egy igen erős társadalmi kontroll mellett, utódja
pedig még erősebb társadalmi nyomásnak kitéve meg tudja tenni azokat
az intézkedéseket, amelyek a stabilizációhoz és a kibontakozáshoz
szükségesek. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)

Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) úgy vélte: a képviselők
----------
szinte lehetetlen helyzetbe kerültek, amikor a költségvetés egyes
tételeinek egyeztetésére vállalkoztak, azonban nem térhetnek ki e
felelősség elől, amikor a gazdasági összeomlás veszélye fenyeget; a
gazdaság összeomlása pedig maga alá temetné a kibontakozó magyar
demokráciát is. Így tehát nem lehet cél az adósságátütemezés - mint
azt néhány politikus javasolta -, nem vállalható egy felgyorsuló
infláció, importstop, jegyrendszer. A beterjesztett költségvetési
javaslat egyfajta megoldást kínált ennek elkerülésére. Mivel a
költségvetés bevételi oldalai már meghatározottak, a Parlamentnek
jobbára csak a kiadások lefaragásában lehet mozgástere.

    Ezzel kapcsolatban a képviselőnő kifogásolta, hogy a
költségvetési tervezet nem mutatja be kellő részletességgel a
kiadásokat. Az egyik ilyen tétel a társadalmi szervezetek támogatása.
Szerinte joggal elvárható lenne a költségvetés támogatására számító
társadalmi szervezetektől, hogy céljaikról, a pénz felhasználásának
jellegéről tájékoztassák az Országgyűlést. Javasolta, hogy a
társadalmi szervezetek támogatására szánt összeggel növeljék a
költségvetési tartalékalapot, s az egyes társadalmi szervezetek
támogatását az időközben beszerzett információk alapján januárban
ismét hozzák az Országgyűlés elé.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) elmondotta: a képviselők
    -------------
már évek óta javasolták, a kormány végre őszintén vessen számot az
ország tényleges adóssághelyzetével. Ez a legutóbbi, novemberi
ülésszakon megtörtént. Ám úgy tűnik, már késő. Előbb lett volna erre
szükség. Az ország a csőd szélére került, s így aligha tud a
kormány, vagy a képviselők jobbat javasolni a beterjesztett nagyon
szigorú költségvetésnél. A választási lehetőség a minimálisra
csökkent. Éppen ezért a képviselő figyelmeztette a kormányt, nagyobb
kitartásra van szükség, eddig ugyanis sorra-rendre meghátrált az
érdekegyeztető tárgyalásokon. Lékai Gusztáv arra is felhívta
figyelmet, hogy nem dönthetnek addig a jövő évi költségvetésről,
amíg előzőleg nem határoznak a Műszaki Fejlesztési Alapról szóló
törvény módosításáról. Ugyanis, ha előzetesen elfogadnák a jövő évi
költségvetést, már nem lenne miről tárgyalni a Műszaki Fejlesztési
Alappal kapcsolatban. Támogatta azt az elképzelést, hogy már jövőre
kerüljön sor a bérliberalizálásra. Véleménye szerint ugyanis
amennyiben több bér áramlik ki, az a jelenlegi körülmények között -
a hiányhelyzet következtében - nem jár inflációs hatással. Arra
figyelmeztetett: megengedhetetlen, hogy a költségveetésnek nincs
tartaléka. Ez jelentős veszélyt rejt magában. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 15:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (32. rész)

Javasolta továbbá, hogy a későbbiekben a tanácsoknak szánt
tartalékösszeget már most, a tervezés időszakában osszák fel a
legkedvezőtlenebb helyzetű dél-alföldi megyék között, ezzel
kompenzálva a földadó központi elvonása által okozott
forráscsökkenésüket. Kérte az Országgyűlést, hogy a módosító
javaslataival kiegészített költségvetést fogadja el.

    Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) hangoztatta: 1989.
    ----------------------
december 20-án a kormány egy olyan költségvetéshez kéri a Parlament
jóváhagyását, amelynek fő számait diktátumként kapták a
törvényhozók, s számunkra pusztán a rábólintás lehetősége jut. A
képviselő számos kritikai észrevételt fogalmazott meg a költségvetés
belső arányaival kapcsolatban. Pedagógusként aggodalommal szólt a
közoktatási intézményeket súlyosan érintő nulla százalékos ,,dologi
automatizmus,, várható hatásairól. Utalt arra, hogy ezen intézmények
működtetési kiadásainak reálértéke fokozatosan csökken. A tervezett
20 százalékos infláció miatt várható, hogy behozhatatlan hátrány
halmozódik fel az oktatási intézményekben. A képviselő arról
érdeklődött Békesi László pénzügyminisztertől, hogy a tárca
szakértői megvizsgálták-e a költségvetés előkészítésekor a Magyar
Demokrata Fórum javaslatait, amelyek forrásbővítési lehetőségeket
tártak fel. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 16:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés - harmadik munkanap (33. rész)

Márton János (országos lista) elmondotta: először
------------
tapasztalja a kormány által benyújtott költségvetésben azt, hogy a
tervezet jelentős inflációellenes elemeket tartalmaz. Ez igen
fontos, mivel a fogyasztói árak 20 százalék feletti növekedése
öngerjesztő folyamatot indíthat be. Számos példa bizonyítja, ahol az
infláció elszabadul, ott szétzilálódik a gazdaság, a társadalom.
A képviselő szerint azért is megfelelő a költségvetési tervezet,
mert jelentős gondot fordít a lemaradó, nehéz helyzetbe került
társadalmi csoportok védelmére. Látható, hogy a kormány nem
szándékozik halogatni a szükséges intézkedéseket, és ez mindenképpen
fontos a következő vezetés munkájának előkészítése szempontjából.
Mindezek alapján Márton János hangsúlyozta, hogy elfogadhatónak
tartja a jövő évi költségvetés tervezetét.

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) hozzászólásában a
    -------------
mezőgazdasági dolgozók helyzetével foglalkozott. Arra hívta fel a
figyelmet, hogy az 1400 gazdasági egység veszteségessé válhat, ha
nem kap kellő támogatást, s így 1 millió 300 ezer ember munkája
kerülhet veszélybe. Sokan vitatják azt a jelentős exporttámogatást
is, amelyben az ágazat részesül. Ám az agrárgazdaság évente 900
millió-1 milliárd dollár körüli exportot ér el. Ha Magyarországon
akad másik ágazat, amelyik hasonló teljesítményre képes, ám kapja az
a támogatást, amíg nincs ilyen, addig senki se vitassa a
mezőgazdasági exporttámogatás jogosságát. Egyébként az agrárgazdaság
termékeinek szabadárassá válásával valószínűleg lényegesen javul
egyes cikkek jövedelmezősége. Félő azonban, hogy az áremelkedések
következtében csökken a piacképes vásárlóerő. Ez ugyanis a belső
piac szűküléséhez vezet, és szerinte kérdés, hogy megállítható-e az
így jelentkező termeléscsökkenés. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 16:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (34. rész)

Kállai Ferenc (országos lista) arra figyelmeztetett, hogy az új
-------------
gazdasági helyzethez igazodó szellemi megújulásra is szükség van.
Tudomásul kell venni, hogy kegyetlenebb világ következik. Mindezek
alapján készült a mostani költségvetés is, amely nem lehet egyformán
jó mindenkinek.

    Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) a víz- és csatornadíjakkal
    ------------
kapcsolatban tett javaslatot. Mint mondotta, megérti, hogy többet
kell fizetni. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a díj mértéke eltérő,
igazságtalan különbségek alakulnak egy-egy város, település között.
Javaslata szerint csupán a fogyasztás mértékétől függjön a fizetendő
díj. A továbbiakban helyeslte, hogy a földhivatalok újból
visszakerültek a MÉM felügyelete alá, és szükségesnek tartotta: a
megnövekvő feladatokkal párhuzamosan javítsák a földhivatalok
működési feltételeit. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 17:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)

Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) több már előtte szóló
------------
képviselőtársához hasonlóan a tanácsi szabályozórendszer jövő évi
tervezett változtatásainak hatását taglalva rámutatott, hogy
számításai szerint a módosítások következtében a tanácsoknak több
mint a fele forráshiányossá válik. Az új szabályozás következtében
tovább mélyülnek az egyes települések közötti különbségek. Szűkebb
környezetéről, Szolnok megyéről szólva pedig kiemelte, hogy az
itteni alacsony keresetek miatt ez a megye a személyi
jövedelemadóból alig 3 százalékkal részesedik, míg az ország
népességének több mint 4 százaléka él ott. Az ellen nincs kifogása,
hogy a tanácsok szabályozása ezután ne kiadás-, hanem
forrásorientált legyen, de ez a váltás - véleménye szerint - a jövő
évre nincs kellőképpen előkészítve. Csatlakozott Balogh László Békés
megyei képviselő javaslataihoz, s azok figyelembevételével a
költségvetés jövő évi tervezetét elfogadásra ajánlotta.

    Juhár János (Pest m., 24. vk.) a napirend kapcsán emlékeztetett
    -----------
arra az immár évek óta megfigyelhető gyakorlatra: az év végén a
kormány mindig arról győzködi a Parlamentet, hogy elfogadott
költségvetés nélkül nem lehet átlépni az új esztendőbe, a nyári
ülésszakon pedig mindig azt magyarázzák, hogy miért is nem
teljesültek az előző évi előirányzatok. Mindebből arra a
következtetésre jutott, hogy a Parlament felügyelő szerepe e
kérdésben igencsak korlátozottan valósul meg. Példaként említette,
hogy júniusban a gazdasági csomagterv tárgyalásakor a társadalmi
szervek költségvetési csökkentéséről is döntöttek, egy, a
Minisztertanács számára készített jelentésből pedig az olvasható ki,
hogy a társadalmi szervezetek kiadásai - a SZOT-nak nyújtott állami
hozzájárulást leszámítva - összességében 230 millió forinttal
haladták meg az idén az előirányzottat, éppen annyival, amennyit
tartaléknak terveztek. Végül is azonban úgy nyilatkozott, hogy -
tudomásul véve a helyzetet - elfogadja a költségvetési javaslatot.
(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 17:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)

Lép Ferenc (Tolna m. 5. vk.) a Nemzetközi Valutaalap
----------
költségvetésre vonatkozó feltételét természetesnek nevezte, mert -
mint mondta - nem várható el, hogy pénzét a feneketlen tartálynak
bizonyult magyar gazdaságba fektesse. Hangoztatta, hogy maga sem
támogatná a jelenlegi költségvetést, ha az csupán az előző évek
gazdaságpolitikájának folytatása lenne, s nem volna alkalmas a
feszültségek enyhítésére. A költségvetést mint az átmenet fontos
feltételét ezért támogatásáról biztosította, remélve, hogy 1990. a
változások éve lesz, s a történelmi mércével is jelentős fordulat
így mehet végbe a legkisebb megrázkódtatással és a keservesen
kialakított nemzetközi kapcsolatok befagyasztásának elkerülésével.
Leszögezte azonban, hogy a tulajdonviszonyok mindenre kiterjedő
átalakítása nélkül nem lehet a gazdasági helyzet áttörő változására
számítani. A költségvetést nem meggyőződésből, hanem
szükségszerűségének felismerésétől indíttatva ajánlotta elfogadásra
a Parlamentnek.

    Balogh László (Békés m., 14. vk.) hangoztatta: egyetért a
    -------------
tanácsi gazdálkodás reformjának azon szándékával, amely a
normativitást helyezi előtérbe, s némi fenntartással ugyan, de
támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a települések
részesedjenek a náluk keletkezett jövedelmekből. Szóvá tette
azonban, hogy eddig nem kapott kellő nyilvánosságot az a tény, hogy
a személyi jövedelemadóból származó bevételek csak kétéves
csúszással kerülnek a tanácsokhoz.

    A képviselő Békés megye és a dél-alföldi térség helyzetéről
szólva megállapította, hogy a tanácsi gazdálkodás új szabályozása
nem teremti meg, sőt gátolja a fejlődés várt lehetőségeit, mert a
tanácsok nagy része nem lesz képes befejezni megkezdett
beruházásait. A kilátásba helyezett kiegészítő támogatások után is
több mint egymilliárd forint hiányzik a megyei beruházási
forrásokból.

    A költségvetés-tervezethez két kiegészítő javaslatot is tett. A
személyi jövedelemadó összegének településenkénti nagy szóródása
miatt indítványozta, hogy jövőre a fejenkénti 10 ezer forint feletti
adóösszeget az állami költségvetés vonja el az érintett
településektől. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 17:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés - harmadik munkanap (36. rész)

Balogh László (Pest m., 29. vk.) a tanácsi gazdálkodással
-------------
kapcsolatos kérdéseket feszegetett hozzászólásában. Reményét fejezte
ki, hogy a jövőben a tanácsok működésében nem a ,,kijárás,, a
láthatatlan alkudozás lesz a jellemző, hanem tért nyer a reális
gazdálkodási szemlélet. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok
kialakulása hosszú folyamat, ezek nem születnek meg egycsapásra az
önkormányzati törvény megalkotásával. A képviselő örömmel üdvözölte
azt a tényt, hogy a megyei tanácsok újraelosztó szerepe fokozatosan
háttérbe szorul.

    Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.) elsősorban az oktatás
    -----------------
területét emelte ki a költségvetési koncepcióból. Egyetértett a
pedagógusok tervezett béremelésével, kiegészítve azzal, hogy a
béremeléseknél ne határozzanak meg központilag százalékos
arányszámot, hanem a rendelkezésre álló keretösszeg elosztásánál
maguk az oktatási intézmények csöntsenek. Helyeselte az oktatási
intézmények normatív támogatását, de úgy vélte, hogy e támogatási
rendszer még nincs előkészítve, s így bevezetése csak 1991-től lenne
célravezető. Fontosnak tartotta továbbá, hogy az iskolák
gazdaságilag önállóak legyenek, hiszen - mint rámutatott - csak
ennek függvényében valósulhat meg az oktatói, pedagógiai munka
önállósága is.

    Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) arra hívta fel a figyelmet
    ---------------
hogy szakterülete, az állategészségügy közegészségügyi és
élelmiszer-egészségügyi feladatokat is ellát, ezért jól felszerelt
intézményekre, kiválóan képzett szakemberekre van szüksége, márpedig
a jövő évi bérfejlesztés e területen mindössze 6 százalékos, szemben
a 20 százalék körüli inflációval. A képviselő kérte a pénzügyi
tárcát, hogy az állategészségügyet az oktatással és az
egészségüggyel egyenrangúan kezelje, s ha még lehet, mérsékelje a
tervezett 100 millió forintos elvonást. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 18:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (37. rész)

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) Nagy Sándor indítványát
------------
támogatva hangoztatta, hogy a szabad béralku a reálisan
feltételezett jövő évi körülmények között sem jelent nagyobb
inflációs veszélyt, mint amilyen mértékben előmozdíthatja a
gazdasági egyensúly megteremtését, s ezzel a hatékony
szerkezetátalakítást. A kormányt a dolgozói részvényrendszer bátrabb
támogatására buzdította.

    Javasolta továbbá, hogy a leendő Parlament és kormánya dolgát
megkönnyítve kezdődjék meg - a számviteli rendszer korszerűsítése
mellett az állami vagyon felmérése is. A valódi tulajdonosoknak
ugyanis - mutatott rá - tisztában kell lenniük a birtokukban levő
értékekkel; ezzel a jelenlegi nyereségtömeg-érdekeltséget végre
felválthatná a hosszú távú vagyonérdekeltség.

    Dr. Varga János (Pest m., 11. vk.) a mezőgazdaság
    ---------------
jövedelmezőségéről beszélt. Elmondta, hogy a súlyosbodó gazdasági
nehézségek, a fokozódó elvonások közepette a ma már csupán 4-5
százalékos jövedelmezőség miatt - amiből még adózni is kell -
menekül a tőke az ágazatból. Alapkérdés - mondotta a képviselő -,
hogy a hazai ellátás mellett szükség van-e jelentős élelmiszeripari
exportra. A költségvetési előterjesztésből az derül ki, hogy igen.
Ezt alátámasztja az élelmiszergazdaság idei, 1.6 milliárd dolláros
exportja, és pozitív, közel 1 milliárd dolláros áruforgalmi
egyenlege is.

    A képviselő végezetül arra szólította fel a kormányt, hogy a
szabadárak, az érdekeltségromlás és a termelés ingadozása ellenére
is tartsa fenn a termelési kedvet a mezőgazdaságban.

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) a társadalmi szervezeteknek
    ------------
juttatott támogatásokról szólva elmondta: elvi kifogásai vannak
egyes társadalmi szervezetek magas állami támogatása miatt.
Példaként a Hazafias Népfrontot, a Magyar-Szovjet Baráti Társaságot
és az Országos Béketanácsot említette, amely szervezetek külön-külön
is igen magas támogatásban részesülnek. Ezzel szemben 11 olyan, az
egészségkárosodott emberek érdekvédelmét képviselő szervezetet
említett, amely együttesen alig kap több állami támogatást, mint az
említett társadalmi szerveztek külön-külön. (Folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (38. rész)

A képviselő ezért javasolta, hogy a kormány vonja össze a
társadalmi szervezeteknek juttatott összegeket, s egy erre a célra
létrehozott kuratórium - a szervezetek jelentősége, programja és
céljai alapján - döntsön arról, melyik milyen támogatásban
részesüljön.

    Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.) aggodalmainak adott hangot
    -----------
a közoktatás helyzetével kapcsolatban. Elmondotta, hogy az oktatás
tárgyi feltételei évek óta elmaradnak a kívánatostól. A helyi
tanácsoknak egyre kevesebb a pénzük, így az iskolák elszegényednek.
A képviselő szerint a helyzeten a tanácsi gazdálkodás reformja sem
fog lényegesen változtatni. Arra kérte a kormányt, hogy a
pedagógusok kilátásba helyezett béremelését körültekintően hajtsák
végre. Valamennyi dolgozó részesüljön béremelésben, kiegyensúlyozott
módon, s ne állítsák szembe az oktatásban résztvevőket az
úgynevezett kiszolgáló személyzettel.

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kifogásolta, hogy a pénzügyi
    ---------
kormányzat még a régi elvek alapján készítette el a jövő évi
költségvetési tervet, pedig már megkezdődött az államháztartási
törvény kidolgozása. Amennyiben az új alapelveket alkalmazták volna,
lényegesen könnyebb lenne a költségvetés ellenőrzése. Felvetette azt
is, hogy a világkiállítás terhei nem jelennek meg elkülönített módon
a költségvetésben. Kételkedett abban, hogy a kormány által ígért 20
százalékos inflációs szint jövőre tartható lesz. A nemzetközi
gyakorlat e téren éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja; a szakemberek
szerint általában csak egy-két évig tartható a 10 százalékon felüli
inflációs szint, ha addig nem sikerül csökkenteni az áremelkedések
ütemét, akkor elszabadul az infláció. Éppen ezért arra szólította
fel a kormányt, ne engedjen a bérliberalizációt szorgalmazó
követeléseknek. A SZOT gazdaságilag káros mértékű bérkövetelésekkel
lép fel, ez azonban a dolgozók érdekeit sem szolgálja, hiszen csak
átmenetileg tudnák megtartani életszínvonalukat, ugyanakkor a
nyugdíjasok, a pályakezdők helyzete nagymértékben tovább romlana.
Végül azt javasolta a képviselőknek, hogy fogadják el a kormány
által beterjesztett költségvetési törvény tervezetét, ám ne tegyék
lehetővé a pénzügyi kormányzatnak 5 milliárd forintos jegybanki
hitel felvételét a költségvetési hiány finanszírozására.
(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 18:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész)

Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) utalva egy korábbi
-----------
felszólalásra ismét hangoztatta, hogy minden országban az egyik
legjobb beruházás az oktatás, főként a felsőoktatás. Az ide
befektetett összegek mindenképpen megtérülnek. Ugyanakkor azonban
szinte kritikus a magyar egyetemek helyzete, katasztrofálisak a
működési feltételek. Ráadásul a pedagógusbérek is jócskán elmaradnak
az átlagostól.

    Fontos témának tartotta a képviselő a katonai költségvetést, egy
korábban elhangzott véleménnyel szemben kifejtette: nemhogy soknak,
inkább kevésnek ítélhető az erre a célra szolgáló 34,6 milliárd
forint. Ez 16-17 százalékos reálértékcsökkenést jelent. A technikai
állomány harcképessége már megközelíti a kritikus szintet, s kérdés,
hogy a csökkenő anyagi feltételek mellett képes-e a hadsereg
alapvető feladatait ellátni. Álláspontja szerint nem olyan
hadseregre van szükség, amely méregdrága támadófegyverzettel van
felszerelve, s amely idegen főparancsnoklás alatt, nyugat-európai
területekre kell hogy eljusson. Ezzel szemben - mondotta, s szavait
taps kísérte - olyan hadseregre van szükség, amely képes az egész
Kárpát-medencében élő magyarság alapvető létérdekeit szavatolni s
megvédeni. Ugyanakkor - hangsúlyozta - elvárható, hogy megszűnjön a
hadsereg céljaira szolgáló pénzeszközök elherdálása.

    Az MDF nevében Raffay Ernő kifejtette, hogy pártja elfogadja a
költségvetést, engedve az igen nyomasztó külső és belső kényszerítő
körülményeknek. Indokolt azonban, hogy felelősségre vonják azokat,
akik hibás döntéseikkel válságos helyzetbe sodorták az országot. Az
ország lakossága azt látja, hogy ezek az emberek változatlanul
élvezik javaikat, kiváltságaikat. A kéviselő indítványozta, hogy
hozzanak létre egy országgyűlési bizottságot, amely összeállítaná
azoknak a politikusoknak a névsorát, akik Magyarország
tönkretételével vádolhatók, illetve gyanúsíthatók. Ez a bizottság
gyorsított munkatempóban, január 23-ig készítené el ezt a listát,
majd a névsorban szereplőktől vagyon-nyilatkozatot kérne, az
adóhatóságtól pedig vizsgálatot. Ezek után az Országgyűlés döntene
az elmarasztalható politikusok sorsáról, illetve - szükség esetén -
átadná az ügyeket a legfőbb ügyésznek. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 19:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (40. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) arról beszélt, hogy a
-------------
múlttal való szakítás újabb szakaszához érkezett az ország, mert a
szakításnak nemcsak a politikai és a jogi, hanem a gazdasági
intézményrendszer kiépítésében is tükröződnie kell. Ennek egyik
eleme a jövő évi költségvetés. A kormány most nem rábólintást vár a
Parlamenttől - mint mondta -, hanem sokkal inkább a közös
gondolkodást, és amennyiben lehetséges, a közös cselekvést a
gazdasági rendszerváltás elindításához.

    A beterjesztett költségvetésről szólva rámutatott: az ugyan
kínkeserves terheket jelent az emberek számára, de egyben a
távolabbi jobb jövőt is ígéri, 1990-re pedig azt, hogy
megakadályozza a gazdasági összeomlást, amivel a már kivívott
alkotmányos rendszerváltás is veszélybe kerülhetne. Majd azt
hangsúlyozta, hogy vannak visszahúzó erők is - s itt elsősorban
kimondva is az újjászerveződő MSZMP-re gondolt. Ezeknek az erőknek -
mondotta - most van is mire hivatkozniuk, mert valóban szinte
elviselhetetlen gazdasági terheket tartalmaz a jövő évi
költségvetés. Csakhogy furcsa, paradox helyzet állt elő: azok védik
most az életszínvonalat, akik a hatalom birtokában ezt a helyzetet
előidézték. Ezért - mint mondta - mélységesen egyetért Raffay Ernő
indítványával.

    Az ország súlyos helyzete ugyanakkor alkalmat adhat arra is
mindazoknak, akik a visszarendeződésben gondolkodnak, hogy erjesszék
az alulról fenyegető visszarendeződést. A gondokat a szociális és
bármilyen más demagógiával ellensúlyozók számára kedvező terep
nyílik most, hiszen az emberek helyzete egyre nehezebb. Már el is
kezdődtek a sztrájkok. Mielőtt bárki is sztrájkra buzdít, tegye fel
magának a kérdést: kinek az érdeke, mi a tétje? Az igazi tét most
szerinte az ország működőképessége. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 19:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (41. rész)

Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV Rákosrendezői Körzeti
------------
Üzemfőnökség Hámán Kató Vontatási üzemegységének mozdonyvezetője
felszólalását válasznak szánta a miniszterelnök délelőtti beszédére.
Felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a közlekedés leromlott
állapota, a végrehajtó szolgálat nagy mérvű munkaerő hiánya
meghiusíthatja a Budapest-Bécs Világkiállítás eredményességét, a
kormány feladatainak megoldását, a kitűzött programok
megvalósítását. Hangoztatta, hogy a MÁV az ország közlekedésének fő
ütőere, amely, ha akadozva működik, akkor annak a költségvetésre és
az átalakulásra is káros hatása lehet. Gyors segítséget, intenzív
kezelést szorgalmazott, kérve a kormányt és a Parlamentet, hogy
fordítson fokozott figyelmet az ország vérkeringésének
zavartalanságára.

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) elmondotta, hogy egy évvel
    -----------
ezelőtt azért hozták létre a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot,
hogy a pénzügyi kormányzatnak ne legyen lehetősége arra, hogy a
vállalatok által a műszaki fejlesztésre összeadott pénzt más célra
fordítsa. Most azonban a kormány azt javasolja, hogy a Központi
MÜFA-ból csoportosítsanak át pénzt többek között a felsőoktatásra,
illetve tudományos célokra. A képviselő ezzel a megoldással csak
akkor tud egyetérteni, ha a kormány garanciát ad a megcsapolt
műszaki fejlesztési alap későbbi visszapótlására.

     Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén, 12. vk.)
     -------------------
beszámolt arról, miként történt a társadalmi szervezetek számára
jövőre folyósítandó költségvetési támogatás elosztása. Elmondotta,
hogy a döntés meghozatalába bekapcsolódott az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága által létrehozott ad hoc bizottság. Mivel
igen rövid idő állt rendelkezésre, ezért a bizottság nem
vállalkozott arra, hogy részletes, szervezetekre lebontott döntést
hozzon. A helyzet egyébként az, hogy míg a pártoknál a támogatások
elosztása normatív alapon történik, a társadalmi szervezeteknél még
a régi alkumechanizmus működik. A költségvetés a társadalmi
szervezetek támogatására jövőre 1.1 milliárd forintot irányoz elő,
ám az igény ennek majdnem háromszorosa. Az ad hoc bizottság csupán
arra vállalkozott, hogy az elosztás elveit határozza meg.
(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 19:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (42. rész)

A bizottság véleménye szerint a közhasznú, humanitárius feladatokat
ellátó szervezetek támogatását nem szabad csökkenteni, a többi
szervezet számára azonban lényegesen kevesebb pénzt kellene
folyósítani. Ennek elosztása vagy létszámarányosan történjen, vagy a
szervezetek alkuja révén. Ugyanakkor a bizottság véleménye szerint a
kormánynak hamarosan a támogatások elosztására normatív rendszert
kell kialakítani. Végül elmondotta, hogy a terv- és költségvetési
bizottság titkáraként olyan kompromisszumos megoldási lehetőségeket
kellett keresnie, amelyekkel elvi alapon nem ért egyet. Ezért a
titkári funkciójáról lemond, s erről a bizottság pénteki ülésén már
tájékoztatta a testület tagjait.

    Nagy Sándor (országos lista) ismételten szót kért az általános
    -----------
vitában, mint mondotta, azért, hogy eloszlasson egy félreértést. E
félreértést abban vélte felfedezni, hogy Roszik Gábor a SZOT
támogatásaként aposztrofálta azt az összeget, amelyet a
szakszervezetek által fenntartott, ám állami tulajdonban lévő
művelődési intézmények működtetésére fordítanak.

    Mivel az általános vitához több képviselő nem jelezte
hozzászólási szándékát, a Tisztelt Ház döntött arról, hogy a
költségvetés törvénytervezetét részletes vitára bocsátja.

    Elsőként Kárpáti András (Pest m., 22. vk.) fejtette ki röviden
     --------------
módosító javaslatát a tanácsi gazdálkodás új rendszerével
kapcsolatosan. Indítványozta, hogy a költségvetésben tanácsi
tartalék-keretként szereplő 1,6 milliárdos összegből képezzen az
Országgyűlés egy 300 millió forintos keretet, amely az önállóvá váló
községek tanácsait segítené. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (43. rész)

Horváth János (Fejér m., 2. vk.) írásban benyújtott módosító
-------------
indítványát ismertette. Véleménye szerint indokolt, hogy 20
százalékra növeljék a lakossági önerőből megvalósuló
közműfejlesztési hozzájárulás támogatását a tervezett 15 százalék
helyett.

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kifejtette, hogy reformértékűnek
    ---------
tekinti a tanácsok új gazdaságszabályozási rendszerét, amelynek
szándékaival, céljaival egyetért. Módosító javaslatai csupán az
időzítésre, a bevezetés fokozatosságára irányulnak. Kifogásolta,
hogy a tervezett reform megelőzi az új önkormányzati törvényt, amely
egyértelműen tisztázná a helyi és a területi önkormányzatok jog- és
feladatkörét, egymás közötti viszonyait. Nem történt meg a
közismerten korszerűtlen intézménystruktúra felülvizsgálata sem.
Alapos elemzések dönthetik csak el, hogy a különböző típusú
intézményeket melyik önkormányzatnak lenne célszerű működtetnie.
Javasolta, hogy - mivel még nincs minden kérdés ebben az ügyben
tisztázva - az új támogatási rendszer normatíváiról most az
Országgyűlés ne hozzon döntést. Indokolt, hogy az érintett városi és
megyei tanácsok forrásainak pénzügyi tervezése még egy évig a
hagyományos módon történjék, ezáltal elkerülhető lenne, hogy a
pénzügyi szabályozás elébe vágjon az önkormányzati struktúra
alkotmányerejű törvényben eldöntendő szabályozásának. Javasolta
továbbá, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételek 15
százalékát a helyi tanácsok adják át a megyéknek, ellenben a megyei
tanácsoknak járó állami támogatást a helyi tanácsok kapják normatív
támogatás formájában. Végül kérte, hogy javaslatairól külön-külön
szavazzon az Országgyűlés. (folyt. köv.)


1989. december 20., szerda 19:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (44. rész)

Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) nem értett egyet Roszik Gábor
--------------

javaslatával, szerinte a társadalmi szervezetek költségvetési
támogatásának odaítéléséről objektív kritériumok alapján kell
dönteni. Nem tudott azonosulni a keresetszabályozás teljes
liberalizálására tett javaslatokkal sem. Kifejezte azt a
meggyőződését, hogy a Németh-kormány az elmúlt évtizedek legjobb
kormánya, ezért külön is megköszönte eddigi munkáját.



    Sebe Istvánné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) támogatásáról
    -------------

biztosította a vállalkozói rendszert, ugyanakkor arra kérte a
kormányt, hogy hozzon szigorító intézkedéseket az újrakezdéshez
igényelhető vállalkozói kölcsön folyósítására. Szerinte a
pénzintézeteknek vizsgálniuk kellene ezeket az igényeket, s a
kölcsönt csak részletekben, felhasználásának folyamatos ellenőrzése
mellett folyósíthatnák.

    Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István lezárta a
költségvetés-tervezet részletes vitáját, az elhangzott módosító
indítványokat és javaslatokat pedig kiadta véleményezésre a terv- és
költségvetési bizottságnak.

    Bejelentette: az Országgyűlés külügyi bizottsága a romániai
események kapcsán felhívást fogalmazott meg a román Nemzetgyűléshez,
Románia kormányához és a világ valamennyi parlamentjéhez: a
felhívást csütörtökön terjesztik a képviselők elé.

    A Tisztelt Ház döntött arról is, hogy az interpellációk és a
kérdések elnapolásával csütörtök este befejezi munkáját.

    Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapja -
amelyen Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva
elnökölt - ezzel véget ért.


     x x x



(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 19:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (45. rész)

Az Országgyűlés decemberi ülésszaka harmadik munkanapjának
eseményei dióhéjban

    Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapján
elsőként Németh Miklós miniszterelnök kért szót. Hozzászólásában a
Romániában zajló eseményekkel, illetőleg a mozdonyvezetők szerda
reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalkozott.

    Ezt követően Nagyiványi András, az építési és közlekedési
bizottság előadója ismertette a kedd este megtartott ülésükön
kialakított állásfoglalást a lakásgazdálkodással kapcsolatban. A
bizottsági előadó után felszólalt:

    Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.);

    Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.).

    A lakásgazdálkodási koncepció feletti vitában elhangzottakra a
kormány nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke
válaszolt, majd határozathozatal következett. Vass Józsefné
képviselői módosító indítványát elvetette az Országgyűlés, míg a
lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló
törvényjavaslatot elfogadták a képviselők. A lakásgazdálkodási
rendszer reformjáról és az ezzel kapcsolatos 1990. évi
intézkedésekről szóló határozatot többségi szavazattal ugyancsak
elfogadta a Tisztelt Ház.

    Ezek után a Parlament megkezdte az 1990. évi költségvetésről
szóló törvényjavaslat tárgyalását. A költségvetést Békesi László
pénzügyminiszter terjesztette elő, a terv- és költségvetési
bizottság véleményét Devcsics Miklós tolmácsolta.

    A költségvetéssel kapcsolatos hozzászólások előtt Horn Gyula
külügyminiszter kért szót, hogy tájékoztassa a Parlamentet a
romániai eseményekről, illetve arról a diplomáciai lépésről, hogy a
délelőtti órákban berendelték a Külügyminisztériumba Románia
budapesti nagykövetét. Ugyancsak e témához kapcsolódva kért szót
Király Zoltán, illetve Berecz János.

    Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tárgyalása. A
vitában felszólaltak:

    Nagy Sándor (országos lista);

    Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.)

    Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.);

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.);

    Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.);

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.);

    Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.);

(folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 19:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (46. rész)

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.);

Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.);

Balogh László (Békés m., 14. vk.);

Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.);

Márton János (országos lista);

Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);

Kállai Ferenc (országos lista);

Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.);

Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.);

Juhár János (Pest m., 24. vk.);

Balogh László (Pest m., 29. vk.);

Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.);

dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.);

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.);

dr. Varga János (Pest m., 11. vk.);

Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.);

Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.);

Balla Éva (Budapest, 46. vk.);

Raffay Ernő (Csongrád m., 1.vk.);

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);

Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.);

Biacs Péter (Budapest, 30.vk.);

Fehérné Eke Katalin (Borsod m., 10. vk.);

Nagy Sándor (országos lista).

Ezzel az általános vita lezárult, s kezdetét vette a
költségvetési törvénytervezet részletes vitája. Ebben felszólaltak:

    Kárpáti András (Pest m., 22.vk.);

    Horváth János (Fejér m., 2.vk.);

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.);

    Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.);

    Sebe Istvánné (Borsod m., 24. vk.).

    Ezzel lezárult a kormány által beterjesztett jövő évi
költségvetési törvényjavaslat feletti részletes vita. Fodor István
felkérte az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát, hogy az
elhangzott javaslatokat és indítványokat az ülést követően
véleményezzék. Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik
munkanapja - amelyen felváltva elnökölt Fodor István, Jakab Róbertné
és Horváth Lajos - ezzel véget ért. Csütörtökön a jövő évi
költségvetés feletti döntéshozatallal folytatja munkáját a
Parlament. (MTI)


1989. december 20., szerda 19:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD