Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (1. rész)

1989. május 2., kedd - ,,Az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének 1973-as állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,, című dokumentuma volt a téma a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának keddi ülésén Budapesten. Az állásfoglalás elítélte Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát, s kiadását adminisztratív kényszerintézkedések sora követte.

Kelemen János, a szakosztály elnöke megnyitójában arról szólt,
hogy a filozófia, mint szakma, a hatalom ideológiai
legitimációjaként is intézményesült. Az első előadó, Ludassy Mária
filozófia-történeti példákkal támasztotta alá, hogy a
filozófiatudomány terén az államhatalomnak közvetlen befolyása van a
tudományra. A reneszánsz óta alapkövetelménye bizonyos filozófiai
irányzatoknak: a hatalom az egyedüli megszabója annak, hogy mi
,,szép és igaz,,.

    Huszár Tibor korreferátumában a tanulságokat értékelve
rámutatott: a tudomány, a művészet autonómiájának felfüggesztése a
dolgok eltorzulásához vezet. Egyértelműen következik ebből az is,
hogy az 1973-as határozatot az MSZMP-nek vissza kell vonnia.
Demokratikus államban ugyanis a politika, a tudomány és a művészet
szférája autonóm. (folyt. köv.)


1989. május 2., kedd 20:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (2. rész)

Bayer József előadásában hangsúlyozta: a társadalmi nyilvánosság
szerkezetének demokratikus irányú átalakulásával várható volt, hogy
szembe kell nézni a nyilvánosság korábbi korlátozásának egész
gyakorlatával, politikai-ideológiai kontextusával. Ma már
nyilvánvaló, hogy az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének
állásfoglalása az 1968-as prágai események politikai visszahatása,
illetőleg a hazai reformerők átmeneti vereségének egyik
megnyilvánulása volt. Az állásfoglalást elsősorban a politikai
reform elmaradása, a monolitikus politikai szerkezet és vele az
ideológiai monopólium igényének fennmaradása tette lehetővé. A
dokumentum világosan jelezte a szellemi mozgástér beszűkülését.
Következményeként pedig nemcsak visszaszorultak bizonyos
politikailag nem ,,szalonképesnek,, tartott törekvések, de az
uralkodó ideológia maga sem tudta megőrizni saját szellemi
potenciálját. A marxizmus, miután megtagadták irányzatai létezésének
lehetőségét, előbb csak unalmassá vált, végül egyre
differenciálatlanabbul a mindenkori fennálló rend bosszantó apológiájának
rossz hírébe keveredett. Ebben nagy szerepe volt az 1973-as
állásfoglalásnak azzal, hogy tudatosította az emberekben a
szocializmus önkritikájának elvi-ideológiai korlátait.

    Az elítélt társadalomtudósoknak kérdésfelvetéseikben általában
igazuk volt, válaszaikban nem feltétlenül - mutatott rá Bayer
József. Ma már világosan megkülönböztethetők azok a nézetek, amelyek
időközben tudományos közhelyekké váltak. Ezenkívül vannak
olyan problémák - így például a marxizmus pluralizmusának kérdése -,
amelyek körül a vita máig sem csitult el. Az előadó
kifejtette: mai szemmel nézve elszomorító, hogy milyen kevés türelem
és fogékonyság mutatkozott akkor az új kérdések felvetése iránt.
Ahelyett, hogy a tudomány normális műhelyében
mérettethetett volna meg e nézetek tényleges társadalomtudományi
relevanciája, a szerzők ellen politikai harcot kezdtek. Az
állásfoglalás megsértette az MSZMP 1969-es tudománypolitikai
irányelveit is, amely a tudományirányítás korábbi
sztálinista-zsdanovista gyakorlatának meghaladását ígérte, s amely
helyesen állapította meg többek között azt is, hogy a szabad
tudományos vitalégkör előmozdítja a marxizmus fejlődését.
(folyt.köv.)


1989. május 2., kedd 20:23


Vissza »


A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (3. rész)

Az 1973-as állásfoglalás által kifejezett korlátok ma már
mindenki számára nyilvánvalóak. A szenvedő alanyok állampolgári és
erkölcsi rehabilitációja, visszatalálásuk a hazai tudományos és
szellemi közéletbe - amelytől idegennek találták (valójában
elidegenítették) őket - azonban nem látványos politikai gesztusokon
múlik, hanem elsősorban annak a politikai szerkezetnek és
tudománypolitikai gyakorlatnak a radikális meghaladásán, amely
kirekesztésüket előidézte - hangsúlyozta végezetül Bayer József.

    Huff Endre arról beszélt, hogy a határozat nemcsak a filozófia,
hanem más társadalomtudományok művelőinek kirekesztését is
jelentette. Negatív fordulatot hozott a magyar filozófiai életben, s
emiatt mindmáig időszerű az az igény, hogy a társadalmi problémák
filozófikus megközelítésének becsületét vissza kell szerezni.

    Az ülésen bejelentették, hogy ezen a héten megjelenik a
Világosság című lap különszáma, amely tartalmazza majd az MSZMP KB
kultúrpolitikai munkaközössége 1973-ban hozott állásfoglalásának
kritikáját. A tanulmányt Kelemen János vezetésével Ludassy Mária,
Fehér Márta, Tordai Zádor filozófusok, Garai László pszichológus és
Szamuely László közgazdász készítették. (MTI)


1989. május 2., kedd 20:27


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD