|
|
|
|
Március 15-i ünnepségek (6. rész) - Nagygyűlés - Nyers (1. rész)
|
- Honfitársak, barátaim Egybegyűltünk, hogy tisztelegjünk 1848 március 15-ének évfordulóján, hogy hitet tegyünk: a márciusi eszmék élnek és élni fognak a holnapi Magyarországon. A dicső napot most új fény, a politikai megújulás fénye világítja meg, hozza közelebb nemzetünk egészéhez, annak minden részéhez. Mostantól kezdve azon leszünk, hogy március 15-e ne elkülönítő, hanem közmegegyezést formáló erőként munkáljon, olyan szimbólumként, amit azonos hőfokon, közös felelősséggel ünnepelhetnek a szocializmus, a demokrácia, a vallás, a felvilágosult nemzeti gondolkodás hívei. Velünk együtt milliók ünnepelnek és emlékeznek ma városokban és községekben, Dunán innen és Dunán túl, Magyarország minden részében. A nemzet emlékezésének az érhálózata fut össze itt, az ország szívében, a főváros történelmi színhelyén, a Nemzeti Múzeumnál, Petőfi, Kossuth és Bem tábornok szobránál. Minden egyes megemlékezés közös irányba mutat: szembesít bennünket nemzeti létünk nagy kérdéseivel, történelmünk tanulságaival, honi viszonyaink mai állapotával, a világban való helyünkkel, az értékeinkkel éppen úgy, mint a gyengéinkkel. Arra int bennünket: tanulnunk kell a világtól, szót kell érteni egymással is azért, hogy nemzetként jobban boldoguljunk. Tanulnunk kell a történelmi múltból és a közelmúltból is úgy, hogy látásunk tisztuljon, el ne tévedjünk saját történelmünk zavaraiban. 1848 tavasza a népek ébredését hozta magával Európa nagy részében. Népfelkelés, forradalom söpört végig a kontinensen: Velencében, Rómában, Milánóban éppen úgy, mint Párizsban és Bécsben, úgyszintén Berlinben és Prágában, színre léptek a márciusi ifjak itt Pesten, és az országgyűlési reformerek ott Pozsonyban. A népfelség eszméje hozta lázba akkor a tömegeket, alkotmányosságot akartak, népjólétet és nemzeti kultúrát, önkormányzatot és állampolgári jogokat. Rövid fellángolása volt ez akkor a szabadságvágynak, az önkényuralom nemcsak nálunk, hamarosan mindenütt elnyomta a népakaratot, jeléül annak, hogy az egyes nemzet sorsa akkor is összefonódott, összekapcsolódott más nemzetek sorsával. A márciusi eszmékből nem kevés feladatot a ma élő nemzedék örökölt, mi valamennyien. Hazánkban a néphatalmat új módon, jobban és teljesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi eszmék iránytmutatóan segítenek ebben. Felismertük, megtanultuk, hogy népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá merevedhet. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|