|
|
 |
|
 |
Bibó István Emlékbizottság
|
(Molnár Máté)
München, 1989. február 28. (SZER, Magyar híradó). - Hétfőn este
Szegeden nyilvánosság elé lépett az ősszel alakított Bibó István
Emlékbizottság. Az öntevékeny csoportok és diáklapok képviselőiből
alakult bizottság elnöke, Delavics István történész mutatta be a
mintegy 300 érdeklődőnek az emlékbizottság védnökeit: ifjú Bibó
Istvánt, Ilia Mihályt és Vásárhelyi Miklóst, továbbá Bibó
hagyatékának egyik sajtó alá rendezőjét, Szilágyi Sándort.
A bizottság Bibó István halálának 10. évfordulóján - május 10-én
- emlékművet állít a szegedi egyetem egykori professzorának az
egyetem főépületében. Május 11-én és 12-én pedig Nemzet és
demokrácia címmel konferenciát rendez tiszteletére.
Az est kezdetén Ilia Mihály a Bibó-család szegedi éveiről beszélt.
Hangsúlyozta, hogy az idősebb Bibó István az Egyetemi Könyvtár
egykori igazgatója nélkül nem alakulhatott volna ki a magyar
társadalomtudományok egyik legfontosabb csoportja. Hiszen ő
gyűjtötte össze azokat a német és angol tudományos műveket,
amelyekből fia és kortársai tanultak.
Vásárhelyi Miklós - a Nagy Imre-kormány egykori sajtófőnöke -
visszaemlékezett az 1945 végén tartott vitára, ahol Lukács György
és Révai József támadták Bibót a Magyar demokrácia válsága című
tanulmányáért. És ahol ő - mint mondta - először érezte magát
rosszul a hívő kommunista bőrében.
Később hívőből újra gondolkodó lett. Ennek következtében hosszabb
időt tölthetett Bibó Istvánnal együtt a váci börtönben. Szilágyi
Sándor Bibónak még a háború alatt írt befejezetlen könyvéről
beszélt, amelyben először tárgyalt - a háború után várható
helyzetről gondolkodva - azt a problémát, hogy a legtöbb nem
demokratikus rendszerből demokráciát csinálni jött.
E kérdés láthatóan 1989-ben is aktuális. Ifjú Bibó István édesapja
életének azon időszakaira emlékezett, amikor hallgatásra ítélve,
illetve az 1960-as évektől - a hazug konszolidáció miatt - önként
is visszahúzódva, a mindennapok gondjaival kellett foglalkoznia, és
csak rövid, vázlatos tanulmányokat írt.
Elmondta továbbá, hogy a két évvel ezelőtt megjelent háromkötetes
válogatáshoz - amit nem ő szerkesztett - most állítja össze a
negyedik, kiegészítő kötetet. Ha az 1990-ben megjelenik, akkor
végre magyarországi kiadásban is olvasható lesz Bibó István minden
fontos írása.
Az est végén Szilágyi Sándor - a független csoportok március 15-
ikét előkészítő bizottságának tagja - felolvasta azt a közleményt,
melyben kifejtik: a tévé tervezett szimbolikus lefoglalása csak
Petőfi híres, sajtószabadságot teremtő gesztusának - amikor rátette
kezét a Landerer-nyomda egyik gépére - ünnepi felidézése, nem pedig
erőszakos akció, amelynek Fejti György és mások igyekeznek
feltüntetni.
Ezt a nyilatkozatot vasárnap eljuttatták az MTI-hez, de eddig még
sehol sem jelent meg. +++
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|