Rendszerváltás és az MTI

	Berecz Frigyes tájékoztatója az ipar helyzetéről és feladatairól (1.rész)
1989. január 31., kedd - 1988-ban az iparban nem születtek kiugró gadálkodási eredmények, de a szerkezetátalakítási törekvések valóra váltásában az egyes ágazatok szerény sikereket elértek. Így jellemezte az elmúlt esztendő ipari eredményeit Berecz Frigyes ipari miniszter keddi sajtótájékozatóján. Mint mondta, az állami ipar eredményei az előző évhez képest 1-2 százalékkal visszaestek, ugyanakkor az ipari szövetkezeteké és a magánkisiparé javultak. Különösen a gépipar teljesítménye maradt el, elsősorban a közlekedési eszközök szocialista exportjának erőteljes csökkenése következtében. A kohászat viszont kihasználta a tőkés piacon tapasztalt konjunktúrát, e piacra jóval többet exportált mint korábban, és egyes termékek árát 50-60 százalékkal is emelni tudta. A miniszter arról is szólt, hogy fokozatosan megszűnik az ipar költségvetési támogatása. Néhány évvel ezelőtt költségvetési befizetéseik egynegyedét, több mint 40 milliárd forintot az állam visszajuttatott különböző támogatások formájában, tavaly ez az összeg már csak 26 milliárd forint volt. Az idén a bányászat, a kohászat és a könnyűipar még kap kisebb támogatást, összesen 11-12 milliárdot, de a vegyiparé megszünik, a gépiparban pedig az eddiginél is magasabb lesz az elvonás aránya. 1989-ben a költségvetési befizetések 26 százalékát, mintegy 140 milliárd forintot az iparnak kell teljesítenie. Berecz Frigyes kiemelte, hogy a jövőben a kutatásoknak, fejlesztéseknek fokozottabban kell szolgálniuk a szerkezetátalakítási programot. Az e célra juttatott összegek 80 százaléka már eddig is a feldolgozóipar fejlődését segítette, és csak 20 százaléka az anyagkitermelő ágazatokat és az energiaipart. Összhangba kell hozni a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos beruházáspolitikát is. Külföldi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű fejlesztéseknek a beruházási vonzata tízszeresen haladja meg a műszaki fejlesztésre közvetlenül fordított összegeket, nálunk ez a különbség legfeljebb csak négyszeres. A közelmúltban befejezett fejlesztések közül a paksi erőmű bővítése, a Dunai Vasmű kokszolójának felépítése, a Videoton Thomson licenc-vásárlása, a Taurus vagy a Papíripari Vállalat beruházásai szintén a szerkezetátalakítást szolgálják, csakúgy mint a még folyamatban lévő korszerűsítések, köztük a Rába új szerelőcsarnokának építése, a bükkábrányi fejlesztés, vagy a BVK és a TVK műanyagfeldolgozó kapacitásának bővítése. (folyt.köv.) 1989. január 31., kedd 16:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Berecz Frigyes tájékoztatója az ipar helyzetéről és feladatairól (2.rész)
Ide sorolhatók a világbanki támogatással készülő korszerűsítések is, összesen mintegy 13 milliárd forint értékben, ezek a gyógyszeripart, a műanyaggyártást és az energiaracionalizálást segítik. A vállalati jövedelmekről szólva a miniszter azt mondta: úgy tervezték, hogy 1988-ban a vállalatok nyeresége az előző évinek csak 41,3 százaléka lesz, de ennél több lett, 65,2 százalék. Ugyanakkor a rosszul gazdálkodó üzemek vesztesége 2 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Összességében az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok nyeresége meghaladja az 58 milliárd forintot. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a tényezők, szabályozók, amelyek pozitív irányba befolyásolták a vállalati eredményeket, s melyek azok, amelyek fékezték, a miniszter elmondta, hogy kedvezően hatott a szaldószabályozás, a bérklub alkalmazása, az exportpályázati rendszer, a dollárárfolyam-emelés, a gyorsított amortizáció lehetősége és a különféle adókedvezmények: fékezőleg hatottak viszont a pénzszűkítő intézkedések megoldásai, a vállalati jövedelemszabályozás, sőt a személyi jövedelemadó-rendszer is. Ez évtől újabb ösztözők segítik a vállalati munkát, például az importliberalizálást. Kérdésekre válaszolva a miniszter kifejtette, hogy a hadiipari termelés csökkentése miatt több vállalat gondokkal küzd majd. Közülük jónéhány, például az Orion és a Videoton bekapcsolódik a távközlés-fejlesztési programba. A személygépkocsi-gyártásról szólva Berecz Frigyes elmondta, hogy 1991-ig nem áll rendelkezésre akkora állami támogatás, amelyből összeszerelő-gyárat építhetnénk, bár a kormányzat - főleg ellátási okokból - már támogat egy ilyen tervet. A minisztérium szerint az osztrákok példáját követve célszerű lenne a részegység- és alkatrészgyártást oly módon fejleszteni, hogy akár 100 ezer gépkocsit is kapjunk. Szeretnénk bekapcsolódni a szovjet autóipar nyugati licencvásárlásába is. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy jelenleg 51 vállalat szerepel azon a listán, amelynek részleges vagy teljes eladását ajánlja fel az ipar külföldieknek. Közöttük vannak nagyvállalatok is, de a vállalati listát a versenytárgyalások jelenlegi szakaszában nem kívánják nyilvánosságra hozni. Annyi tény, hogy a külföldi partnerek érdeklődése meglehetősen nagy a magyar vállalatok megvásárlása iránt. (MTI) 1989. január 31., kedd 16:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »