Rendszerváltás és az MTI

	Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (1. rész) (OS)
1989. november 10., péntek - Tisztelt Köztársasági Elnök Úr Tisztelt Miniszterelnök Úr Tisztelt Házelnök Úr A magyar Országgyűlés 1989. október 31-i ülésén több mint százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazás kiírásáról döntött. A jog diadala fölött érzett örömünket azonban megkeserítette, hogy az országgyűlési határozat önkényesen módosította az állampolgári kezdeményezésben szereplő kérdések sorrendjét, megváltoztatta szövegüket, illetőleg a kérdésekhez magyarázatokat fűzött. Két kérdésben a magyarázatok súlyosan megtévesztőek is. Az Országgyűlés ezzel a döntésével nyilvánvalóan megsértette a népszavazási törvény rendelkezéseit. A törvény ugyanis előírja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdéseket változatlanul kell feltenni. Idegen szöveg hozzáfűzését a törvény a szavazólap tartalmának taxatív felsorolásával zárja ki. Nyilvánvaló, hogy a különböző magyarázatok nem a szavazólapra, hanem a sajtóba, vitára valók. A rövidség kedvéért itt csupán a két legkirívóbb jogsértésre utalunk. Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Nevezetesen arra, hgoy az elnökválasztást a szabad országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e megtartani. A kezdeményezők kérdése világos volt: jó-e népünknek, ha még a mai rendszerben új hatalmi intézményt hoznak létre? Ugyanis egy elsietett elnökválasztás befejezett tények elé állítaná az új, szabad Magyarországot. Tehát hangsúlyozottan az időpontra kérdeztek, és nem az elnökválasztás módjára - közvetlen vagy közvetett voltára -, ahogyan azt az Országgyűlés magyarázata állítja. Ez utóbbiról, továbbá az elnök jogköréről nem határozhatnak a még meg nem méretett pártok megegyezései. Erről hitelesen és végérvényesen csak a magyar nép szabadon választott képviselői határozhatnak majd. Ezért kérték a kezdeményezők a népszavazást az elnökválasztás időpontjának eldöntésére. A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igen szavazatukkal az állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét, és szolgáltassa vissza a kezelésében lévő közvagyont. Ezzel szemben az országgyűlési magyarázat szerint az állampolgárok nemleges válaszukkal lemondanak az elszámoltatásról, igenlő válaszukkal pedig elfogadják a pénzügyminiszter erre vonatkozó előterjesztését. (folyt. köv.) 1989. november 10., péntek 17:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (2. rész) (OS)
(Az előterjesztésben egyébként a miniszter is elismerte, hogy az állampárt pénzügyi elszámolása még nem végleges és teljes körű.) Minthogy az állampárt mindezidáig még nem számolt el vagyonáról, a magyarázat szerinti ,,igen,, éppenséggel arra adna felhatalmazást, hogy ne is számoljon el ezután sem. Ennél rútabbul már nem is lehetett volna meghamisítani a kezdeményezők szándékát. Bármely jogállamban az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna a jogsértő döntéseket, de hazánkban ez az intézmény csak 1990. január 1-jével kezdi meg munkáját. A Magyar Köztársaság újonnan elfogadott alkotmánya szerint az Önök feladata a törvény megtartása. Ezért kérjük, hogy minél előbb éljenek alkotmányos jogkörükkel, és a rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. Szíves válaszukat várva tisztelettel: Petrasovits Anna a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke Prepeliczay István a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt főtitkára dr. Tölgyessy Péter a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője Budapest, 1989. november 10. (OS) 1989. november 10., péntek 17:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »