Rendszerváltás és az MTI

	MSZMP-MDF vita (1. rész)
1989. január 20., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott, hatórás vita során többek között a demokrácia alternatíváiról - a koalíció lehetőségeiről, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről és a pluralizmusról - folytattak beszélgetést. A rendkívül élénk érdeklődéssel kísért nyilvános vitán az MDF részéről többen szorgalmazták a választások előrehozatalát. Az MSZMP képviselői ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy előbb ki kell dolgozni a programokat, hogy a választási alternatívák tartalma is világos legyen. A vitát Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskola rektora vezette. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a vitaindítóban megállapította: a jelenlegi magyar társadalom érdektagolt, s a megosztottság a politikai felfogásra is vonatkozik. Szükséges, hogy a társadalom működési mechanizmusa engedje érvényesülni az érdekképviseleti véleménynyilvánítás szabadságát. Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy pluralizmus sokféle lehet, s a fogalom nem szűkíthető le a többpártrendszerre. Magyarországon ugyanakkor ma már de facto több párt szerveződik. A politikai koalíció feltételei jelenleg nincsenek meg. Megegyezésre van szükség, de az ehhez vezető útnak csak a kezdetén tartunk. Katona Béla, a budapesti pártbizottság titkára a párt változó arculatáról beszélt. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról - mondta, és hozzátette: a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a demokratikus változások mellett. Schmidt Péter államjogász szerint az új választójogi törvénynek alkalmasnak kell lennie a programbeli különbségek kifejezésére, de az összefogásra is meg kell adnia a lehetőséget. Ennek érdekében a lajstromos választási rendszer irányába kell lépni - hangoztatta. Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója megállapította: az egypártrendszert természetellenes közbeavatkozással hozták létre Magyarországon, s ezért maga a párt fizeti a legnagyobb árat. Nem kell félni a többpártrendszertől, mert az az MSZMP-ből is felszínre hozza a legjobb erőket. Szerinte azonban jelenleg nincs az országban olyan hatékony politikai erő, amelynek pillanatnyilag előnyös volna a választások előrehozása. (folyt.köv.) 1989. január 20., péntek 20:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MSZMP-MDF vita (2. rész)
Madarász Tibor, az ELTE államigazgatási jogásza úgy vélekedett, hogy Magyarországon az új, kialakítandó társadalomirányítási modellben lehetőség van a polgári demokratizmus intézményrendszerének meghaladására. Így a valódi népi demokrácia lehetőséget adhat a közvetlen demokrácia gyakorlására, illetve a végrehajtó apparátus társadalmi ellenőrzésére. A választások előrehozatalától azonban óvott. Felhívta a figyelmet arra: a társadalom csak most kezd megszerveződni. Időt kell hagyni arra, hogy az újonnan alakult szervezetek hathassanak a tömegekre. Néhány hónapra az MSZMP-nek is szüksége van a talpraálláshoz - mondta. Fabriczki András, az MSZMP XIX. kerületi bizottságának titkára is arra helyezte a hangsúlyt, hogy tudni kell, mi között van választási lehetőség. Az öndefiniálás kötelezettsége az MSZMP-re is vonatkozik - állapította meg. Forgács Imre, a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese szerint az utópisztikus szocialista felfogással való szakítás mellett továbbra is egyfajta szocialista irányban kell gondolkodni, és - bár a szocializmus fogalma valóban igen nehezen határozható meg - át lehet venni az európai baloldal hagyományos alapelveit. Andics Jenő, az MSZMP Társadalompolitikai Osztályának vezetője hangsúlyozta: a társadalommal kell párbeszédet folytatni, s a társadalomnak kell eldöntenie, hogy van-e hitele az MSZMP-nek. A társalmi intézményeknek is meg kell újulniuk ahhoz, hogy képesek legyenek a párbeszédre. Most valóban gyors ütemű az átalakulás. A sietségnek az az oka, hogy korábban elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket. A párttagok azonban - és a májusi pártértekezlet ezt megmutatta - képesek voltak közvetíteni a társadalom elégedetlenségét. Megfontolt, de dinamikus haladásra van szükség - mondta Andics Jenő. Nem elég csak elméleti modellekben gondolkodni. Az új mozgalmaknak ki kell dolgozniuk konkrét gazdasági, kultúrpolitikai és többi programjukat ahhoz, hogy az állampolgár valóban választási helyzetbe kerülhessen. Andics Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a mai helyzet indulatokkal terhes, az indulatok lecsillapításához pedig idő kell. Fölvetette: próbatétel lehet március 15-e - az tudniillik, van-e mód arra, hogy az MSZMP együtt ünnepelje meg ezt a napot a többi demokratikus szervezettel. Csurka István író az MDF nevében ezt visszautasította, hivatkozva a hatalom korábbi föllépésére a március 15-ét megünneplőkkel szemben. (folyt.köv.) 1989. január 20., péntek 20:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MSZMP-MDF vita (3. rész)
Az MDF ideiglenes elnökségének tagja, Bíró Zoltán a cselekvés sürgető kötelességéről szólt: nemcsak gondolkodni kellene a demokratikusabb intézményrendszer fejlesztésének lehetőségeiről egy elmélyült válság közepette, hanem az intézményeknek már működniük is kellene. Az MDF, amely egy szellemi koalícióként határozza meg önmagát, a politikai koalíciónak nem látja a feltételeit. A következő egy-két éves időszakban a felezővonalnak az országgyűlési választásokat tartva, tárgyalásokat javasolt, amelyeken a felek tisztázhatják: milyen politikai formákban gondolkodnak, hogyan képzelik az ország jövőjét. Kifejtette, hogy az MSZMP-t az új demokratikus szervezet kétarcúnak látja. Egyik arca azt mutatja, hogy komolyan veszi a demokratizálódást, s ez azt jelenti, hogy képes lemondani a hatalmi monopóliumról; a másik nemigen gondolja komolyan a demokratikus változásokat, mert nem akar lemondani monopóliumairól, s ezekkel együtt a megrögződött stílusjegyeiről, módszereiről, eszközrendszeréről. Ezért az MSZMP-nek határozottabban kellene új arculatát megmutatnia a társadalomnak - mondotta Bíró Zoltán. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma nem látnak kormányképes erőt az alternatív szervezetek, csoportosulások, pártcsírák között. Szabad György történész felsorolta azokat a pontokat, amelyekben az MDF és az MSZMP egyetérthet: mindkét szervezet a közösség boldogulását akarja, a válságból kiutat keres, az anarchia elhárítására törekszik, s ellentmond annak az elvnek, hogy a közösség életét valaha ismét a diktatúra szabályozza. Csengey Dénes író rámutatott arra, hogy a sztálini, egyközpontú hatalomgyakorlási modell történelmi vereséget szenvedett, mert nem tudta megállítani a gazdasági süllyedést, a népesség-fogyást, az elszegényedést, nem tudott lényegi befolyást gyakorolni a határon túli nemzeti kisebbség sorsára. Ugyanakkor nem szenvedett politikai vereséget, nem lévén intézményesült ellenzék, amelytől ezt elszenvedhette volna. Szerinte a kiegyezés abban állhat, hogy a párt demokratikus reformszárnya tudomásul véve e történelmi vereséget, levonja ennek konzekvenciáit. Egyszerre és határozott lépéseket kell tennie egy olyan politikai szisztéma kialakítása felé, amely a hatalmat és vele a politikai felelősséget megosztja. (folyt.köv.) 1989. január 20., péntek 20:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MDF-MSZMP vita (4. rész)
A kerekasztal-beszélgetés során többször felvetődött a jelenlegi országgyűlés szerepe, tevékenysége, amelyet az MDF ideiglenes elnökségének tagjai - tagságuk véleményére is hivatkozva - nem látnak kielégítőnek. A Parlament már nem tükrözi a mai politikai helyzetet sem, hiszen a közéletben jellegzetes új politikai erők vannak jelen - mutatott rá Für Lajos történész. Szerinte a magyar demokrácia vízválasztója, határvonala egy új választás, új országgyűlés összehívása. Ezzel visszanyerhetné az Országgyűlés a rangját, legmagasabb közjogi funkcióját - a ,,szavazógép,, szerep helyett - mondotta. Az elnökség tagjai közül többen lassúnak értékelték az elmozdulást a valódi népképviselet irányába. Elismerték ugyanakkor, hogy jelentős kezdeti lépésnek tekinthető a nyilvánosság kibővülése. Sólyom László jogász megjegyezte, a törvénytervezetek feletti társadalmi vitákban már megvalósult bizonyos koalíció is: a Hazafias Népfront, a párt, az alternatívnak nevezett szervezetek egyaránt tettek - utóbb be is épített - javaslatokat; az új alkotmány tervezetének előkészítésében pedig már együttműködés is létrejött. A hatalomgyakorlás régi rutinja miatt a - mégoly új szellemű - törvények gyakorlati működtetése terén viszont még mindig folyik a harc - mutatott rá. Fekete Gyula író a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a koalíció történelmi szükségességével egyetért, de közeli megvalósítására lehetőséget még nem lát. Az MDF ideiglenes elnökségének tagjai rámutattak: a szervezet programja a márciusi kongresszusra elkészül. Arra a kérdésre válaszolva, hogy párt lesz-e az MDF, Bíró Zoltán kifejtette, hogy nem kíván az lenni, továbbra is szellemi koalíció marad. Ha a kongresszus mégis másként döntene, akkor viszont van kész pártalapszabály-tervezete is - tette hozzá Lezsák Sándor. (MTI) 1989. január 20., péntek 20:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »