|
|
 |
|
 |
Koronával vagy anélkül - magyar történelmi címer (2. rész)
|
Ez a címer - vélekedtek a szakemberek - elemeiben 800 évszázados
történelmi hagyományt fejez ki. Összhangban van a köztársasági
államforma hangsúlyozásával. Átmeneti, rövid, tragikusan végződő
történeti időszakokban tünt fel. Az elmúlt másfél évszázadban a
koronátlan kiscímert enyhén ívelt tárcsapajzsban ábrázolták.
A nemzeti zászlóról (lobogóról) az Alkotmányban úgy
fogalmazhatnának - hangsúlyozták a bizottság tagjai -, hogy a magyar
nemzeti zászló (lobogó) a rúddal merőlegesen vörössel, ezüsttel és
zölddel (piros-fehér-zöld) vágott. Az ezüst vágás közepén az
államcímerrel. A hadi- és a kereskedelmi lobogón az ezüst vágásnak a
rud felé eső harmada közepén van az államcímer. Az állami lobogó
kivételével az államcímer használata más zászlókon nem kötelező.
A szakemberek úgy ítélik meg, hogy ez megfelel nemzeti
hagyományainknak. Az általános nemzetközi gyakorlat szerint az
állami lobogón fel kell tünnie az államcímernek.
A bizottság javaslata szerint az államfő felségjele az
ugynevezett standard. Amikor hivatalában tartózkodik, az épület
oromzatát ékesíti. A standard egyszersmind az elnök hivatali és
fogadószobájának állandó dísze. A fehér szinü standard optikai
közepét a szines államcímer díszíti, négy oldalát a nemzeti lobogó
színeiből képzett vörös-zöld háromszögek szegélyezik.
Az Alkotmánynak rendelkeznie kellene - javasolta a bizottság -
arról is, hogy nemzeti himnuszunk Kölcsey-Erkel Himnusza legyen, s
ünnepélyes alkalmakkor Vörösmarty Mihály Szózata is elhangozhat. A
szakértők javaslatait az alkotmányelőkészítő koodifikációs bizottság
elé terjesztik. (MTI)
1989. február 7., kedd 22:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|