Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (1. rész)

1989. október 29., vasárnap - A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűlésének vasárnapi zárónapján a küldöttek elfogadták az SZDSZ új alapszabályát azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket szombaton a késő esti órákba nyúló vita során már megszavaztak. Az új alapszabály értelmében az SZDSZ független politikai párt. A szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar társadalom demokrata meggyőződésű, a nemzeti, a politikai és a szociális elnyomás minden formáját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti. Az alapszabály egyebek közt kinyilvánítja, hogy az SZDSZ részt vesz az országgyűlési és helyhatósági választásokon, az országos és a helyi politika alakításában. Az SZDSZ szervezetei területi alapon vagy közös érdeklődés, illetve együttes feladatvállalás alapján szerveződhetnek.

A Szabad Demokraták Szövetségének választási koncepcióját
Tölgyessy Péter ismertette. Elöljáróban hangsúlyozta: az országot a
válságból csak a szabadon megválasztott országgyűlés alá rendelt
kormány vezetheti ki, ezért az SZDSZ szerint már kora tavasszal meg
kell tartani a parlamenti választásokat. Megerősítette: az SZDSZ
ellenzi, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt
válasszák meg, mert nem egy személytől várja az ország sorsának
javítását. A szabad demokraták elsősorban a magyar népben, a nép
által megválasztott országgyűlésben bíznak - mutatott rá Tölgyessy
Péter -, mert véleményük szerint nem lehet egyetlen ember
monopóliuma a válság orvoslása.

    A továbbiakban kifejtette: a választási koalícióról - az
összetett választási rendszert ismerve - egyelőre nehéz lenne
végérvényesen nyilatkozni. Ugyanakkor azon meggyőződésének adott
hangot, hogy az SZDSZ valamennyi demokratikus erővel elvileg
koalícióra léphet. Ebből kiindulva szorgalmazta: a Szabad Demokraták
Szövetsége hívja fel az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteit, hogy már
most alakítsák ki közösen a választási játékszabályok alapjait.
Tölgyessy Péter rámutatott: rá kellene irányítani a többi ellenzéki
szervezet figyelmét arra, hogy a választáson a főcsapás iránya a
régi állampárt utódpártja legyen. Fontos, hogy ne gátolják egymással
való civakodások az ellenzék közös fellépését. Javasolta: az
ellenzéki szervezetek egyezzenek meg abban, hogy a választások
második fordulójában azt az ellenzéki jelöltet támogatják, aki az
első fordulóban a legerősebbnek bizonyult. (folyt. köv.)


1989. október 29., vasárnap 13:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (2. rész)

Tölgyessy Péter úgy vélekedett, hogy a szabad választások után
az SZDSZ képes lesz jelentős parlamenti frakciót létrehozni. A nagy
kérdés az, hogy kormányzó vagy ellenzéki szerepet vállaljanak-e a
szabad demokraták. Ezzel kapcsolatban rámutatott: meggyőződése, hogy
az országot a válságból csak a demokratikus ellenzéki pártok
koalíciója lesz képes kivezetni, ezért egy ilyen kormányban az SZDSZ
szívesen vállalna szerepet. Ugyanakkor az állampárt utódjával közös
koalíciót és kormányzást a szabad demokraták nem vállalhatnak, mert
szerintük a válságból való kilábalásnak az is feltétele, hogy a mai
kormányzó párt ellenzékbe vonuljon.

    Bauer Tamás, az SZDSZ tanácsának tagja a szabad demokraták
gazdasági koncepciójáról szólva leszögezte: téves az a beállítás,
amely szerint a szabad demokraták gazdasági elképzelései a
thatcherista gazdaságpolitikát követik. A különbséget érzékeltetve
rámutatott, hogy az SZDSZ csak a kereskedelmi forgalomban megjelenő
javak esetében tartja fontosnak a szabad piaci verseny
érvényesülését. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a
közszolgáltatásban, az oktatásban és az egészségügyben is a piac
dominanciáját szorgalmaznák.

    Juhász Pál, az SZDSZ tanácsának tagja a mezőgazdaságot béklyóba
kötő tényezők között említette a rossz üzemszerkezetet; a termelők
és a forgalmazók merev elkülönülését; a hazai piac elszigeteltségét
a világpiactól. A mezőgazdasági tulajdonreformnak az SZDSZ szerint a
dolgozói tulajdon megteremtésére kell irányulnia, mert az
agrárszférát működésképtelenné tenné a munka és a tulajdon
szétválasztása - mondta. (folyt. köv.)


1989. október 29., vasárnap 13:41


Vissza »


Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (3. rész)

A további referátumokban szó esett az SZDSZ nemzetiségi
politikájáról, környezetvédelmi koncepciójáról, valamint
egyházpolitikai elképzeléseiről. Ez utóbbi kapcsán egyebek közt
elhangzott: szükséges az állam és az egyház teljes szétválasztása, s
ezzel egyidejűleg a vallásgyakorlás megszabadítása valamennyi állami
és egyházi monopóliumtól. Szóba került az is - elutasítva a
közelmúltban létrehívott egyházpolitikai tanács működését -, hogy az
egyházak szabadon alakíthassák meg érdekképviseleti fórumukat.

    Hangsúlyos szerephez jutottak a gazdasági átalakulás mikéntjének
kérdései is a délelőtti felszólalásokban. Tardos Márton fejtegetése
szerint az új gazdasági szervezeti rend csak a tulajdonreform révén
jöhet létre, s ez a reform nem jelenthet mást, mint az állami
tulajdon dominanciájának, meghatározó szerepének a megszüntetését.
Emellett kívánatosnak ítélte a fokozottabb kockázatvállalást a
gazdaságban. Rámutatott: a nagyobb kockázat révén születő gazdasági
eredmény esetében természetes a nagyobb a nyereség, ám ezt már nem
kérdőjelezi meg a társadalmi közvélemény, mint teszi ezt napjainkban
a kiugróan magas vezetői prémiumokról értesülve.

    Többen is érintették hozzászólásukban az SZDSZ választási
stratégiájának kérdéseit, illetve felvetették: kiket, milyen
rétegeket képviselhet a választásokon, majd a választásokat követően
a szövetség. Nagy taps fogadta azt a kijelentést, miszerint az
SZDSZ-nek nem szabad rétegekre, társadalmi csoportokra korlátoznia
politikai tevékenységét, hiszen politikai programja egységes, s így
az egész nemzethez szól. A választásokon érvényesítendő politikai
propagandáról pedig egyöntetű álláspontként fogalmazódott meg: az
SZDSZ-nek köntörfalazás nélkül fel kell vállalnia a polgári
demokrácia eszemekörét, s annak képviseletét. (folyt. köv.)


1989. október 29., vasárnap 14:13


Vissza »


Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (4. rész)

A vita során kapott szót Freisinger Jenő, a Független
Kisgazdapárt képviselője, aki pártja nevében támogatásáról
biztosította a szabad demokraták népszavazási kezdeményezését.
Hangsúlyozta, hogy a népszavazást követően át kell értékelni az
ország politikai helyzetét. Beszédét azzal fejezte be, hogy a
Független Kisgazdapárt kezét nyújtja a Szabad Demokraták
Szövetségének.

    Az SZDSZ-tanácskozás vitáinak tapasztalatait Kis János
összegezte. Rendkívül figyelemreméltónak minősítette, hogy az
alapszabály vitájában a módosító javaslatok többségét a vidéki
szervezetek képviselői fogalmazták meg. Ez azért örömteli -
hangsúlyozta -, mert azt bizonyítja, hogy az SZDSZ immár nemcsak a
kétmilliós főváros pártja, e szövetségben már erőteljesen hallatja
hangját a ,,vidéki Magyarország,, is. Ezután arról szólt, hogy a
felszólalások tanúsága szerint megerősödött az a gondolat, miszerint
az SZDSZ a rendszerváltás pártja. Ez a rendszerváltás a politikában
már kibontakozni látszik. Ugyanakkor számos felszólaló
figyelmeztetett arra, hogy nem elég a politikai intézményeket
radikálisan átalakítani. Ha Magyarországon nem lesz valódi
piacgazdaság, akkor nemcsak a gazdasági válságból nem tudunk
kilábalni, de nyakunkon maradnak a kijárások, a hivatali elintézések
és az állami újraelosztás, mindaz, ami jelenleg a gazdaságot
béklyóba zárja. Így nem rendszerváltás, hanem csupán elitváltás
következhet be. Mind a koalíció témáját érintő felszólalásokból,
mind a tanácskozáson elhangzott köszöntő szavakból kitünt, hogy az
SZDSZ nincs egyedül - mutatott rá Kis János. - Szövetségesként
számíthat a Fideszre, a Független Kisgazdapártra, és az
együttműködés szándéka csengett ki az MSZDP Megújulás platformja
képviselőjénak szavaiból is. Ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki,
hogy a szociáldemokrata párt képes lesz megújulni, és az SZDSZ
szövetségesei között tarthatja majd számon. Ugyanakkor fontosnak
minősítette azt, hogy az SZDSZ törekedjék a lehető legszélesebb
ellenzéki koalíció létrehozására, ezért azokkal a szervezetekkel -
köztük az MDF-fel - is tárgyalásokat javasolt, amelyeknek az
SZDSZ-hez fűződő kapcsolata jelenleg nem tekinthető felhőtlennek.

    Kis János végezetül azt fejtegette, hogy meg kell próbálni a
legszélesebb összefogás megteremtését a népszavazás ügyében. Úgy
vélte, akik ebben az ügyben az SZDSZ-szel együtt menetelnek, azokkal
a szabad demokraták már a választásokon is szövetségesek lesznek.
Rámutatott: amennyiben a nép úgy dönt, hogy az elnökválasztást az
országgyűlési választások előtt kell megtartani, az SZDSZ ezt nem
fogja vereségnek tekinteni. (folyt. köv.)


1989. október 29., vasárnap 21:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (5. rész)

Ebben az esetben azonban az SZDSZ-nek is fel kell készülnie arra,
hogy közös ellenzéki jelöltet támogasson. Kis János szerint az
SZDSZ-nek semmiképp sem kell saját államfőjelöltet állítani, hanem
olyan közös ellenzéki jelölt támogatásában kell megegyeznie más
szervezetekkel, aki pártok felett áll.

    Ezt követően határozati javaslatokat vitattak meg a küldöttek.
Először is - némi szövegmódosítással - hétpontos határozatot
fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad
választásokhoz vezető útról. Ebben az SZDSZ állást foglal amellett,
hogy meg kell rendezni az SZDSZ által kezdeményezett és 200 ezer
honpolgár által támogatott népszavazást mind a négy kérdésben, s a
referendumnak meg kell előznie az elnökválasztás kiírására vonatkozó
döntést. Ha a nép úgy dönt, hogy elnökválasztásra csak a szabad
országgyűlési választások után kerüljön sor, meg kell állapítani,
hogy nem keletkezett alkotmányos űr, hiszen az országnak van
ideiglenes köztársasági elnöke. Az SZDSZ ugyancsak sürgeti, hogy
tárgyalások útján rendezzék a pártok vagyoni helyzetét, illetőleg
biztosítsák a tömegtájékoztatás pártatlanságának feltételeit. A
határozat negyedik pontja célszerűnek minősíti, hogy a nemzeti
egyeztető tárgyalások súlypontja a kormányhoz kerüljön át. Ugyanígy
fontosnak minősíti, hogy a kormány terjesszen elő rövid távú
válságkezelési programot, amelyhez kérje a politikai pártok,
illetőleg az érdekképviseleti szervezetek támogatását. Az SZDSZ
ezzel kapcsolatban leszögezi: kész vállalni, hogy a nemzet érdekeit
szolgáló válságkezelési kormányprogram végrehajtását pártpolitikai
célokból nem támadja. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a kormány
egyértelműen nyilvánítsa ki: nem az MSZP, hanem a demokratikus
átmenet kormánya. Az SZDSZ határozata sürgeti az Ellenzéki
Kerekasztalt alkotó szervezetek közötti tárgyalások haladéktalan
felújítását. A hatodik pontban szorgalmazza, hogy valamennyi
fegyveres testület hivatásos tagjai, valamint azok a közszolgálatban
álló tisztségviselők, akiknek feladataik ellátását eskühöz kötik,
esküdjenek fel a köztársasági alkotmányra. Végül pedig kifejti: a
legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni a szabad parlamenti
választások időpontját, s a választásokat a lehetséges legközelebbi
időpontban meg kell tartani.

    A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el az állami tulajdon
sorsáról. Ebben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy miközben esély
nyílik a politikai demokrácia megteremtésére, mind látványosabban
zajlik a gazdasági hatalom átmentése. (folyt.köv.)


1989. október 29., vasárnap 21:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (6. rész)

A dokumentum rámutat: a vállalati törvény, a társasági törvény és az
átalakulási törvény lehetővé teszi, hogy a vállalati központok
vagyonkezelő központokká átalakulva, egymás közt csereberéljék
részvényeiket. Felhívják a figyelmet arra, hogy így
megállapíthatatlanná válik a végső tulajdonos, és a régi menedzserek
változatlanul ellenőrizhetetlen hatalmat gyakorolhatnak a vállalatok
fölött. Ily módon pedig a vállalati vagyont önkényesen leértékelve
magánszemélyeket is tőketulajdonossá tehetnek, anélkül, hogy
megfizetnék tőkerészük valódi piaci értékét. Az így végbemenő, az
állampolgárok jogait és erkölcsi érzékét sértő reprivatizálás
megakadályozására az SZDSZ javasolja, hogy hozzanak létre az állami
vagyon sorsát felügyelő kormányszervet.

    A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el a rendőrséggel
kapcsolatban. Ebben sürgetik a rendőrség helyzetét szabályozó
törvény megalkotását, az állambiztonsági szervezetnek a
Belügyminisztérium felügyelete alól való kivonását. Az SZDSZ szerint
amíg létrejön az új Országgyűlés állambiztonsági szervezetet
ellenőrző bizottsága, a felügyelet ellátásával többpárti szakértői
testületet célszerű megbízni.

    A közgyűlés által elfogadott negyedik határozat támogatásáról
biztosítja a kormány azon döntését, amellyel a nagymarosi vízlépcső
építésének végleges leállítását javasolja az Országgyűlésnek. Az
SZDSZ ugyancsak támogatja azt a törekvést is, hogy az MTA
tárgyalóbizottsága, a külföldi és a hazai független szakértők,
valamint a környezetvédők és a Minisztertanács tanácsadó
testületének véleménye alapján a kormány a dunakiliti-bősi
létesítmények sorsát csak a hiányzó vizsgálatok elvégzése után
kívánja eldönteni.

    A küldöttközgyűlés nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a
szombati prágai békés megmozdulás résztvevőivel, valamint Tőkés
László temesvári lelkésszel.

    Az SZDSZ-tanácskozás záró napján választották meg a Szabad
Demokraták Szövetségének harminc tagú tanácsát, valamint új
ügyvivőit. Az ügyvivő testület tagjai: Demszky Gábor, Haraszti
Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető
Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy
Péter.

    A háromnapos közgyűlés Eörsi István, az SZDSZ-tanács tagja
zárszavával fejeződött be. (MTI)


1989. október 29., vasárnap 21:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD