|
|
|
|
Lengyel tisztek tragédiája
|
München, 1989. február 22. (SZER, A mai nap) - Urban, lengyel kormányszóvivő tegnapi sajtókonferenciáján bejelentette: tervbe vették, hogy kicserélik a feliratot a katyni mészárlás áldozatai emlékművén, és máshol állítják fel az emlékoszlopot. A szóvivő szerint az intézkedést az teszi indokolttá, hogy eddig ismeretlen dokumentumok kerültek elő, amelyek új megvilágításban láttatják az 1940. tavaszán meggyilkolt mintegy 4 ezer lengyel tiszt tragédiáját. A varsói bejelentés hátteréről Váradi Attila számol be. - Az évtizedeken át brit levéltárakban lappangó dokumentum - amelyről Urbán szerint csak röviddel ezelőtt szereztek tudomást - egyértelműen bizonyítja, hogy a katyni tömegsírban nyugvó lengyel katonák nem a hitleri fasizmusnak estek áldozatul, amint azt az emlékükre állított varsói gránitoszlop hirdeti. A hivatalos lengyel és szovjet történetírás egészen a legutóbbi ' időkig a német hadsereg számlájára írta a tömeggyilkosságot, a lengyelek többsége és nyugati szakértők azonban mindig is azon a véleményen voltak, hogy a vérengzést a szovjet biztonsági alakulatok hajtották végre Sztálin parancsára. Az Odrodzenic című lengyel folyóiratban egy héttel ezelőtt közölt 1943-ból származó jelentés szerzője, a lengyel vöröskereszt főtitkáraként jelen volt a katyni sírok feltárásánál, amelyet annak idején a német megszálló hadsereg végzett el egy lengyel és egy vatikáni küldöttség jelenlétében. A tömegsírokban talált tárgyi bizonyítékokra és a helybeli lakosság vallomásaira hivatkozik, hangsúlyozva, hogy a 4 ezer lengyel tisztet 1940 tavaszán gyilkolták meg, tehát jóval a náci német hadsereg szovjet területre való bevonulása előtt. Lengyelország a szóban forgó dokumentumot betekintésre a szovjet hatóságok rendelkezésére bocsátotta, és Urbán kormányszóvivő tegnap utalt arra, hogy tudomása szerint a moszkvai rádió kommentárban foglalkozott az üggyel, kiemelve annak jelentőségét. A katyni erdőben eltemetett lengyel katonákon kívül a második világháború első napjaiban szovjet fogságba esett 11 ezer lengyel tiszt valószínűleg szintén a sztálini önkény áldozatainak számát szaporítja. Az ő sorsukat továbbra is homály fedi. A tavalyelőtt létesült lengyel-szovjet történész bizottságnak tehát Urbán bejelentése után is marad elég- tisztáznivalója. A bizottságot a két nép közös történelme, úgymond fehér foltjainak feltárására hozták létre. +++
1989. február 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Örül, hogy Ipper Pált újra láthatja. Nagyon szereti a Il-es műsort, nem tudja abbahagyni , mig véget nem ér. Gratulál...
- Köszöni a TV-nek a Il-es programot.
- 216-552 Aggódó néző: Nem félnek-e attól, hogy márc. 15-én megismétlődik I956, a Rádió előtti ügy? Mi a teendő? A BM vagy a rendőrség nem intézkedik ebben az ügyben? Választ kér.
- n.n: Kéri a Pop-korong szignál zenéjét.
- Altner József 121-964: "Nehezményezem, hogy miért vagytok ilyen patkányok, hogy lehet ilyen moslék műsort leadni? - A ll-es l-es akármilyen műsoron!!!! Két film üti egymást. Legnagyobb kifogásom ez. Egyéb kifogásaim is vannak, erkölcsi, politikai. köszönöm, végeztem..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|