|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21- ei üléséről (1. rész)
|
1989. február 22., szerda - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20-21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: - Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját; - Iványi Pál előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; - Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását; valamint - Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. I. 1. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határozatának megfelelően - politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával - befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (2. rész)
|
2. Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben - más jogszabályok közbeiktatása nélkül - önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezer éves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági-politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. 3. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek - nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az új alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljes körűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Fejezze ki: az Országgyűlés - a népfelség elve alapján - alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:07
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21- ei üléséről (3. rész)
|
A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. II. A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította: 1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája - amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le - sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszerellátás. Az élelmiszerek egyharmadát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (4. rész)
|
2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszergazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását. A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszergazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért: - illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogá koordináló erővé; - elengedhetetlen a hazai élelmiszerellátás színvonalának további javítása és az exportpozíció erősítése; - a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség; - az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához; - fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására. 3. A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszertermelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:21
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (5. rész)
|
4. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsájtja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. III. 1. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos pártértekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:23
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (6. rész)
|
2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfordulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. 1. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztségviselők közszereplésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figyelembe vehessék. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (7. rész)
|
2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: - Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét - érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. - A testület tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmentését. (MTI)
1989. február 22., szerda 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|