Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 20.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Március 15. (Magyar Híradó)

"Most már végleges az, hogy a független szervezetek nem hajlandók közös ünnepséget szervezni a hivatalos szervekkel: az MSZMP-vel, a Hazafias Népfronttal és a KISZ-szel. A független csoportok szervezőbizottságának tagját, Szilágyi Sándor kritikust kérdezem, hogy mely független szervezetek vesznek részt március 15-e megünneplésében. - Ez az öt szervezet: a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt - vagy Kisgazdapárt röviden -, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége. Én magam a Szabad Demokraták Szövetségének az egyik megbízottjaként veszek részt ezeken a megbeszéléseken."

EMBARGO 21.30-ig Interjú Roger Etchegaray biborossal, a ,,Iustitia et Pax,, pápai bizottság elnökével (1. rész)

1989. február 20. hétfő (MTI-Panoráma) -

- Biboros úr, mit tartalmaz a pápa idei békeüzenete?

- A pápa minden újévkor üzenetet intéz a katolikus hívőkhöz és
minden jóakaratú emberhez a békéről, és arról, mi a társadalom
felelőssége ebben. Idén a pápai üzenet szorosan vett témája:
tartsátok tiszteletben a kisebbségek jogait, ha meg akarjátok őrizni
a békét. Először került ez a kérdés alapos és elmélyült vizsgálat
alapján pápai nyilatkozatba. A világon szinte minden országban élnek
nemzeti, kulturális, vallási kisebbségek az országot irányító
többség uralma, irányítása alatt. A pápa nemzetközi közvélemény
figyelmét erre a talán kissé háttérbe szorult kérdésre kíívánta
irányulítani. Ugyanis a nemzetiségek - éppen mivel kisebbségek -
nemigen tudják felemelni a szavukat, érvényesíteni jogaikat a
többséggel szemben. Éppen ezért szerintünk ez nagyon fontos kérdés.

    Az emberi nem egységes. Mindenki személyisége ugyanannyit ér
Isten szemében, tehát mindenkinek azonosak a jogai. Ugyanígy Minden
népnek megvan a maga nemzeti jellege, kultúrája, nyelve, mondhatjuk
a saját ,,személyisége,, Isten előtt. Ez teszi a világ gazdagságát,
mint egy kertet a sok különféle virág. Ezt tisztelni és őrizni kell.
A nemzeti és vallási kisebbségeknek meg kell adni tehát az őket
megillető kollektív jogokat.

    Tudom, hogy önöknél, azon a tájon ma ez a probléma igen élesen
jelentkezik, de nincsenek egyedül. Sajnos nagyon sok más országban
is élő probléma a kisebbségek jogainak be nem tartása. S vonatkozik
ez a vallási kisebbségekre, csoportokra is...

    - Sokan úgy látják, kissé későn született ez a kétségkívül
fontos állásfoglalás a katolikus egyház részéről.

    - Nem hiszem, hogy későn. Mindazt,ami benne van az üzenetben, a
pápa kimondta már itt vagy ott utazásai alkalmával. Ausztráliában a
bennszülöttek sorsáért, Latin-Amerikában vagy Kanadában az
indiánokért emelte fel szavát. A mostani üzenet újdonsága legfeljebb
annyi, hogy először fejtette ki ezt összeföggően és különállóan.

    - Mi a véleménye konkrétan a magyar kisebbség helyzetéről?

    - Ez természetesen egyik konkrét megnyilvánulása annak, amit az
üzenet hangoztat. Világos, hogy erre is vonatkozik, noha a pápai
üzenet általános problémaként beszél erről. Nem nevezhet meg
egyetlen országot sem, túl hosszú lenne a lista. De teljesen
nyilvánvaló, hogy a pápai intelem a magyar kisebbség jogainak
tiszteletben tartására is irányul. (folyt.)


1989. február 20., hétfő 12:37


Vissza »


Embargo 21.30-ig

Interjú Roger Etchegaray bíborossal,(2.rész)

Azt hiszem, így látta a magyar országgyűlés is, amikor
egyhangúan állást foglalt támogatólag a pápai üzenet mellett. A
parlament persze politikai oldaláról közelíti meg a kérdést.
Szerintünk azonban ez nemcsak jogi, hanem - talán elsősorban -
emberi és erkölcsi probléma. Az ember, minden ember méltóságáról és
tiszteletéről van szó. Az államok felelőssége, hogy jogi-politikai
oldalról közelítsék meg a kérdést, míg a pápa morális-emberi
szempontból teheti ezt. Nála erkölcsi és etikai igény, hogy
felszólítson az egyének és népek, nemzeti kisebbségek jogainak és
méltóságának tiszteletben tartására.

    Az üzenet teljesen világosan és konkrétan beszél. Amikor például
azt mondja: létükben fenyegetettek ma egyes nagy nemzetiségek...,
vagy: ...megakadályozzák egyeseknek, hogy kapcsolatokat tarthassanak
fenn anyanemzetükkel. Azt hiszem, ez teljesen világos, kiknek szól.
A pápa vagy a Szentszék sohasem nevez nevén egyes országokat. Nem
szokása, hogy újjal mutasson egy-egy országra: te vétkes vagy... Az
egyház feladata az, hogy elveket rögzítsen, és magatartási irányt
mutasson. Azután minden egyes ország és kormány saját felelőssége,
hogy meghallja-e ezt a szót.

    A pápának az a feladata, hogy az evangélium igéjét hírdesse a
világ egészének. És a helyi egyházak feladata mindenütt, hogy az
adott konkrét helynek és körülményeknek megfelelően alkalmazzák ezt
a tanítást. Ismét a pápa feladata azután, hogy megteremtse az
egységét ennek, de ő sohasem cselekszik, lép fel az egyes helyi
egyházak helyett. Legfeljebb felhívja a helyi egyházak figyelmét a
problémákra, ösztökéli őket.

    - De a Szentszék a nemzetközi közösség egyik tagja. Részt vesz
nemzetközi fórumokon, így a Helsinki Záróokmány egyik aláírója. Elő
kívánja-e mozdítani a Szentszék ezeken a fórumokon azt, hogy a
kisebbségek jogai nemzetközi garanciákat kapjanak?

    - Természetesen a Szentszék részt vesz különböző jogcímeken és
fórmákban nemzetközi szervezetekben, fórumokon, és hallatja a
szavát. A nemzetközi fórumok lehetősége jogi garanciákat is
teremteni a kisebbségek védelmére. Termésazetesen ezt mi is
igyekszünk előmozdítani. A helsinki utóértekezleteken fontosnak
tartjuk, hogy kialakuljon az emberi jogok minél teljesebb védelme és
garanciája. Ezen belül is nekünk a vallásszabadság, a vallás szabad
gyakorlásának lehetősége a fontos mindenütt. De ha az egyház fellép
ezeken a fórumokon, ha hallgatnak a szavára, azért van, mert
részvétele önzetlen, hatalmi érdekektől mentes. Az egyház senkit sem
kényszeríthet semmire, csak a lelkiismerethez szólhat. (folyt)


1989. február 20., hétfő 12:39


Vissza »


Embargó 21.30-ig Interjú Roger Etchegaray bíborossal (3.rész)

- Kiadtak állásfoglalást a fajüldözésről is ugye?

- A faji előítéleteket, a fajgyűlöletet az emberiség nagyon
régóta cipeli magával a történelemben. A most készült okmány
történelmi visszapillantásában azt állapítottuk meg, hogy különösen
a gyarmatosítás óta vált élővé. A közelmúltban pedig a nácizmus
tette időszerűvé, a holocausttal, a zsidók ellen elkövetett
népirtással. Itt is elmondhatjuk: az egyház mindig is foglalkozott a
fajüldözéssel, egyértelműen elítélte azt. Lehet, hogy voltak az
egyházban olyanok, akár vezetők is, akik személyes gyengeségből,
mulasztásból ezt nem tették meg világosan. De az egyház tanítása
maga teljesen világos: elítéli a fajgyülöletet, fajüldözést. Mégis,
most azért akartunk külön állásfoglalást kiadni, mert ma egyre több
szó esik az emberi jogokról. E jogok fogalma kiteljesedett,
egyértelműbbé vált, a közfelfogás ma sokkal érzékenyebbé vált, hogy
így mondjuk, e jogok iránt. Ugyanakkor a világban sokhelyütt nem
tartják tiszteletben e jogokat. Él a fajgyűlölet is. Sőt, ravasz és
rejtett formákban újjáéled. Akad szélsőségesen erőszakos, borzalmas
megnyilvánulása: az apartheid, a faji elkülönítés jogilag
szentesített, intézményes rendszere. De találkozunk az
antiszemitizmussal is, amely nem ért véget a náci rendszerrel. Vagy
érzékelhető sokkal nehezebben megfoghatóan a színes bőrű
vendégmunkásokkal szemben. Mindenki beleeshet a hibába. Senki se
vallja be magáról, hogy faji előítéletei vannak. Mégis, a mindennapi
életben gyakran találkozni a jelenséggel: nem tekintjük valóban
egyenlőnek a más fajhoz tartozó, más bőrszínű embertársunkat. Néha
nem is tudatos ez. Azt hisszük, felsőbbrendűek vagyunk. Európában
szinte mindenütt találkozni ilyen jelenséggel, és biztos vagyok
benne, hogy Magyarországon is, például a cigányok esetében.

    Itt sem neveztünk meg egyetlen országot sem, klivéve
Dél-Afrikát. Az apartheid csak ott létezik. De nem csináltunk
leltárt az egész világról. Ám ha elolvassa valaki az állasfoglalást,
biztos, hogy minden ország, Magyarország is, magára ismerhet egy-egy
mozzanatban. Remélem, hogy nyugodt önvizsgálatot tartva, mindenütt
elgondolkodnak a dolgon.

    - Mit gondol, vajon az alkotmányoknak is kellene tartalmazniok
valamit erre vonatkozóan? (folyt.)


1989. február 20., hétfő 12:43


Vissza »


Embargo 21.30-ig

Interjú Roger Etchegaray bíborossal (4. rész)

- Igen. Sok alkotmány egyébként tartalmaz is. Sajnos a probléma
nem a jog, hanem a társadalmi gyakorlat. Hiába van cikkely az
alkotmányban, ha a társadalom gyakorlata, közfelfogása nem
érvényesíti azt. El kell ismerni mindenki egyenlő jogát és
méltóságát. Ez elsősorban a társadalmi gyakorlat kérdése. Senki sem
hoz ma olyan jogszabályt, hogy az egyik ember kevesebbet ér, mint a
másik, de a valóságban, a mindennapos gyakorlatban mégis ez a
felfogás érvényesül. S éppen az egyház feledata lehet az, hogy
felébreszti a néha alvó lelkiismeretet.

    Az állam és egyház viszonyát én úgy látom, túl sok időt
töltöttünk azzal, hogy megkeressük kettejük úgynezevezett legkisebb
közös nevezőjét. A mai idők arra szorítanak minket, az egyházat
éppúgy, mint az államokat, hogy egyre magasabb fokon vállaljuk a
ránk háruló felelősséget: szembeszállni a korunkban fenyegető
kihivásokkal. Lépten nyomon új kihívások érik mind a struktúrákat,
mind az egyéneket. Itt van például a biotechnika, a génmanipulációk
lehetősége a maga beláthatatlan veszélyeivel. Állam és egyház
viszonyának ilyen körülmények között arra kell irányulnia, hogy
lehetővé tegye a választ e kihívásokra, mindkettőnek természetesen
saját felelősségi körén és cselekvési területén belül.

    A feladat, hogy megmentsük az embert, akinek jövője ma veszélybe
került. Mi tanításunk alapján úgy hisszük: az ember csak akkor
menthető meg és olyan mértékben, ahogyan Isten jelen van
cselekedeteiben. Ha az emberiség elutasítja Istent, fegyvertelen a
veszélyekkel szemben. Sajnos ezt tapasztalhatjuk ma szerte a
világban, s nemcsak azokban az országokban, ahol a vallást
hivatalosan elvetik, hanem a nyugati permissziv rendszerekben is.
Nincs tere itt sem Isten üzenetének.

    Akadnak szerencsére ellenkező jelek is: a fiatalok körében
valóságos lázadás az erkölcsi és szellemi értékek megőrzése iránt,
hogy más is kitöltse életüket, mint a javak, a fogyasztás. Nagy a
szellemi éhség. Vajon kielégíti-e az embert a puszta anyagi jólét,
ha nem tudja, honnét jön és hova megy? Ha nem ismeri létezése okát,
célját? Úgy látom, különösen a fiatalokat nyugtalanítja ez az
értékválság. Mi pedig fontosnak tartjuk a fiatalokat, és szeretnénk,
ha bizakodással, reménnyekkel telve lépnének be az életbe. Márpedig
azért, hogy az emberek értelmet tudjanak adni életüknek, az egyház
sokat tehet. Mit ér, ha az ember meghódítja a világűrt, de közben
elveszíti önmagát, ha nem tudja, mi dolga ezen a földön? Nos, az
egyház tudja a titkot. Nem akar többet tudni, okosabb lenni
másoknal. De egy nagy szociológus mondta ,,az embernek nem azt
igazán fontos tudnia, mije van, hanem azt, kicsoda ő maga.,,(folyt)


1989. február 20., hétfő 12:45


Vissza »


Embargó 21.30-ig

Interju Roger Etchagaray biborossal, 5.

- Ezt az üzenetet hozza majd II. János Pál magyarországi
látogatásakor?

    - Minden bizonnyal. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy a pápa
Magyarországra is ellátogathat. Hozzám közeláll a magyar nép,
ismerem erőfeszítéseit a múltban és most. Többször jártam is
önoknél, élvezve nagy vendégszeretetüket. De azért is közel érzem
magamhoz a magyarokat, mert magam is kis nép, s talán rokonnép fia
vagyok, baszk származású.

    Azt hiszem, a pápa látogatása nemcsak a katolikusoknak lesz
fontos esemény, hanem minden magyar egyháznak, a reformátusoknak és
evangélikusoknak is. Sokfelé jártam az Önök országában, Debrecenben
és másutt, és persze Budapesten. Ismerem a jelenlegi bíborost,
Paskai érsek urat. Az egész magyar keresztény közösség fogadja majd
azt hiszem az egyházfőt, aki a béke üzenetével kíván oda látogatni.

    - Ugyanakkor a pápa államfőként is jön.

    - Persze, a pápa államfő is. Ám ez csak formaság. Valójában ő
szellemi-erkölcsi tekintélyként megy, bárhova megy. Pásztorként, aki
felkeresi nyáját. Magyarországon sincs más dolga. Találkozik
természetesen, mint mindenütt, az állam vezetőivel is. Ez
hozzátartozik az állam és egyház viszonyához, amelyről az imént
szóltam. De az üzenet, amit visz, kizárólag eszmei-lelki: nagyobb
megértést, igazságosságot és szolidaritást sürget az emberek között.
Felhívom a figyelmet a múlt évben kiadott enciklikára: Sollicitudo
rei socialis. Ez foglalkozik a szolidaritás kérdésével. Nagyon
fontos, hogy mi európaiak együttérezzünk az éhezőkkel, azokkal, akik
szenvednek a legkülönfélébb elnyomás miatt. Ez az evangélium
üzenete, és a pápa ezt viszi el a magyarokhoz is. Amikor
megválasztották őt az egyház élére, első szava ez volt a Szent Péter
téren egybe gyűltekhez: ne féljetek. Ne féljetek... Én az
evnagéliumot hirdetem.

    - Milyennek értékeli a magyar állam és egyház viszonyát?

    - Ez nem az én munkaterületem, de amennyire tudom, nagyon jók.
Kölcsönösen keresünk jobb megoldásokat, és kölcsönösen tiszteletben
tartjuk egymást, egymás szabadságát, hogy mindenki betölthesse
hivatását. Ezt mi nagy örömmel nyugtázzuk, és igyekszünk mindenben
ennek megfelelően eljárni. A katolikus a legnagyobb vallási közösség
Magyarországon. II. János Pált a magyarok a béke hirnökeként fogják
fogadni. Reméljük, nagy pillanat lesz ez a látogatás a magyar nép
életében. +++

Magyar Péter (Róma) MTI-Panoráma


1989. február 20., hétfő 12:46


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD