Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 20.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Március 15. (Magyar Híradó)

"Most már végleges az, hogy a független szervezetek nem hajlandók közös ünnepséget szervezni a hivatalos szervekkel: az MSZMP-vel, a Hazafias Népfronttal és a KISZ-szel. A független csoportok szervezőbizottságának tagját, Szilágyi Sándor kritikust kérdezem, hogy mely független szervezetek vesznek részt március 15-e megünneplésében. - Ez az öt szervezet: a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt - vagy Kisgazdapárt röviden -, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége. Én magam a Szabad Demokraták Szövetségének az egyik megbízottjaként veszek részt ezeken a megbeszéléseken."

A Paksi Atomerőmű problémái

(Nóti György)
London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma) - Egy budapesti
televíziós program nyilvánosságra hozta, hogy a magyar
energiaszakértők a magyar-szovjet uránérc- és atomenergia-egyezmény
alapos felülvizsgálását helyezik kilátásba. Az utóbbi időben
Magyarországon kétségek merültek fel az egyezmény gazdaságosságával
kapcsolatban, és a magyar fél a környezetvédelmi problémák miatt is
aggódik.
    
    A nukleárisenergia-termelést, különösen az uránérctermelést
nyilvánvaló katonai vonatkozásaira való tekintettel egészen a
legutóbbi időkig szigorúan tabuként kezelték a szovjet tömb
országaiban. Most azonban lehullik a titok fátyla. Tavaly év végén
a magyar kormány napilapja, a Magyar Hírlap interjút készített
Vicsek Ferenccel, A bomlás melege című könyv szerzőjével.
    
    A könyv a Paksi Atomerőmű építéséről szól, és megírására a
kommunista párt adott megbízást 1978-ban, valószínűleg azzal a
szándékkal, hogy dicsőítse a nagy szocialista vállalkozásokat és a
párt ezekben játszott pozitív szerepét. Ennek ellenére a könyv be
volt tiltva sokáig és megjelenését csak 1988 végén engedélyezték.
    
    A szerző azt mondja, könyve valóságos tárháza a Paksi Erőmű
tervezési hiányosságainak és a nagy fontosságú szállításokkal
kapcsolatos zavaroknak és késéseknek, amelyekért egyoldalúan a
szovjet fél volt felelős. A könyv megjelenése egybeesik
Magyarországnak azon döntésével, hogy felkéri a Szovjetuniót,
halassza el a paksi erőműkomplexum 4. és 5. ezer megawattos
blokkjának felépítését 1997-98-ig.
    
    Nyilvánvaló, hogy az erőmű biztonságos működése iránt érzett
aggodalom nagyban hozzájárult a döntéshez. Magyar illetékesek
azonban azt is közölték, - az ország a jelenlegi körülmények között
nem képes előteremteni a 25-30 milliárd forint beruházási
költséget.
    
    A Magyar Televízió azt is nyilvánosságra hozta, hogy a magyar
uránérc termelés költségei is jelentős tényezőjét képezik a
jelenlegi felülvizsgálatnak. Magyarország 30 éve exportál uránércet
a Szovjetunióba, amiért az 1970-es évektől kezdve szovjet
technológiát és nukleáris fűtőanyagot kapott cserébe. A szovjet fél
szállítja a Paksi Atomerőmű részére a nukleáris fűtőelemeket is.
    
    A probléma az, hogy miközben a világpiacon állandóan csökken az
urán ára, a magyar uránércbányászat költségei egyre emelkednek. A
televíziós program azt is nyilvánosságra hozta, hogy az állam évi
kétmilliárd forinttal járul hozzá az uránérctermeléshez, és
szakértők felvetették a kérdést, érdemes-e azt egyáltalán
folytatni.
    
    A kormánynak, amelyre nyomást gyakorolnak a költségvetési deficit
csökkentése érdekében, két lehetősége van: vagy a paksi erőműre
hárítja a bányászat költségeit is, vagy kérheti Moszkvát, hogy
fizessen többet az uránércért. A Pénzügyminisztérium illetékesei
szerint, azonban Moszkva máris magas árat fizet az uránért és nem
lenne hajlandó teljesíteni az áremelési kérést. Egy másik lehetőség
az lenne, hogy az uránércet a világpiacon adnák el, ami által
javulna Magyarország konvertibilis valutájának mérlege.
    
    A televíziós program szerint most ezt a lehetőséget vizsgálják meg,
vagyis hogy Magyarország talán jobban járna, ha uránércét a
világpiacon adná el, és abbahagyná a szovjet fűtőelemek vásárlását
is. Az egyik nehézség az, hogy a kétoldalú egyezmény értelmében a
kiégett fűtőelemeket, amelyek erős radioaktív sugárzást bocsátanak
ki, a Szovjetunióban tárolják, és a szovjet partner az, amely meg
is semmisíti azokat. Miután nemrégiben a sokkal kevésbé veszélyes
nukleáris salakanyag tárolása is nyilvános tiltakozásokhoz
vezetett, és a helyi lakosság leszavazta, Budapest igen nehéz
helyzetbe kerülne, ha Moszkva nem lenne hajlandó foglalkozni a
kiégett magyar nukleáris fűtőelemekkel. +++


1989. február 20., hétfő


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD