Rendszerváltás és az MTI

	Grósz Károly - rádióbeszélgetés (5. rész)
A közelmúlt történelmének eseményeiről is szó esett a beszélgetés során. A kérdés arra vonatkozott, hogy erről az időszakról miért nem szólnak a még élő tanúk, Kádár János, Biszku Béla, Korom Mihály vagy Apró Antal. Grósz Károly válaszában elmondta, hogy Kádár János egészségi állapota ebben a pillanatban nem engedi meg, hogy az erre az időszakra vonatkozó, tehát az utolsó 15 esztendővel kapcsolatos emlékeinek rendezésével, tapasztalatainak összegzésével foglalkozzon. Ám ígéretet tett arra, hogy ha állapota jobb lesz, akkor ennek az időszaknak az élményanyagát megpróbálja felidézni, számbavenni. Emellett természetesen rendelkezésre állnak az 1973-tól eltelt időszak okmányai is. Bár a dokumentumok nem adják vissza a szubjektív, hangulati elemeket - ehhez kell a párt elnökének segítsége -, azokat higgadtan fel kívánják dolgozni, s a tanulságait hasznosítani akarják. A műsorban a lakosság és az MSZMP-tagok közötti 10 százalékos arány parlamenti megjelenésének kérdése kapcsán Grósz Károly kifejtette: a párt tömegbefolyása a párttagság arányánál általában nagyobb. A párt taglétszáma és képviselői mandátuma között más országokéhoz hasonló a hazai aránykülönbség is. A választási mechanizmusban a párt nem befolyásolta ezeket az arányokat. A főtitkár kitért arra is, hogy a parlamentben a párttag képviselőcsoport vezetőjének szerepét csak átmenetileg kívánja betölteni, erről majd később a kommunista képviselők véleményének ismeretében fognak újból dönteni. A ,,Kinek jó a munkásőrség?,, felvetésre határozottan kijelentette, hogy az országnak, és hozzátette: ez az önkéntes testület részt vállal a közrend, a közbiztonság és az ország védelmi képességeinek megtartásában. A munkásőrség egyébként nem párthadseregként indult, s ma sem párt alapon, hanem állami, társadalmi alapon szervezett testület. Önkéntesei között megtalálhatók nemcsak az MSZMP-nek, hanem a Magyar Demokrata Fórumnak, sőt a FIDESZ-nek is a tagjai. Grósz Károly nem helyeselte, hogy más pártok létrehozzanak fegyveres testületeket, mint ahogy azt sem, hogy az MSZMP hozzon önállóan létre ilyet. Meggyőződése szerint nyitottabbá kell tenni a munkásőrséget, s tagja lehessen mindenki, bármelyik párthoz is tartozik. Grósz Károly a Budapest-Bécs világkiállítást olyan lehetőségnek nevezte, amelyet hiba lenne elszalasztani, s támogatja mindazok véleményét, akik úgy gondolják, hogy ez a rendezvény az ország gazdasági felemelkedésének egyik lehetősége. (folyt.köv.) 1989. április 2., vasárnap 20:00
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »