|
|
|
|
Március 15-i ünnepségek (8. rész) - Nagygyűlés - Nyers (3)
|
Mostani megújulásunkat - a törvényhozást, a cselekvést és a gondolatformálást - egyidőben, egymáshoz kapcsolódva kell végbevinnünk az országgyűlésben és az önkormányzatokban, de a gyárakban és a földeken is, az iskolákban és a műveltség házaiban. Akkor lesz, akkor lehet osztályrészünk a siker, ha demokratikus politikánkból gazdasági erőforrást is nyerünk, ha gazdaságunk haladását politikai üggyé tesszük, ha művelődésügyünket pedig a felvilágosult politika és a modern gazdaság táptalajaként hasznosítjuk. Mai reformpolitikánkkal új utat vágunk a történelmi magyar jövő felé, számolva azzal, hogy az úttörés során sok-sok nehézséggel kell megbírkózni. Erős lélekre van szükségünk, jó politizálásra ahhoz, hogy az érdekek és a nézetek sokféleségéből egyirányú cselekvés formálódhasson. Fel kell ismernünk, hogy sok mindenben nem léptünk még igazában a boldogulás útjára, még a válságok buktatóin igyekszünk átjutni, a bürokrácia bozótján is át kell küzdeni magunkat, hogy odajuthassunk. Mindez vitával jár, vitát igényel politikáról, társadalomról. A felelős vita meggyőződésünk szerint előrevisz, de vigyázzunk, hogy ne váljék viszálykodássá, célja és értelme a közjó keresése legyen. A reformok politikája nemzetünk fejlődésének a hajtóereje ma, és még sokáig az lesz. Sokáig, mert sok a tennivaló, mert végesek, nem határtalanok a lehetőségek, mert igazán szabadok ezután is csak az idő kiterjedésében, a jövő formálásában lehetünk. Hosszú reformmenetelésre kell tehát készülnünk, elindulni is újabb reformokkal tudunk, ezek azonban gyakran úgy szolgálják a jövőt, hogy egyúttal megzavarják a mindennapokat. Így is vállalnunk kell ezt az ügyet, ami hitünk szerint jóra vezet. De közben az adott valóságot sem téveszthetjük szem elől, az ország szekerének egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy előrehaladhassunk. A reformok útjára lépni és ott szüntelen új vállalkozásba fogni nem lehet a reformerek élcsapata nélkül, a veszélyektől és zavaroktól megóvni magunkat viszont nem tudnánk a reálpolitikusok derékhada nélkül. A reformkezdeményezés és a reálpolitika ötvözete a legjobb megoldás akkor, ha a megújulás hajtóerői már működnek a társadalomban. Ilyen helyzet van manapság Magyarországon. Becsüljük hát ennek a sajátos ötvözetnek mind a két alkotóelemét. Fogadjuk meg Széchenyi egykori tanácsát a reformerek okulására: ,,Mindig tudni, mikor kell felhúzni a vitorlát, mikor vesztegelni, s mikor horgonyt vetni,,. Haladjunk most felhúzott vitorlával, mert ennek van itt az ideje, közben vigyázzunk arra is, hogy hajónk jól feküdjön a vizen és jól vegye a kanyarokat. (f.k.)
1989. március 15., szerda 14:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|