|
|
 |
|
 |
NSZK: Magyarország az MSZMP KB ülése után (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 14. kedd (MTI-tud) - ,,Nekifeszülés keleten,, - a Stuttgarter Zeitung című napilap kedden ilyen címmel közöl vezércikket az MSZMP hétvégi ülésén meghirdetett változásokról, valamint a kelet-európai, elsősorban a lengyelországi politikai szintér módosulásáról.
A befolyásos lap szerint a magyarországi többpártrendszer
fokozatos megalkotása és a lengyelországi szakszervezeti pluralizmus
meghirdetése egyáltalán nem valami akadémiai vita címszava, hanem
szerves része a két kommunista párt hivatalos céljainak. Kormányzó
kommunista pártok készülnek fel arra, hogy lemondjanak a hatalom
kizárólagos birtoklásáról.
Magyarország és Lengyelország minden kétséget kizáróan
eltökélte, hogy újra nekifeszül nagy feladatoknak. Annak
kinyilvánítása pedig, hogy ezt az újrakezdést szocialista
körülmények között szeretnék véghezvinni, korántsem csak a kormányzó
kommunisták létfenntartási ösztönének hatása. Sokkal inkább annak,
hogy mindkét állam kénytelen számot vetni geopolitikai
körülményeivel is.
- Most már ismét nyugati értelemben is vett szabadságról,
nemkülönben piacról és jogállamiságról is szó van, a parlamentet a
vélemények szembesülésének valódi fórumává kívánják avatni, még
akkor is, ha - legalábbis egyelőre - a párté és vezetéséé az első
szó - folytatja a Stuttgarter Zeitung, majd arról ír, hogy a
választópolgárt komolyabban veszik, s Magyarországon még
népszavazást is fognak tartani a tervezett alkotmányról. Mind a
magyar, mind pedig a lengyel párt továbbra is küzdeni kíván az
államon belüli élszerepéért. Más pártoktól és csoportoktól is
megkívánják majd, hogy tegyenek hitet a szocializmus és a
Szovjetunióval való barátság mellett.
- A kommunisták nem adják fel teljesen a terepet, ám lehetővé
teszik az olyan vetélkedést, amelynek során megmérettethetnek ők
maguk, s megmérettethetik végzett munkájuk is. Ily módon a
kommunisták nyilvánvalóan kiállnak az eszmék szabad versengése
mellett is, amely termékenyítően hathat nemcsak saját
eszmevilágukra, hanem kigyógyíthatja őket abból a gondolati
meddőségből is, amelynek bekövetkeztében egyáltalán nem voltak
vétlenek. (folyt.)
1989. február 14., kedd 14:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|