|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 20., hétfő - A Munka Törvénykönyve módosításáról, s a sztrájkról szóló törvényjavaslatról tárgyalt az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága hétfőn a Parlamentben. A testület megvitatta a népgazdasági tervezés megújítását szolgáló javaslatot is.
A bizottság tagjai a napirend előtt két képviselői indítvánnyal foglalkoztak. A testület egyetértett Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun megye) javaslatával, s az 1988. évi költségvetés végrehajtásának tárgyalásakor tájékoztatást kér a kormánytól a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek helyzetéről, jövőbeni alakulásáról. Bognár József (országos lista) ezzel kapcsolatban szorgalmazta, hogy az illetékes állami szervek az életszínvonal-mérés módszertanát vizsgálják felül, aktualizálják, mert a differenciálódás kérdéseire a jelenlegi statisztikai számítások nemigen adnak választ. A bizottság támogatta Polgárdi József (Pest megye) indítványát is, amely szerint a Legfelsőbb Állami Számvevőszék létrehozásáról önálló napirendként, még az idén tárgyaljon az Országgyűlés, s a Számvevőszék mielőbb kezdje meg munkáját. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangoztatta: a Számvevőszék létrehozása elválaszthatatlan az államháztartási törvény megalkotásától, amely várhatóan ez év végén vagy a jövő év elején lép hatályba. Szerinte a Számvevőszék koncepciójáról, az irányelvekről szeptemberben tárgyalhatna legkorábban a Parlament. Szabó Kálmán (Budapest) arra hívta fel a figyelmet, hogy e kérdés gyors rendezése legalább olyan fontos, mint az Alkotmánybíróság felállítása. Farkas Lajos (Budapest) szerint a Parlamentnek a Számvevőszék létrehozásáról már novemberben döntenie kellene. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 18:52
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
A népgazdasági tervezés megújításáról Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal államtitkára tájékoztatta a bizottság tagjait. Az eddigi szakmai viták tapasztalatait összegezve elmondta: a hozzászólók a stratégiai típusú tervezés, az elemzési kultúra, a prognosztikai munka erősítését támogatták. A középtávú tervek megítélésével kapcsolatban szólt arról, hogy különösen az elmúlt 15 év középtávú tervei tették kérdésessé e tervezési rendszer életrevalóságát. Megfontolandónak ítélte, hogy a jövőben ne törvény, inkább határozat rögzítse a kormány gazdaságpolitikai törekvéseit, s a középtávú tervek ne fél évtizedre, hanem három évre készüljenek. Változtatni szükséges az éves tervek kidolgozásán is: a Parlamentnek a jövőben ne csak a költségvetésről, hanem a népgazdaság egészéről legyen áttekintése. Végezetül közölte, hogy a tervezés megújításával kapcsolatos anyag összeállítása korántsem zárult le, annak végleges kialakításához minden észrevételt figyelembe vesznek. A vitában Moravszki György (Szabolcs-Szatmár megye) az utóbbi gondolathoz kapcsolódva kifogásolta, hogy a bizottság tagjai - szerinte - túlságosan későn kapták meg az anyagot, így nem volt idejük elmélyedni abban. Szabó Kálmán hosszú távú koncepció kidolgozását sürgette, annak tisztázását, hogy Magyarország mely technológiai folyamatokban kíván az első vonalban haladni. Bognár József szerint nem rendezett a naturális és a pénzügyi tervezés viszonya. Fontosnak tartotta az információrendszer javítását, kifogásolva azt a gyakorlatot, amely szerint a vezetők külföldön elhangozott közlései, számadatai gyakran újdonságot jelentenek itthon. A vállalati önállóság növelését a minisztériumi tervezés ,,mindenhatóságának,, mérséklésében látta. Kovács András (Heves megye) szerint az ötéves cikluson nem kellene változtatni, mert az csak így maradhat szinkronban a KGST-tervezéssel. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 18:58
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
|
Mayer Bertalan (Vas megye) a külgazdasági tervezésre helyezte a hangsúlyt, kifejezve aggályát, hogy a szocialista táborban tudják-e követni a magyarországi változásokat. A vitában felszólalt még Mészáros Győző Somogy megyei képviselő. A bizottság ezután a Munka Törvénykönyve módosítását, s a sztrájkról szóló törvényjavaslatot együttes vitában tárgyalta. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: a Munka Törvénykönyvét megalkotása, 1967 óta eddig tízszer módosították, ám ezek jóváhagyásra eddig nem kerültek az Országgyűlés elé. A tervezetről a Parlament várhatóan 1990 végén tárgyal, s az új Munka Törvénykönyve 1991-től lépne hatályba. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az új Munka Törvénykönyvének megalkotására a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, illetve annak szellemével való teljes összhang megteremtése miatt van szükség. A javaslat a nemzetközi munkaügyi egyezményeknek megfelelően a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítja a helyi szabályozás lehetőségét; lényegében valamennyi munkáltatónál lehetővé teszi kollektív szerződés kötését, s jelentősen kibővíti az e szerződésben rendezhető kérdések körét. Lényeges új elem az érdekelt felek közötti egyeztetési eljárás jogintézményének bevezetése. Ez a szabályozás nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a felek a felmerült érdekkonfliktusokat minden külső beavatkozás nélkül maguk oldják meg. A sztrájktörvénnyel kapcsolatban szólt arról, hogy október óta a hivatal több ezer észrevételt kapott, jelentős részük beépült a mostani tervezetbe. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány már 1976-ban csatlakozott az ENSZ egyik egyezségi okmányához, amelyben kötelezettséget vállalt a sztrájkjog hazai szabályozására. A kormány komolyan gondolja, hogy a valóságos érdekeknek a felszínre kell kerülniük, még akkor is, ha ez természetszerűleg az érdekkonfliktusok ütközésével jár. A cél, hogy mindazok számára, akik e törvény ,,haszonélvező,,, illetve ,,szenvedő alanyai,,, világossá váljék, mennyiben részesíti védelemben azokat, akik jogos érdekeik védelmében folyamodnak ehhez az eszközhöz. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 19:01
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Ugyanakkor kiszámíthatóvá teszi mindenki számára azokat a szankciókat, amelyek jogellenes sztrájk esetén alkalmazhatók. Az alapkérdések közé sorolta annak eldöntését, hogy a sztrájkkezdeményezés a dolgozók joga legyen, vagy a szakszervezeteken keresztül érvényesüljön, valamint azt, hogy lehessen-e vagy sem szolidaritási sztrájk. Bognár József üdvözölte a munkások elemi jogának gyakorolhatóságát, még akkor is, ha egyes vonatkozásokban ez feszültségeket okozhat. Kovács András a sztrájktörvénnyel kapcsolatban azt hiányolta, hogy a többségi elvnek nincs alternatívája. A vitában felszólalt még Szabó Kálmán, Mészáros Győző, Séra János (Komárom megye) és Görbe Ferenc (Pest megye). A bizottság a Munka Törvénykönyve módosításával egyetértett, mindössze egy passzus elhagyását javasolta. Ez a fejezet azt fogalmazza meg, hogy a vezetés minden szintjén a vezetők tevékenységét, továbbá előzetesen a munkaviszonyukkal összefüggő lényeges intézkedéseket - alkalmazás, felmentés, minősítés, kitüntetés - a dolgozók közössége véleményezze. A sztrájkról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a testület leszögezte: a dolgozókat munkaviszonyuk keretében, jogos érdekeik védelmére megilleti a sztrájk joga. A törvény biztosítsa a szakszervezetek által kezdeményezett szolidaritási sztrájk jogát. A bizottság állásfoglalása szerint sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre. A bizottság végül a Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeiről tájékozódott. Több képviselő kételyeiről szólt a világkiállítás hasznosságát illetően. Fontosnak tartották annak tisztázását, hogy üzleti vagy politikai vállalkozásként tekinthető-e a világkiállítás. Felvetették: ha ilyen mértékben növeljük adósságállományunkat, miként tartható a kormány stabilizációs programja. A vállalkozás kockázata felveti azt a gondolatot is, hogy mai gazdasági helyzetünkben mennyire időszerű, egyáltalán elviselhető-e ekkora teher vállalása. Szorgalmazták azt is, hogy már az előkészítés szakaszában tisztázzák a személyi felelősség kérdését. (MTI)
1989. február 20., hétfő 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|