Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 20.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Március 15. (Magyar Híradó)

"Most már végleges az, hogy a független szervezetek nem hajlandók közös ünnepséget szervezni a hivatalos szervekkel: az MSZMP-vel, a Hazafias Népfronttal és a KISZ-szel. A független csoportok szervezőbizottságának tagját, Szilágyi Sándor kritikust kérdezem, hogy mely független szervezetek vesznek részt március 15-e megünneplésében. - Ez az öt szervezet: a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt - vagy Kisgazdapárt röviden -, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége. Én magam a Szabad Demokraták Szövetségének az egyik megbízottjaként veszek részt ezeken a megbeszéléseken."

Munkaerőpolitikánk zsákutcái

Van abban valami különös, egyszersmind figyelmeztető, hogy az
államigazgatás - egyébként nélkülözhetetlen - racionalizálását a
Munkaügyi Minisztérium felszámolásával kezdték el 1981-ben. A
kormányzat - Lázár György (mellesleg egykor volt munkaügyi
miniszter) vezetésével - e lépéssel félreérthetetlenül deklarálta: a
munkaügy, mint kormányzati funkció legjobb esetben is másodlagos,
valójában inkább huszadrangú feladat. Alighanem azért is, mert az
újabb kor munkaügyi miniszterei - tisztelet a kivételnek - nem
voltak különösebben szakmailag képzett, koncepciótól megszállott
emberek. Ez a beosztás is egyfajta "politikai parkolópályának"
minősült. S az egész szakma - néhány tucat lelkes és jól képzett
megszállott hitével ellentétben - igazából soha nem volt szakma.
Sokkal inkább a mindenkori - és a szakszerűség minimumát is
nélkülöző - politikai megrendelések végrehajtó apparátusaként
tevékenykedett a"munkaügyi kormányzat".

    alc. Munkaerőmozgás nélkül nincs struktúra átalakítás

    Például akkor, amikor a keményen elitélendő munkaerőfluktuáció
ellen kellett hadakozni, ezt a kemény és értelmetlen csatát - jobb
meggyőződésük ellenére - a munkaügyi kormányzat szakemberei
vezényelték. Holott jól tudták, hogy az ötlet önmagában is agyrém,
mert az adminisztratív módszerekkel megmerevített
munkaerőállománnyal aligha végrehajtható a már akkor is olyannyira
kívánatos szerkezetátalakítás. Amikor az átlagbérszabályozást
kellett elfogadtatni, magyarázni és védeni, akkor megint csak rajtuk
volt a sor. Amikor a bértömegszabályozásra kellett átváltani, ismét
csak ők jöhettek számításba vezénylőként, s amikor a
bértömegszabályozásról is kiderült, hogy hasznavehetetlen és vissza
kell váltani, akkor ismét ők magyarázkodtak és tartották a hátukat.
Amikor 1985-ben liberalizálniuk kellett a bérszabályozást, hát
liberalizálták. S amikor hónapok múltán elfogyott a liberalizációval
kapcsolatos politikai türelem, megint csak nekik kellett elvégezniük
az újabb - és minden korábbinál szerencsétlenebb - váltást.

    Amikor kidolgozták a szociálpolitika egységes állami
irányításának koncepcióját, akkor ez ügyben - s még 1971-ben -
magasrangú politikai döntés született. (folyt.)


1989. február 20., hétfő 09:49


Vissza »


Munkaerőpolitikánk 2.

S amikor a döntéshozók közül néhányan egyszerűen szabotálták a
végrehajtást, akkor - ugyancsak politikai iniciatívára - levették a
napirendről a szociálpolitika állami irányítását, meghoszabbítva
ezzel többek között a már akkor is életképtelen társadalombiztosítás
agonizálását. Az imént említett szabotázs persze nem volt véletlen.
Mert aki például az SZTK - e félresikeredett és az évek során egyre
rosszabbul működő biztosítási ágazat - irányítója és gazdája, az
egyszersmind egyfajta és nem mellőzhető politikai és gazdasági
hatalom birtokosa is.

    alc. A munkanélküliségre nem készültek fel

    Amikor végre felismerték, hogy a munka-és üzemszervezés
felgyorsítása - a hazai körülmények között - nem igazán vállalati
érdek, akkor a valamikori Munkaügyi Minisztérium keretei között
összeverődött egy jólképzett szakemberekből álló csoport, akadt némi
pénz is, hogy minden lehetséges módon segítsék, kezdeményezzék és
koordinálják a vállalati munkaszervezést, a korszerű eljárások és
módszerek alkalmazását és elterjesztését. S amikor végre - nem kevés
munka és pénz árán - már megjelentek az első eredmények, akkor a
minisztérium megszüntetésével ezt a profi csapatot is szélnek
eresztették. A szervezésnek azóta sincs kormányzati gazdája, s a
szakma gyakorlatilag széthullott.

    Amikor már előre látható volt, hogy ha netán komolyan vennénk az
MSZMP KB 1977-es határozatát a struktúra-átalakításról, s így ennek
rendkívül komoly foglalkozatáspolitikai következményei is lesznek,
akkor ahelyett, hogy minden módon erősítették volna a kormányzat
munkaügyi apparátusát, inkább szétszervezték az egész minisztériumot
és vele együtt a munkaerőgazdálkodással foglalkozó szakapparátust.
Ez volt az az időszak, amikor a "felső" döntés nyomán a vállalatok
is rendre-sorra megszüntették munkaügyi osztályaikat, illetve
beolvasztották azokat főleg a terv-, illetve a közgazdasági
részlegeikbe. Azt a szót pedig, hogy munkanélküliség - ismét csak
politikai döntés értelmében - még leírni sem volt szabad. Ez azt is
jelentette, hogy a munkanélküliségre való felkészülés helyett
értelmetlenül sok energia ment pocsékba csak azért, hogy
valamiképpen bizonygathassák: Magyarországon szent és sértheteten a
teljes foglalkoztatás elve és gyakorlata. Kerül amibe kerül...

    Jó tíz esztendő szaladt el így, üresen és tehetetlenül, az előre
látható jelenség szakszerű kezelésére való felkészülés nélkül.
(folyt.)


1989. február 20., hétfő 09:50


Vissza »


Munkaerőpolitikánk 3.

Pedig a valamikori Munkaügyi Minisztériumban ott voltak azok a
szakemberek, akik idejekorán fölkészülhettek volna a napjainkra
egyre nyomasztóbb gond enyhítésére. Jobb híján szűkkörű
szakfolyóiratok agyonhallgatott publikációiban tették szóvá
tehetetlenségüket...

    Amikor végre, annyi próbálkozás és permanens válság után, valami
épkézlábnak látszó koncepció született a szakmunkásképzés gyökeres
reformjára, akkor egyetlen tollvonással fölöslegesnek ítélték az
ezzel foglalkozó szakembergárdát, mondván, hogy a szakképzés nem
munkaügyi, hanem tanügyi feladat. S a szakmunkásképzéssel is ott
vagyunk, ahol másfél évtizede: a mélyponton.

    alc. Az ember mint munkaerő nem számít?

    Ilyen konzekvens határozottsággal egyetlen fejlett
kultúrállamban sem érvényesült a gyakorlatban, hogy az ember, az
emberi munkaerő egyszerűen nem számít
Ez a legkönnyebben
hozzáférhető és a leginkább kizsákmányolható "termelőeszköz". És
most - éppen most
- amikor a korábbi elmélet és gyakorlat
végzetesen csődöt mondott, újabb veszély fenyeget. Hírlik ugyanis,
hogy a lehetetlenül összezsugorított munkaügyi kormányzatot tovább
zsugorítanák. Esetleg egy főosztállyá degradálnák a további
racionalizálás jegyében megálmodott valamiféle gazdasági
csúcsminisztérium szervezetében, nem törődve az eddigi kudarcokkal
és a szakmai melléfogásokból önkéntelenül is kínálkozó
tanulságokkal.

    Több mint ötmillió aktív kereső van az országban. Ez az ötmillió
ember gyakorlatilag az első számú és legfontosabb - potenciálisan
majdhogynem az egyetlen - gazdasági erőforrásunk. Nagy kérdés, hogy
lesz-e, lehet-e olyan államigazgatási szervezet, testület, amely
hatásosan és főleg szakszerűen képviseli a kormányzatban a
munkaerőállománnyal való gazdálkodás szakmai és politikai
kritériumait? Vagy marad minden úgy, mint eddig, hogy a
felbecsülhetetlen "nemzeti vagyonnal" jóformán mindenki, tehát
gyakorlatilag senki sem törődik? (folyt.)


1989. február 20., hétfő 09:51


Vissza »


Munkaerőpolitikánk 4.

Ma még nincs megnyugtató válasz a kérdésekre, ám aligha
kétséges, hogy a kormányzatnak - ha lennének további dezintegrációs
elképzelései - jobb belátásra kell térnie: a racionalízálás nemcsak
az államigazgatási apparátus csökkentését, de adott esetben
bővítését is jelentheti, kivált olyan államigazgatási tennivalók
ellátása érdekében, amelyeknek manapság jószerével nincs felelős
gazdája. Az egykor volt Munkaügyi Minisztérium utódjának, a
mindössze néhány tucat embert foglalkozató ÁBMH-nak
továbbsorvasztása helyrehozhatatlan szakmai és politikai hiba lenne.
S ami a legelképesztőbb: az esetleges újabb balfogástól csak azért
kell tartani, mert a magyar gazdaságirányításban - a
gazdaságpolitikáról most már nem is beszélve - soha nem voltak
erőpozícióban azok, akik pedig mégiscsak értettek és értenek
valamicskét a legszámottevőbb gazdasági erőforrással való
gazdálkodáshoz. (MTI-Press)


1989. február 20., hétfő 09:53


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD