|
|
|
|
Interjú Bill Lomaxszal
|
London, 1989. június 16. (BBC, A világ minden tájáról) - Nagy Imre és társainak újratemetése a témája a most következő interjúnak. Vendégünk a mikrofonnál a magyarul beszélő angol szociológus: Bill Lomax, aki a nottinghami egyetemen előadó. Bill Lomax a Magyarország 1956 című könyv szerzője, amely eredetileg angolul jelent meg 1976-ban Londonban. A magyar fordítás szamizdatban terjedt el, végül az idén legálisan is megjelent a könyv. Bill Lomax - meggyőződését tekintve - szocialista. Munkatársunk, Pallai Péter beszélget vele: - Egy meglehetősen hipotetikus, sőt talán irreális kérdéssel szeretném kezdeni ezt az interjút. Ha Nagy Imre láthatná saját temetését, mit szólna hozzá? - A Budapesten jelenleg folyó megmozdulások mámorában könnyű megfeledkezni arról, hogy Nagy Imre élete végéig kommunista maradt: kommunistaként élt, és úgy is halt meg. Mi volt a különbség Nagy Imre és a többiek között? A többieken a cinikus politikusokat értem - mint Rákosit, Gerőt, Révait és Farkast. A különbség az volt, hogy Nagy Imre tényleg hitt a kommunista és a marxista eszmékben. Ezeket az eszméket nem eszköznek tekintette a hatalom megszerzésére. Nagy Imre nem volt ideológiai újító, nem voltak újszerű elgondolásai - ellenkezőleg: viszonylag ortodox kommunistának számított. Ami megkülönböztette a többiektől az az volt, hogy mindenek felett tisztességes, becsületes ember volt, aki tisztában volt azzal, hogy bizonyos alapvető emberi értékek előbbre valók a politikai és ideológiai megfontolásoknál. Ezért válhatott az 1956-os forradalom népszerű vezetőjévé, annak ellenére, hogy sok szempontból a felkelés, a kommunista mozgalom elmélete és gyakorlata ellen irányult - márpedig ő ennek a mozgalomnak szentelte az egész életét. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|