|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (1.r.)
|
1989. február 9., csütörtök - Számos, közérdeklődésre számot tartó témát tárgyalt meg csütörtöki ülésén a Minisztertanács. Az ülést követő hagyományos tájékoztatón Marosán György szóvívő az újságíróknak elmondta: a kormány meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról. A tájékoztatást tudomásul véve úgy ítélte meg, hogy a népgazdasági terv legfontosabb célja, a külgazdasági egyensúly alakulására vonatkozó 1988. évi terv megvalósult. Kedvező, hogy ezt a konvertibilis viszonylatu export dinamikus növekedésével sikerült elérni.
Az előterjesztéshez kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt évi pénzügyi folyamatokról tett jelentést. Mint a szóvivő hangsúlyozta: a vita felszinre hozta, hogy a külkereskedelemben elért eredmények részben a gazdaság teljesítőképességének javulásából származtak, részben pedig a világpiaci konjunkturának voltak köszönhetőek. A tőkés áruforgalomban elért 8OO millió dolláros javulás felülmúlta a várakozásokat is, ennek ellenére az eredményeket nem szabad tulértékelni. A kormány tárgyalt a közvélemény által nagy érdeklődéssel kisért, 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészítéséről is. A Nemzetközi Kiállítási Iroda várhatóan május végén hozza meg a döntését a kiállítás helyszinéről, a jelek szerint azonban a világkiállítások történetében példa nélkül álló, két helyszinü rendezvénynek, amely a helsinki záróokmány aláirásának 2O. évfordulóján a kelet-nyugati együttmüködést is jelképezi, jó esélyei vannak. A Minisztertanács ülésén hangsúlyozták, hogy hazánk a tervezett osztrák-magyar együttmüködés keretében vállalni tudja a kiállítás megrendezését. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy egymástól független szakértői csoportok elvégezzék a rendezvénnyel összefüggő gazdaságossági számításokat, s a végleges döntést ezek ismeretében kell meghozni. A testület tudomásul vette a magánkereskedelemről szóló törvényerejü rendelet módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek egyik fontos vonása, hogy a kistermelői és kereskedői tevékenység közelebb kerülhet egymáshoz. A kormány megtárgyalta és elfogadta az OMFB elnökének előterjesztését a Központi Müszaki Fejlesztési Alap 1989. évi felhasználásáról. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztetanács - Szóvivői (2.rész)
|
A szabálysértések ujraszabályozásának elveit tartalmazó előterjesztésről Marosán György kifejtette: a javaslat következetes az egységesitésre törekvésben, és haladó felfogást képvisel az elzárás büntetés eltörlése, valamint a büntetőjogi és szabálysértési tényállások világos elhatárolása tekintetében. A Minisztertanács rendeletet alkotott a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről. Igy az egyesülési jogról szóló törvény szerint - a politikai pártokat kivéve - egyérételmüvé válik ezen szervezetek gazdálkodási rendje - vélekedett a szóvivő. Ezután tájékoztatást adott arról, hogy a kormány megvitatta az agrárpolitika megújítására vonatkozó elképzeléseket is. Az előterjesztés feletti vitában - amelynek előadója Váncsa Jenő miniszter volt - megfogalmazódott, hogy a mezőgazdaság fejlődése tartson lépést a gazdasági feltételrendszer változásaival, az élelmiszergazdaság illeszkedjék be a szocialista gazdaság müködésének olyan új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó piacszervező erővé. Alapvető fontosságunak ítélték az esélyegyenlőség megteremtését és a mezőgazdasági nagyüzemek belső érdekeltségének fejlesztését. Az előterjesztést egyébként a közeljövőben a Központi Bizottság is napirendjére tüzi. E témakörhöz kapcsolódóan néhány kérdésben a Minisztertanács döntést hozott, így az élelmiszergazdaság 1989. évi szabályozói meghirdetése óta kialakult feszültségek, a gazdálkodást negativan érintő folyamatok miatt az élelmiszerek fogyasztói árának védelme és az élelmiszergazdaság további müködőképesség érdekében. Az intézkedések érintik az ágazat hitelezési gondjainak enyhítését és a kamatemelkedés árakban nem fedezett részének kamatpreferenciával történő kiegyenlítését; az eladósodott, de életképes mezőgazdasági nagyüzemek adósságterheinek feltételhez kötött rendezését a társasági törvénnyel összhangban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar érdemi integrációjának elősegítését, valamint - a gabonaárak idei és jövő évi emelésével - a mezőgazdasági alaptevékenység jövedelempoziciójának javítását. Marosán György végül egy közleményt ismertetett, amely szerint széles körü az aggodalom egyik legnagyobb természeti kincsünk, a Hévizi tó vízminősége és sorsa miatt az ország lakossága körében. A miniszterelnök a társadalmi szervek felvetéseire, a lakosság leveleire és kérdéseire válaszolva közli, hogy helyszini szemle megtartására kérte fel a kormány négy tagját: az ipari, a környezetvédelmi, a kereskedelmi, valamint a szociális és egészségügyi minisztert. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:12
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (3.rész)
|
- Kimerültek-e a stabilizációs program keretei, hogy ennek felülvizsgálatára van szükség? - tette fel az első kérdést a Magyar Hirlap munkatársa. Marosán György válaszában kifejtette: Grósz Károly miniszterelnökké választását követően, 1987 nyarán az akkori közgazdasági és társadalmi feltételek között fogalmazta meg a kormány programját a stabilizációról és a kibontakozásról. Azóta a feltételek szinte alapvetően megváltoztak, egyre élesebben jelentkeznek a társadalmi feszültségek, s a kormánynak a stabiliziációs program nyomvonalán haladva új hangsúlyokat kell megállapítania, új stílusu együttmüködést kell kialakítania az autonom érdekcsoportokkal, szervezetekkel, s új kormányzati módszereket kell alkalmaznia. Hozzátette: természetesen egy új program megfogalmazása nem jelentheti a régi jelszavaknak újakkal való felcserélését: a hatások és a következmények elemzésére kell épűlnie. Ez időt kíván, s a kormányprogram körvonalazására és konkretizálására várhatóan nyáron sor kerül. A Magyar Rádió munkatársa az 1956 értékelésével, Nagy Imre szerepével kapcsolatos dokumentumok iránt érdeklődött. A szóvivő tájékoztatásából kitünt: az ügyben illetékes Igazságügyi Minisztérium hosszabb idő óta intenziv kutatást végez és rendszerezi az iratokat. A befejezéséhez közeledő munkáról Kulcsár Kálmán miniszter egyértelmü, korrekt és kielégítő felvilágosítást ad majd. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (4. rész)
|
A Magyar Televízió munkatársa a Hévízi-tó sorsával kapcsolatos intézkedésekről kérdezett. Válaszában Marosán György hangsúlyozta: arról még nincs döntés, hogy mikor lesz a vizsgálat, az időpontról a négy érintett miniszternek közösen kell megállapodnia. A Figyelő munkatársa a gazdaság tavalyi eredményeinek hátteréről, illetve arról tudakozódott: milyen céllal terjeszti a Bécs-Budapest Világkiállítás témáját a kormány az Országgyűlés elé, amikor a befektetések megtérülésére vonatkozó gazdaságossági számítások még nem állnak rendelkezésre. A szóvivő elmondta: ami a tavalyi gazdasági eredményeket illeti, ezek nagy része a kedvező konjunkturális világgazdasági helyzet kiaknázásból is fakad. Ám ennek önmagában is lehet örülni, hiszen korábban a kedvező konjunkturális helyzetet nem tudtuk kihasználni. Úgy tűnik, hogy a gazdaság, ha lassan is, de mindenképpen alkalmazkodik a piaci elvárásokhoz. A vitában az is hangot kapott, hogy ezekkel az eredményekkel nem lehetünk elégedettek, ugyanis a konjunktúra elmúlhat. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy idén végre megkezdődjön az annyira várt és megoldást hozó szerkezetváltás. A Bécs-Budapest Világkiállítással kapcsolatban Marosán György rámutatott: a kormány olyan tájékoztatót terjeszt az Országgyűlés elé, amely a jelenlegi ismereteink alapján foglalkozik a világkiállítás megszervezésének anyagi és egyéb feltételeivel. A magyar és az osztrák szakemberek folyamatosan konzultációkat tartanak a jövőben, s Magyarországra látogatnak a Nemzetközi Kiállítási Iroda képviselői is. Ők is megfogalmaznak igényeket, illetve a döntéssel kapcsolatban további információkat. Végül is a kormány áprilisi ülésén fogja végleges álláspontját kialakítani a megrendezésről. Ezt követően várhatóan a májusi országgyűlési ülésszakon döntenek ebben a kérdésben. A Magyar Távirati Iroda munkatársa utalva arra, hogy a különböző új társadalmi szervezetek esetenként megkérdőjelezik a mezőgazdasági nagyüzemek jövőjét, megkérdezte: a kormány tagjai milyennek ítélik meg e gazdaságok kilátásait. Tudakozódott arról is: van-e valós alapja az útlevélilleték árának emelésével kapcsolatos híresztelésnek. Az utóbbi kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: e híresztelésnek semmiféle alapja nincs, tehát rémhírnek tekinthető. A nagyüzemek helyzetével összefüggésben kifejtette: ezeknek a jövőben is meghatározó szerepük lesz a mezőgazdaságban. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (5. rész)
|
A nagyüzemek hozzájárulnak a piac stabilizálásához, és jelentős segítséget nyújtanak a háztáji gazdaságoknak, integrálják azok tevékenységét. Ahhoz, hogy a jelenleginél hatékonyabban tudjanak működni, lehetővé kell tenni más típusú szövetkezetté, más gazdasági szervezetté való átalakulásukat. Korszerűsíteni szükséges a tagok anyagi és tulajdonosi érdekeltségét, a bérmunkásszemléletet vállalkozói, tulajdonosi tudattá kell átformálni. Felforrósodott társadalmi légkörben élünk, a legkülönfélébb nézetek látnak napvilágot, hat-e ez, és hogyan a kormányra - kérdezte a Népszabadság munkatársa. Magyarország a gyors átalakulás, a forrongás állapotában van - válaszolta a szóvivő. A gazdaság bizonyos területein éles ellentmondások és válságjelenségek halmozódtak fel. A reálbérek csökkenése miatt egyre szélesebb társadalmi rétegek jutnak el tűrőképességük határához. Ebben a helyzetben a kormány számára alapvetően fontos, hogy biztos hátországa legyen, tehát egységes, ugyanakkor a reformok iránt elkötelezett kormánypárt álljon mögötte. A kormány tisztában van azzal, hogy gazdasági és politikai programját csak társadalmi közmegegyezés birtokában tudja végrehajtani. E közmegegyezés létrehozását azonban megnehezítik az elmérgesedett, történelmi gyökerű problémák, amelyek erős érzelmi hatást kiváltva szembeállítják a társadalom különböző rétegeit. A kormány rendezni kívánja ezeket az ügyeket, következetesen kíván előrehaladni a megkezdett úton. Alapvető társadalmi érdek fűződik a politikai stabilitás megőrzéséhez is. A kormánynak ebben a munkájában döntő segítséget nyújthat egy olyan párt, amely cselekedeteiben egységes, reformpolitikájában következetes, s amely nem a körülmények kényszerének hatására cselekszik, hanem elébe megy a történelmi kihívásoknak. Ehhez a célhoz fog közelebb vinni a Központi Bizottság február 10-i és 20-i ülése - vélekedett Marosán György. A Magyar Hírlap munkatársának kérdéseire válaszolva a szóvivő közölte: a forint leértékelése ma nem időszerű. A társadalmi szervezeteknek a most elfogadott rendelet értelmében lehetőségük lesz arra, hogy ha vállalkozói tevékenységet is folytatnak, az ebből származó bevételeiket - amennyiben alaptevékenységükre fordítják - az adóalapból leírhassák. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:45
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (6. rész)
|
A szabálysértési eljárás elveinek változtatásával kapcsolatos kérdésre (Képes Hét) felelve a szóvivő hangsúlyozta: a szabálysértések közül átminősítenek olyan súlyú intézkedéseket, amelyek voltaképpen a büntetőjog körébe tartoznak, és ezekben az ügyekben már bíróság fog ítéletet hozni. Azt is a bíróságok ellenőrzése alá kívánják helyezni, amikor a pénzbírság elzárásra való átváltásáról van szó. A kormány törekvése az, hogy megfeleljen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából fakadó követelményeknek. A Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezésével kapcsolatos kérdésre (Mai Nap) válaszolva Marosán György elmondta: ha az ország vállalja, hogy önmagát felülmúlva fog dolgozni, akkor egy ilyen világkiállítás megrendezése, az ebben való részvétel a magyar gazdaság számára semmivel sem pótolható húzóerőt jelent. Ha viszont részt veszünk ebben a vállalkozásban, de nem vagyunk képesek a teljesítményünket növelni, az minden bizonnyal gazdasági összeomláshoz vezethet. Az országgyűlésre és egyáltalán a magyar társadalomra tartozik az, hogy eldöntse, vállalja-e ezt a kockázatot. A Népszava munkatársa a társadalmi szervezetek gazdálkodásának szabályozásáról kért bővebb tájékoztatást. A kormányszóvivő válaszában kifejtette: a Pénzügyminisztérium rendelete mindenekelőtt azt az alapelvet tekinti fontosnak, hogy a társadalmi szervezeteknél a pénz felhasználását és ennek ellenőrzését minél egyszerűbb szabályok határozzák meg, másrészt pedig azt, hogy minél kevesebb legyen a közvetlen felsőbb szintű előírás. Tehát nem lesz arról szó, hogy bürokratikus szabályokat fognak megalkotni, sőt arra törekszenek: az adott társadalmi szervezet elképzelései érvényesüljenek az általa létrehozott gazdasági vállalkozás szabályozásában. (MTI)
1989. február 9., csütörtök 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|