Rendszerváltás és az MTI

	Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (1. rész)
1989. március 1., szerda - Elhagyta a baracskai börtönt és fogházat szerdán az a 70 fiatalember, aki a katonai szolgálat lelkiismereti és vallási okokból való megtagadása miatt fogházbüntetését töltötte. A szabadulók előtt Vörös Ferenc, a börtön és fogház parancsnoka olvasta fel Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter parancsát, szabadságvesztés büntetésük hat hónapra szóló félbeszakításáról. Az átöltözést, a szabadulással együtt járó formaságok intézését követően a fiatalokat két autóbusszal vitték ki a vasútállomásra. A büntetés-félbeszakítással szabadult fiatalok a honvédelmi törvény megjelenéséig büntetett előéletűek lesznek, de a törvény hatályba lépését követően mentesülnek majd a szabadságvesztés következményei alól. A büntetés félbeszakításával egyébként többségüknél jelentősen rövidült a szabadságvesztés ideje. A most szabadult fiatalokat - mint a fogadásukra jött hozzátartozóik elmondták - visszavárják a régi munkahelyükre. X X X Az Országos Béketanács kezdeményezésére mindenki számára elfogadható megoldást kerestek tavasszal is az alternatív katonai szolgálat kérdésében több találkozón. Ezeken az eszmecseréken a Honvédelmi Minisztérium, az Állami Egyházügyi Hivatal, a KISZ, a békemozgalom és az egyházak képviselői, valamint szakértők és az alternatív katonai szolgálat bevezetését kezdeményező állampolgárok vettek részt. A társadalom érdekeivel és hazánk szövetségi kötelezettségeivel összhangban álló, az egyénnek feloldhatatlan lelkiismereti konflikust nem jelentő megoldásról eltérő nézetek alakultak ki. Az Országos Béketanács, illetőleg a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör egyaránt napirenden tartotta a témát, folyamatosan, szinte havonta szerveztek megbeszéléseket. Ezeken indítványozták többek között, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat mellett legyen lehetőség alternatív szolgálatra a hadseregen kívül, például az egészségügyben, a környezetvédelmi munkáknál és a társadalmi szerveknél. Megfogalmazták azt is, hogy ennek a szolgálatnak nem lehet büntető jellege. Az Országgyűlés akkori alelnöke, Péter János tavaly június végén vett át egy közérdekű bejelentést a társadalmi békeszolgálat bevezetéséről. Ebben a 790 aláíró rámutatott, hogy sok más ország törvényes lehetőséget ad erre. (folyt.köv.) 1989. március 1., szerda 16:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (2. rész)
Ily módon a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadók szabad emberként, törvényesen, társadalmi munkával helyettesíthetik a fegyveres szolgálatot, s ennek Magyarországon is adottak a jogi feltételei. Szeptemberben az emberi jogokért tartott koncert alkalmával az Amnesty International itt tartozkódó vezetői is szorgalmazták ennek a szolgálatnak a bevezetését hazánkban. Október 5-én az Országház mellett, a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat szervezésében tucatnyi egyesület és társaság részvételével tüntetés volt a lelkiismereti okból katonai szolgálatukat megtagadó 160 fiatal szabadon bocsátásáért és a polgári szolgálat bevezetéséért. A tüntetők minderről nyilatkozatot juttattak el Grósz Károly akkori miniszterelnöknek és Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének. Ugyancsak októberben Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese hazánkban dolgozó külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a ,,pontosított,, magyar katonai doktrina - amely az új világpolitikai és gazdasági körülményekhez igazította a Magyar Néphadsereg feladatait - már tartalmazza az alternatív katonai szolgálatot is. Az elképzelések abból indultak ki - mondta akkor -, hogy a haza védelmének ,,többféle módon lehessen eleget tenni,,. A Minisztertanács november elején döntött ebben a kérdésben. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett lehetővé teszik a polgári szolgálatot is: a vallási vagy lelkiismereti okokból semmiféle katonai szolgálatot sem vállaló fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Január 9-én több alternatív szervezet nyújtott be kérelmet ebben a tárgykörben az Országgyűlés Sajtóirodájához. Másnap Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában jelezte: az alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is módosítják, hogy a lelkiismereti, vallási okokból fegyveres vagy katonai szolgálatot nem vállalók számára is megteremtsék a polgári szolgálat lehetőségét. (folyt.köv.) 1989. március 1., szerda 16:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (3. rész)
Február elején a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatót tartott a bevonulásról és leszerelésről. Itt hangzott el, hogy az ÁBMH május végéig készül el a polgári szolgálatot teljesítőket érintő munkajogi koncepcióval, s azt akkor az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium szabályozásával együtt terjeszti a kormány elé. Elmondták azt is, hogy annak a sorkötelesnek, akit az első félévben soroznak és az alternatív szolgálatot választja, ezirányú kérelmét július 31-ig kell benyújtania az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz. Akik lelkiismereti okból a fegyver nélküli katonai szolgálatot sem vállalják, engedély alapján, állampolgári kötelezettségüknek polgári szolgálat teljesítésével tehetnek eleget. A lelkiismereti okra hivatkozás megalapozottságát bizottság fogja majd vizsgálni. (MTI) 1989. március 1., szerda 16:16
Vissza »