Rendszerváltás és az MTI

	Munkahelyteremtő beruházások (1. rész)
1989. január 26., csütörtök - Számos vállalatnál, ahol az utóbbi időkben nem sok dolgot adott a munkaügyi-személyzeti osztályoknak a frissen belépők ügyeinek intézése, most ismét kitehették a felvételt hirdető táblát a kapu mellé. Olyan vidékeken találtak sokan kenyérkereseti lehetőséget, ahonnan eddig messzire kellett utazni a megélhetésért. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal csaknem egy esztendeje - tavaly februárban - meghirdetett pályázatának eredményeként, az ezáltal megszerezhető támogatás révén új üzemrészek, műhelycsarnokok épültek. A foglalkoztatási alapból támogatott, új munkahelyeket létrehozó beruházások révén gazdagodott az áruválaszték is, újdonságok jelentek meg a hazai piacon, keltették fel az érdeklődést külföldön. Az ÁBMH több mint 100 pályázónak - vállalatnak, szövetkezetnek - ilyen célú fejlesztésre szánt pénzét 800 millió forinttal egészítette ki, s ennek eredményeként ötezer új munkahelyet hoztak létre. A listavezető minden bizonnyal Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amelynek tanácsához 90 pályázati kérelem érkezett; a munkaügyi osztály javaslata alapján ezek közül 29 ajánlatot fogadott el az ÁBMH. A beruházások teljes költsége 515 millió forint, ebből 188 millió forint a foglalkoztatási alap hányada. A pénzből 1935 bodrogközi, hegyközi, abaúji kistelepülésen élő ember számára teremtenek megélhetési lehetőséget. Jelentős a Budapesti Bútoripari Vállalat encsi gyárának termelésfejlesztési beruházása: 90 millió forintos költséggel 220 új munkavállaló számára teremtenek foglalkoztatási lehetőséget. A sátoraljaújhelyi Elzett Certa gyár 150 millió forintos beruházással, a termelőszövetkezetekkel közösen hozott létre nyolc településen szerelőműhelyeket, s ezekben 200-an dolgozhatnak. A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi üzemében 100 millióba kerülő fejlesztéssel - harmadrészben állami segítséggel - szintén 200 új munkahelyet teremtettek. Hajdú-Biharban 890 munkahely létesítéséhez kértek és 700-hoz kaptak összesen 50 millió forintos támogatást a megye vállalatai. A legnagyobb üzemet a Medicor Rt. debreceni gyára hozta létre: Létavértesen 170 ember számára teremtettek munkalehetőséget. A biharkeresztesi Arany Kalász Tsz két beruházásra is vállalkozott: konzervüzemének bővítésével és a vályogtéglagyár létrehozásával 150 embert juttatott munkához. A megyei tanács munkaügyi osztályának adatai szerint a beruházási kedv az idén sem csökken: a hónap közepéig újabb kilenc gazdálkodó kért támogatást munkahelyteremtő beruházáshoz. (folyt.köv.) 1989. január 26., csütörtök 07:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkahelyteremtő beruházások (2. rész)
Szolnok megyében elsősorban az ipari és mezőgazdsági szövetkezetek vállalkoztak arra, hogy beruházásaikkal keresethez juttassák a kisebb településeken élőket. Jászárokszálláson a Jászsági Építőipari Szövetkezet faipari részlegét bővítik, amire 9 millió forint jut saját fejlesztési forrásaikból, s további 3 millió az ÁBMH-tól. A részlegben eddig osztrák és NSZK-beli megrendelésre vendéglői bútorokat, a hazai piacra pedig garázspolcokat, tapétázóasztalokat készítenek. A gépek kezeléséhez 30, eddig csak háztartásban dolgozó nőt vesznek fel; a bővítés eredményeként a jelenlegi 15 millió forintos termelési értékük a tervek szerint megduplázódik. Betanított munkásokat foglalkoztató üzemet hoz létre Jászágón a Budapesti Elit Méretes Ortopédcipő-készítő Szövetkezet, s ehhez díjtalanul kapott területet a község előljáróságától. Az épületek már elkészültek, s várhatóan tavasszal megkezdődik a kisüzemben a folyamatos termelés. Tiszabőn a helyi termelőszövetkezet faipari részlegét fejlesztik; a raklapokat gyártó kisüzemben mintegy 30 ember találhat munkát. Tavaly 15, az idén pedig két gazdálkodó egység - többségében kisszövetkezet - nyújtott be munkahelyteremtő pályázatot Komárom megyében. Ezek közül eddig nyolc kérelmet fogadtak el, hét pályázat elbírálása most folyik, kettőt elutasítottak. Beruházási támogatással az idén ötszáz új munkahelyet hoznak létre. A Tatai Cipőgyár például tőkés exportjának növelése érdekében 60 ember munkába állításával az eddiginél több cipőfelsőrészt kíván gyártani. A tatabányai Delta Szövetkezet 250 dolgozóval élelmiszeripari termékek gyártására rendezkedik be. A tatai Frigider Kisszövetkezet pedig rövidesen hűtőgépeket kezd gyártani, ezzel 70 jelentkezőnek ad munkát. Az estergomi Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára az Eurocom Külkereskedelmi Képviseleti Rt-vel, s egy nyugat-európai partnerrel közösen hoz létre vállalatot gyémántcsiszolásra. A kizárólag exportra dolgozó üzem létszámát az induló 100-ról három év alatt 500-ra, de a lehetőségektől függően akár ezerre is fölfejleszthetik; a megvalósításhoz nem munkahelyteremtő, hanem átképzési támogatást vesznek igénybe. Több gazdasági egység - így például a tatabányai Rugógyár, amely bedolgozói hálózatot alakít ki, továbbá az Építőipari Részvénytársaság és a Mikrolin Fém- és Műszeripari Szövetkezet - önerőből valósít meg munkahelyteremtő beruházást. Ez utóbbiak révén mintegy 300-an jutnak munkaalkalomhoz. S egy még meglehetősen egyedinek számító vállalkozás: egy oroszlányi kisiparos 30 dolgozót foglalkoztató varrodát nyitott a közelmúltban a bányászvárosban. (folyt.köv.) 1989. január 26., csütörtök 07:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkahelyteremtő beruházások (3. rész)
Nadrágokat, szoknyákat és dzsekiket gyártanak, a tervek szerint exportra, amiben a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat ajánlotta fel közreműködését. A magánerős beruházást támogatta a Magyar Hitelbank Rt., valamint a Széchenyi István Gazdasági Társaság. Vas megye három városában kezdtek olyan beruházásba, amely új munkahelyek létrehozásával jár: Szombathelyen gépkocsi kábelköteg-szerelő üzemet hoztak létre, Sárváron asztalosüzemet, Szentgotthárdon pedig divatáru üzemet. A három helyen összesen 170 embernek kínálnak munkát, a szombathelyi üzemben például olyan fiatal szakképzetlen nőket alkalmaznak betanított munkára, akik egyébként nehezen tudnának elhelyezkedni. Az új üzemeket nyitó vállalkozók támogatást kapnak a központi foglalkoztatási alapból. Az elmaradott térségek támogatására 75 millió forintot fordít a megyei tanács is: a vasi Hegyháton és az Őrségben elsősorban a tsz-eket segíti ipari üzemek nyitásában. A Győr-Sopron megyei Csornán az áfész zöldségfeldolgozó tevékenységének bővítésével kíván új munkahelyeket teremteni. A rábaközi kisváros térségében nagy hagyományai vannak a zöldség-, különösen az uborkatermesztésnek. Teljesítményük növeléséhez 27 millió forintos beruházást terveznek, az e fölötti költséget, 3 millió forintot. kérték kiegészítő forrásként a foglalkoztatási alapból. A tervek szerint az új üzemben több mint 100 embert foglalkoztatnának. (MTI) 1989. január 26., csütörtök 07:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »