Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 20.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Március 15. (Magyar Híradó)

"Most már végleges az, hogy a független szervezetek nem hajlandók közös ünnepséget szervezni a hivatalos szervekkel: az MSZMP-vel, a Hazafias Népfronttal és a KISZ-szel. A független csoportok szervezőbizottságának tagját, Szilágyi Sándor kritikust kérdezem, hogy mely független szervezetek vesznek részt március 15-e megünneplésében. - Ez az öt szervezet: a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt - vagy Kisgazdapárt röviden -, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége. Én magam a Szabad Demokraták Szövetségének az egyik megbízottjaként veszek részt ezeken a megbeszéléseken."

Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)

1989. február 20., hétfő - A Munka Törvénykönyve módosításáról, s a sztrájkról szóló törvényjavaslatról tárgyalt az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága hétfőn a Parlamentben. A testület megvitatta a népgazdasági tervezés megújítását szolgáló javaslatot is.

A bizottság tagjai a napirend előtt két képviselői indítvánnyal
foglalkoztak. A testület egyetértett Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun
megye) javaslatával, s az 1988. évi költségvetés végrehajtásának
tárgyalásakor tájékoztatást kér a kormánytól a lakosság
életszínvonalának és életkörülményeinek helyzetéről, jövőbeni
alakulásáról. Bognár József (országos lista) ezzel kapcsolatban
szorgalmazta, hogy az illetékes állami szervek az
életszínvonal-mérés módszertanát vizsgálják felül, aktualizálják,
mert a differenciálódás kérdéseire a jelenlegi statisztikai
számítások nemigen adnak választ. A bizottság támogatta Polgárdi
József (Pest megye) indítványát is, amely szerint a Legfelsőbb
Állami Számvevőszék létrehozásáról önálló napirendként, még az idén
tárgyaljon az Országgyűlés, s a Számvevőszék mielőbb kezdje meg
munkáját. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangoztatta: a
Számvevőszék létrehozása elválaszthatatlan az államháztartási
törvény megalkotásától, amely várhatóan ez év végén vagy a jövő év
elején lép hatályba. Szerinte a Számvevőszék koncepciójáról, az
irányelvekről szeptemberben tárgyalhatna legkorábban a Parlament.
Szabó Kálmán (Budapest) arra hívta fel a figyelmet, hogy e kérdés
gyors rendezése legalább olyan fontos, mint az Alkotmánybíróság
felállítása. Farkas Lajos (Budapest) szerint a Parlamentnek a
Számvevőszék létrehozásáról már novemberben döntenie kellene.
(folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 18:52


Vissza »


Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)

A népgazdasági tervezés megújításáról Kemenes Ernő, az Országos
Tervhivatal államtitkára tájékoztatta a bizottság tagjait. Az eddigi
szakmai viták tapasztalatait összegezve elmondta: a hozzászólók a
stratégiai típusú tervezés, az elemzési kultúra, a prognosztikai
munka erősítését támogatták. A középtávú tervek megítélésével
kapcsolatban szólt arról, hogy különösen az elmúlt 15 év középtávú
tervei tették kérdésessé e tervezési rendszer életrevalóságát.
Megfontolandónak ítélte, hogy a jövőben ne törvény, inkább határozat
rögzítse a kormány gazdaságpolitikai törekvéseit, s a középtávú
tervek ne fél évtizedre, hanem három évre készüljenek. Változtatni
szükséges az éves tervek kidolgozásán is: a Parlamentnek a jövőben
ne csak a költségvetésről, hanem a népgazdaság egészéről legyen
áttekintése. Végezetül közölte, hogy a tervezés megújításával
kapcsolatos anyag összeállítása korántsem zárult le, annak végleges
kialakításához minden észrevételt figyelembe vesznek.

    A vitában Moravszki György (Szabolcs-Szatmár megye) az utóbbi
gondolathoz kapcsolódva kifogásolta, hogy a bizottság tagjai -
szerinte - túlságosan későn kapták meg az anyagot, így nem volt
idejük elmélyedni abban. Szabó Kálmán hosszú távú koncepció
kidolgozását sürgette, annak tisztázását, hogy Magyarország mely
technológiai folyamatokban kíván az első vonalban haladni. Bognár
József szerint nem rendezett a naturális és a pénzügyi tervezés
viszonya. Fontosnak tartotta az információrendszer javítását,
kifogásolva azt a gyakorlatot, amely szerint a vezetők külföldön
elhangozott közlései, számadatai gyakran újdonságot jelentenek
itthon. A vállalati önállóság növelését a minisztériumi tervezés
,,mindenhatóságának,, mérséklésében látta. Kovács András (Heves
megye) szerint az ötéves cikluson nem kellene változtatni, mert az
csak így maradhat szinkronban a KGST-tervezéssel. (folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 18:58


Vissza »


Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)

Mayer Bertalan (Vas megye) a külgazdasági tervezésre helyezte a
hangsúlyt, kifejezve aggályát, hogy a szocialista táborban tudják-e
követni a magyarországi változásokat. A vitában felszólalt még
Mészáros Győző Somogy megyei képviselő.

    A bizottság ezután a Munka Törvénykönyve módosítását, s a
sztrájkról szóló törvényjavaslatot együttes vitában tárgyalta.
Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke
elmondta: a Munka Törvénykönyvét megalkotása, 1967 óta eddig tízszer
módosították, ám ezek jóváhagyásra eddig nem kerültek az
Országgyűlés elé. A tervezetről a Parlament várhatóan 1990 végén
tárgyal, s az új Munka Törvénykönyve 1991-től lépne hatályba. Az
államtitkár emlékeztetett arra, hogy az új Munka Törvénykönyvének
megalkotására a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, illetve
annak szellemével való teljes összhang megteremtése miatt van
szükség. A javaslat a nemzetközi munkaügyi egyezményeknek
megfelelően a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítja a
helyi szabályozás lehetőségét; lényegében valamennyi munkáltatónál
lehetővé teszi kollektív szerződés kötését, s jelentősen kibővíti az
e szerződésben rendezhető kérdések körét. Lényeges új elem az
érdekelt felek közötti egyeztetési eljárás jogintézményének
bevezetése. Ez a szabályozás nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy
a felek a felmerült érdekkonfliktusokat minden külső beavatkozás
nélkül maguk oldják meg.

    A sztrájktörvénnyel kapcsolatban szólt arról, hogy október óta a
hivatal több ezer észrevételt kapott, jelentős részük beépült a
mostani tervezetbe. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány már
1976-ban csatlakozott az ENSZ egyik egyezségi okmányához, amelyben
kötelezettséget vállalt a sztrájkjog hazai szabályozására. A kormány
komolyan gondolja, hogy a valóságos érdekeknek a felszínre kell
kerülniük, még akkor is, ha ez természetszerűleg az
érdekkonfliktusok ütközésével jár. A cél, hogy mindazok számára,
akik e törvény ,,haszonélvező,,, illetve ,,szenvedő alanyai,,,
világossá váljék, mennyiben részesíti védelemben azokat, akik jogos
érdekeik védelmében folyamodnak ehhez az eszközhöz. (folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 19:01


Vissza »


Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)

Ugyanakkor kiszámíthatóvá teszi mindenki számára azokat a
szankciókat, amelyek jogellenes sztrájk esetén alkalmazhatók. Az
alapkérdések közé sorolta annak eldöntését, hogy a
sztrájkkezdeményezés a dolgozók joga legyen, vagy a
szakszervezeteken keresztül érvényesüljön, valamint azt, hogy
lehessen-e vagy sem szolidaritási sztrájk.

    Bognár József üdvözölte a munkások elemi jogának
gyakorolhatóságát, még akkor is, ha egyes vonatkozásokban ez
feszültségeket okozhat. Kovács András a sztrájktörvénnyel
kapcsolatban azt hiányolta, hogy a többségi elvnek nincs
alternatívája. A vitában felszólalt még Szabó Kálmán, Mészáros
Győző, Séra János (Komárom megye) és Görbe Ferenc (Pest megye).

    A bizottság a Munka Törvénykönyve módosításával egyetértett,
mindössze egy passzus elhagyását javasolta. Ez a fejezet azt
fogalmazza meg, hogy a vezetés minden szintjén a vezetők
tevékenységét, továbbá előzetesen a munkaviszonyukkal összefüggő
lényeges intézkedéseket - alkalmazás, felmentés, minősítés,
kitüntetés - a dolgozók közössége véleményezze. A sztrájkról szóló
törvényjavaslattal kapcsolatban a testület leszögezte: a dolgozókat
munkaviszonyuk keretében, jogos érdekeik védelmére megilleti a
sztrájk joga. A törvény biztosítsa a szakszervezetek által
kezdeményezett szolidaritási sztrájk jogát. A bizottság
állásfoglalása szerint sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott
kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett
eredményre.

    A bizottság végül a Budapest-Bécs világkiállítás
előkészületeiről tájékozódott. Több képviselő kételyeiről szólt a
világkiállítás hasznosságát illetően. Fontosnak tartották annak
tisztázását, hogy üzleti vagy politikai vállalkozásként tekinthető-e
a világkiállítás. Felvetették: ha ilyen mértékben növeljük
adósságállományunkat, miként tartható a kormány stabilizációs
programja. A vállalkozás kockázata felveti azt a gondolatot is, hogy
mai gazdasági helyzetünkben mennyire időszerű, egyáltalán
elviselhető-e ekkora teher vállalása. Szorgalmazták azt is, hogy már
az előkészítés szakaszában tisztázzák a személyi felelősség
kérdését. (MTI)


1989. február 20., hétfő 19:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD