|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
- Kiemelt jelentősége van a választási agitációnak, amelynek etikai kódexét és az esélyegyenlőség elvét a törvénynek tartalmaznia kell. A választások törvényességének biztosítéka a választási bíráskodás, és a választást lebonyolító szervezetek politikai kiegyensúlyozottsága legyen. A választásokról folytatandó vitában nem lesz könnyű a politikai egyeztetés, mert kialakulatlan, nem stabizálódott politikai környezetre kell optimális megoldást találni. Illúzió olyan törvényi technikákban bízni, amelyek minden politikai erőnek és a kormányzatnak egyaránt megfelelnek. Még egyszer hangsúlyozzuk: a pártpolitikai megfontolásokat rendeljük alá az ország érdekeinek. - Az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálatával ne várjuk meg az új alkotmányt. A békés átmenet nézőpontjából át kell gondolni a Büntető Törvénykönyv minden egyes paragrafusát. A büntetőeljárási törvényben a védelem joga legyen egyensúlyban a közvád szerepével, és a kényszerintézkedésekből tünjenek el a diszkrecionális (kizárólagosságot fenntartó) normák. A szabálysértési jog hosszabb távon ne az államigazgatási igazság szolgáltatásban valósuljon meg. Ami az ötödik témát, a tájékoztatás és az információ kérdését illeti: a valóság fejleményeihez képest a jogi szabályozás jelentős lemaradásban van. Magyarországon a tömegkommunikáció hatalmi tényező; politikai nyílvánosság van; látjuk azt is, hogy a tényleges hatalom az információ birtoklásában rejlik. Az 1986. évi II. törvény ,,újságírótörvényre,, sikeredett, lényeges koncepcionális kérdéseket nem szabályoz. Így például az állampolgárt egyetlen egy esetben sem említi. E törvények megalkotását sürgetjük, s javasoljuk: ne csak a közvetítő rendszert szabályozzák, hanem jelenjen meg az állampolgár, és védjük a személyiség jogait. Sürget az idő a választások és a nyilvánosság összefüggéseinek tisztázása miatt is. - Végezetül szeretnénk leszögezni: ma törvényeinket olyan világpolitikai helyzetben alkothatjuk meg, amikor nincs modellkényszer. Rendkívül nagy a mozgástér, mert mindenkitől tanulhatunk. Vigyázzunk arra, nehogy a szerves fejlődéstől idegen lépéseket tegyünk. Nézetünk szerint Európának több történetileg kialakult régiója van, és nem lehet csak két modellben gondolkodni. Esélyünk van a jelzők nélküli magyar útra való újbóli visszatérésre, arra, hogy ne legyen zsákutcás ismét a magyar történelem - mondotta végezetül Kukorelli István. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|