Rendszerváltás és az MTI

	A politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (6. rész)
Ez a berendezkedési forma a közös magatartást illetően csakis a türelemre, a kölcsönös megértésre épülhet. Ebből a megértésből következik, hogy az MSZMP nem kívánja saját világnézetét és politikai törekvéseit kényszer útján, vagy különböző kényszerítő intézmények alkalmazásával általános társadalmi programmá tenni, csakis a választási küzdelemben megméretni. Ugyanakkor elvárja és reméli, hogy ebben a választási küzdelemben saját szociális programját és világnézeti, politikai elképzeléseit ugyanolyan szabadon hirdetheti, mint a többi párt és mozgalom. Ez a politikai szándékok dolgában fontos bejelentés következményekkel és remélhetően megfelelő következményekkel jár a törvényalkotásra, az állami berendezkedés megtervezésére. E tekintetben a Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen tartva magát az előbb megfogalmazott elvekhez, az állami berendezkedés szempontjából az alkotmányos garanciákkal rendelkező jogállamot tartja a XX. századvégi európai Magyarország számára a legalkalmasabbnak. Ez a jogállami forma természetesen megköveteli az itt most halasztást szenvedő törvények meghozatalát. Alkotmányelőkészítés, választási törvény, az államformáról vagy a köztársasági elnökről szóló törvény és a pártok működését szabályozó jogszabályok nélkül ez a jogállami berendezkedés nem valósítható meg. A helyzet paradoxonát is érzékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt: olyan feltételek között kell elvégezni ezt a feladatot, amikor sokan vitatják annak a törvényhozó testületnek a legitimitását, amely ezen törvények meghozatalára hivatott. E helyzet feloldása csak itt a tárgyalóasztalnál képzelhető el. Szeretném kijelenteni, hogy a törvényhozó munkát nem kellene megakadályoznunk. A törvényhozásnak szabad utat kellene engedni ahhoz, hogy az ország ne a bénultság és a szétesés reménytelenségével nézzen a jogállam megteremtése elé. Reményt kellene adni ahhoz, hogy a nemzetért, az országért felelős, s ezt a felelősséget - miként az előző tárgyaláson is elhangzott - nem egyenlő mértékben hordozó tárgyaló felek megállapodásra jutnak a jogállam megteremtésében és berendezésében. A tárgyalásokon tehát a konkrét törvénytervezetek dolgában előzetes politikai egyezségre kell jutnunk, s utána a kormány ezen egyezség szellemében terjesztheti az Országgyűlés elé a javaslatokat. Bízni kell abban, hogy a Parlament pontosan érzékeli azt a politikai folyamatot, amely az országban zajlik és a tárgyalóasztalnál megszületett egyezséget akceptálja és törvényerőre emeli. (folyt. köv.) 1989. június 21., szerda 20:28
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »