 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP ajánlja: Tanulmányozzuk az új alkotmány-koncepciót
|
Az alkotmány olyan alaptörvény, amely az adott társadalom által
elfogadott valamennyi alapvető nézetet rendelkezések formájában
magába foglalja. Hogy az emberek mennyire ismerik saját országuk
alkotmányát, ez főleg attól függ, hogy az közvetlenül is
szabályozza-e életüket, jogaikat, kötelességeiket. Ha valamely
országban az emberek nem ismerik az alkotmányt, az nem az ő hibájuk.
A teljes mértékben felülről kialakított társadalmi rendben
kismértékű alkotmányismeretre van szükség. Az alulról-felülről
egyaránt kiépített jogállamban az alkotmányismeret az általános
műveltség része.
Hazánkban jelenleg a nagy kérdések közé tartozik, milyen új
alkotmányunk legyen. Az ehhez szükséges előkészítő vizsgálatok -
politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával -
befejeződtek. Ennek eredménye alapján máris egyértelmű: a magyar
társadalom előtt álló feladatokhoz nem alkotmánymódosításra, hanem
új alkotmányra van szükség. Ennek koncepcióját tárgyalta meg az
elmúlt héten a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s
tárgyalja hamarosan az Országgyűlés. Hogy mindenki tájékozódhasson:
milyen új alkotmányos nézetekről van szó, ezért jelentette meg a
koncepciót teljes terjedelmében a Magyar Hírlap, s rövidesen
megjelenik az MSZMP alapszervezeti tájékoztatójában is.
Erjedésben levő társadalmunkban minden bizonnyal felvetődik a
kérdés: miért csak az MSZMP Központi Bizottsága vitatta meg az
országgyűlési ülésszak előtt a koncepciót? A válasz egyszerű: azért,
mert ez idő szerint az MSZMP az egyetlen olyan jegyzett politikai
párt, amely erre elsősorban hivatott. A munka azonban valójában még
csak az elején tart. Mindenkinek, társadalmi szervezeteknek és
állampolgároknak egyaránt alkalmuk lesz közreműködni a koncepció,
majd az új alkotmány szövegének véglegesre formálásában. Ennek
lehetősége - igénye
- egyértelműen kitűnik az MSZMP Központi
Bizottságának 1989. február 20-21-i üléséről szóló közleményből.
(folyt.)
1989. február 27., hétfő 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP ajánlja 2.
|
A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyarország új
alkotmánya elsősorban ne programot tartalmazzon, hanem olyan
alaptörvény legyen, amely a legfontosabb kérdésekben önmagában is,
végrehajtási jogszabályok nélkül alkalmazható jogként érvényesüljön.
Legyen közérthető, váljon az állampolgárok ismeretanyagának részévé.
Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság,
valamint az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire,
szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire,
valóságos társadalmi viszonyainkra, ám zárja ki a
rekapitalizálódást.
Legyen időtálló, ne akadályozza indokolatlan kötöttségekkel a
társadalmi haladást, ne tartalmazzon dogmává válható tételeket.
Szerkezetével is fejezze ki a korszerű alkotmányozást, például az
emberi, állampolgári jogokról, kötelességekről szóló rész ne az
utolsó, hanem az első fejezetek egyike legyen. Erőteljes hangsúlyt
kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy
Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam,
államformájának elnevezése pedig továbbra is népköztársaság legyen.
Ugyancsak vitában alakult ki a Központi Bizottság véleménye: új
alaptörvényünkben nem célszerű a társadalmi-gazdasági-politikai rend
átfogó szabályozására törekedni, ehelyett az e rend alapjául
szolgáló elveket indokolt rögzíteni. Így mindenekelőtt a népfelség
elvét, amely szerint minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa
a nép. Következésképpen egyetlen szerv vagy szervezet sem
vindikálhatja a hatalmat egyedül magának. Az állam egyes szervei
csak annyi hatalommal rendelkezzenek, amennyit a nép a maga
szuverenitásából azoknak az alkotmány szerint átad. A jogalkotás
útján történő hatalomgyakorlásban fő elv legyen: csak az tilos, amit
a törvény tilt. Az állam és a társadalom kapcsolatában meghatározó
elv legyen a területi, illetve szakmai-testületi önkormányzathoz
való jog. Alapvető jelentőségű tételként szerepeljen az új
alkotmányban a jogegyenlőség elve, amely foglalja magába a törvény
előtti egyenlőséget; mind az előnyös, mind a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát; a tulajdonformák tekintetében pedig a
szektorsemlegesség elvét. Teremtsen az új alaptörvény gazdasági
alkotmányosságot. Ennek lényege: a közösségi tulajdon és az egyéni
tulajdon egyenrangú tulajdonforma; a gazdaság szocialista
társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt piacgazdaság; a gazdálkodó
szervezeteket és az állampolgárokat megilleti a tulajdonszerzés és a
tulajdonnal való szabad rendelkezés joga. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP ajánlja 3.
|
Az MSZMP Központi Bizottsága mindezekkel összhangban
kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének
alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában
politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni.
Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai,
társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége
összhangban áll az alkotmánnyal.
A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi,
állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek érték-jellegét és
azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a
biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét,
feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi
Bizottsága: az emberi és az állampolgári jogok illetve kötelességek
- nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt
magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően,
teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi,
állampolgári jogok valamint kötelességek tekintetében is
érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány: a
nemzetiségi jogok a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez
tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív
jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított
emberi, állampolgári jogon felül illetik meg.
Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány
teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami
hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának
elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök,
a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási
szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi
önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak
meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói.
Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyűlés - mint törvényhozó
hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt
közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az
igazságszolgáltatási szervezet - mint bírói hatalom - is teljes
szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak
elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a
központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat -
jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak
kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP ajánlja 4.
|
Mindezek elősegítésére a Központi Bizottság támogatja az állam
új intézményeire vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági
elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, az
állami számvevőszék létrehozását.
Az MSZMP Központi Bizottságának álláspontja szerint
Magyarországnak egy tényleges hatalmat megtestesítő, rendszeresen
működő Országgyűlésre van szüksége. Ezért indokolt megvizsgálni, nem
volna-e ésszerű kétkamarás parlamentet működtetni. A köztársasági
elnök feladat- és hatásköre feleljen meg annak a követelménynek,
hogy mint államfő illően reprezentálhassa, képviselhesse
országunkat, mint a hatalmi ágak "felügyelője" pedig biztosíthassa
azok kiegyensúlyozott működését, s ha netán szüksége mutatkozna,
megakadályozhassa a hatalomnak egy szervnél történő
koncentrálódását. Ugyanakkor biztosítsa az új alkotmány, hogy a
köztársasági elnöknek se legyen, lehessen az indokoltnál több
hatalma. Az alkotmánybíróság mint az alkotmányvédelem különleges
szerve működjön. Fő feladata az alkotmány és a törvények, más
jogszabályok összhangjának vizsgálata legyen. Egyebek között
tartozzon jogkörébe a politikai pártok nyilvántartásba vétele,
esetlegesen alkotmányellenes tevékenységük megállapítása, szükség
esetén a feloszlatásuk.
Az állami számvevőszék legfőbb feladata az Országgyűlés által
megállapított költségvetés végrehajtásának és az állami vagyon
hasznosításának ellenőrzése, valamint a Minisztertanács
gazdaságpolitikai tevékenységének parlamenti ellenőrzésében való
közreműködés legyen. A Minisztertanács, a miniszterelnök, az
államminiszterek és a miniszterek kompetenciája legyen összhangban a
törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom szétválasztásával. A
miniszterelnök és a kormány más tagjai ne lehessenek országgyűlési
képviselők. Az Országgyűlés a Minisztertanács tagjai közül csak a
miniszterelnököt válassza meg, s a kormányelnök ezt követően csupán
mutassa be kormányát az Országgyűlésnek. Elfogadható megoldás
azonban az is, hogy az Országgyűlés a miniszterelnök javaslata
alapján az államminisztereket és a minisztereket is megválasztja.
(folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:01
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP ajánlja 5.
|
Egyetért az MSZMP Központi Bizottsága azzal az állásponttal,
amely szerint a jogállamiság alapvető feltétele az, hogy az
igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. Ezért
támogatja azt a törekvést, hogy az új alkotmány tegye lehetővé az
egységes, független, tárgyilagos, évszázadok során bevált elveken
nyugvó igazságszolgáltatási szervezet megteremtését, ideértve a
közigazgatási bíráskodás megszervezését is. Az
igazságszolgáltatással összefüggésben javasolja az ügyészi
szervezetet is alávetni a szükséges vizsgálatnak, s majd a
reformértékű érvek alapján szülessen döntés az ügyészség
államszervezetbeli helyére vonatkozóan.
Az MSZMP Központi Bizottsága a jogállamiság megteremtése
szempontjából különösen fontos kérdésnek tartja a tanácsoknak
valóságos önkormányzatokká történő átalakítását. Elengedhetetlen
annak alkotmányos biztosítása, hogy a helyi-területi közigazgatás
önkormányzati alapon szerveződhessen és a rendelkezésére álló anyagi
javakkal önállóan gazdálkodhasson. A végrehajtó hatalom központi
szervei csak törvényes felhatalmazás alapján avatkozhassanak be a
helyi-területi önkormányzatok életébe.
Támogatja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az Országgyűlés a
politikai és az állami hatalomgyakorlás új körülményeinek megfelelő
választási rendszert illeteve arról szóló törvényeket alkosson.
Osztja az MSZMP Központi Bizottsága azt a véleményt, hogy
Magyarország új alkotmánya a maguk teljességében rögzítse a nemzeti
jelképeket. Ilyennek tekinthetők különösen a Himnusz és a Szózat.
Ajánlja, hogy az állam címere az ország tradícionális címerein
alapuljon. (MTI-Press)
Budzsáklia Mátyás
1989. február 27., hétfő 15:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|