Rendszerváltás és az MTI

	Munkásgyűlések (1.rész)
1988. január 2., hétfő - Hétfőn országszerte folytatódtak az évnyitó munkásgyűlések. Józan, kritikus helyzetfelmérés, reális feladatmeghatározás és bizakodó jövőbetekintés jellemezte valamennyit. Egyik legnagyobb és legsikeresebb gyáróriásunk, a Videoton, világpiaci versenyképességének megőrzése, jövője érdekében az idén is folytatja már tavaly megkezdett innovációs programját. Mint a hétfői munkásgyűlésen Kázsmér János, a Videoton Ipari RT elnöke, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója bejelentette, a televízió-gyártás tavaly befejezett korszerűsítési programja után az idén a számítástechnikai gyártás fejlesztése a fő cél. A szocialista piacok beszűkülése és az egyes termékek iránti kereslet csökkenése miatt új profilok, szakmai kultúrák kialakításával igyekeznek piacon maradni. E célt jól szolgálja majd a vállalat szervezetének már tavaly befejezett átalakítása. Ezzel megteremtették a feltételeit annak, hogy rugalmasabban, gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a világpiaci követelményekhez, s javították fejlesztési és megújulási programjuk megvalósulásának lehetőségeit. A gondokról szólva az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a struktúraváltás, a piaci problémák kemény munkát és áldozatot is követelnek a Videoton húszezres kollektivájától. Egyebek között meg kell kezdeniük egy hároméves létszámcsökkentési terv kidolgozását, némi visszalépésre kényszerülnek a szociálpolitikai juttatások terén, de továbbra is változatlan mértékben akarják támogatni a fiatalok lakáshozjuttatását és az oktatást. Tavaly - mivel sikerült teljesiteni a bérklubtagsággal együttjáró követelményeket - átlagosan 10 százalékkal nőtt a Videoton dolgozóinak alapbére. Az idén az új vállalati szervezet létrejöttének következményeként erőteljesen differenciálódhatnak a vállalat dolgozóinak jövedelmi viszonyai, de a cél az, hogy átlagosan mindenütt 10 százalékkal tudják növelni a béreket. (folyt.köv.) 1989. január 2., hétfő 16:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkásgyűlések (2. rész)
A magyar kőolajipar egyik legfontosabb háttérüzemében, a Nagykanizsán működő Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban, Tornyos Ferenc vezérigazgató az elmúlt évet értékelve elmondta, számtalan zavaró tényező ellenére 1988-ban maradék nélkül teljesitették tervelőirányzataikat: tíz százalékkal növelték a termelékenységet, a tőkés exportból származó bevételük pedig 25 százalékkal haladta meg az előző évit. Új piacokon - köztük az Egyesült Államokban - is sikerült értékesíteniük egyre javuló színvonalú termékeiket: görgős kőzetfúrókat, olajipari szerelvényeket és hőerőművi egységeket. Már tavaly nagy és eredményes erőfeszitéseket tettek az idei terv teljesitésének megalapozásáért. Mindenekelőtt folytatták az 1987-ben megkezdett nagyszabású műszaki fejlesztést. 1989-ben a gyár prosperitásának biztositása az alapvető cél. Éppen ezért 6 százalékkal kivánják fokozni a termelékenységet, erőteljesen szeretnék növelni a tőkés exportot. A hosszú évek sikersorozata után tavaly veszteséggel gazdálkodó Diósgyőri Gépgyár munkásgyűlésén Kovács Zoltán vezérigazgató többek között arról beszélt, hogy az idén is sok nehézséggel kell szembenézniük. Lényeges belső szervezeti változtatásokra lesz szükség, s ezek során már a következő hetekben még 600 dolgozójuktól meg kell válniuk. A Ganz Villamossági Művekben Kara Gábor vezérigazgató összegezte az elmúlt év gazdasági eredményeit. Elmondta, hogy tavaly a létszámcsökkenés ellenére a kollektíva minden eddiginél magasabb - 4,5 milliárd forint - árbevételt ért el, konvertibilis elszámolású exportjuk értéke pedig meghaladta a 8 millió dollárt. Az idén a termékszerkezet korszerűsítése a fő cél: csökkentik a vasúti járműgyártást, de ugyanakkor jelentősen több transzformátort, forgógépet, különféle nagyfeszültségű készüléket és elektronikai terméket készítenek. A vállalat idei céljai között szerepel az is, hogy a szigorodó gazdasági feltételek mellett is nyereséges maradjon. Ennek érdekében ebben az évben mintegy 300 millió forint költségcsökkentést terveznek. A termékszerkezet korszerűsítéséből adódó lehetőségeket kihasználva el akarják érni, hohy a konvertibilis elszámolású exportjuk értéke elérje a 20 millió dollárt. (folyt.köv.) 1989. január 2., hétfő 16:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkásgyűlések (3. rész)
A Debreceni Tartósítóipari Kombinát, mint Nagy Gábor vezérigazgató elmondta, a múlt évben több mint félmillió tonna nyersanyagot dolgozott fel, s ezzel 108 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Az idén ennek az évek óta töretlen termelési dinamikának a megőrzését tekintik egyik legfontosabb feladatuknak. Január 1-jétől a gyár minden dolgozója 3 százalékos bérfejlesztésben részesül. Emellett törzsbéresítették a túlórák egy részét is, így a béremelés mértéke minden dolgozónál eléri a 13 százalékot. A Magyar Gördülőcsapágy Művek gyáregységeiben tartott munkásgyűléseken a termékszerkezetváltás idei feladatai álltak az érdeklődés előterében. E folyamat keretében, mint bejelentették, hamarosan megkezdi működését Debrecenben az MGM INA magyar-NSZK csapágygyártó vegyesvállalat, s még ebben az évben kereskedelmi vegyesvállalatot hoznak létre a Német Szövetségi Köztársaságban is. Az új év legfontosabb feladataként a minőség javítását határozták meg a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának évindító munkásgyűlésén - ennek alapját egyébként már az utóbbi években több technológia- és termékfejlesztő beruházással megteremtették, tavaly például a ferritgyártást korszerűsítették. A vállalat most sikeres évet zárt: a tervezettnél több, összesen 1,28 milliárd forint volt az árbevétele. Sikerült megerősítenie tőkés piaci pozicióit is: termékeikből - a forint-leértékelésből származó növekedést leszámítva - a tervezettnél 22 százalékkal több, összesen 163 millió Ft értékű árut adott el konvertibilis piacokon. Az idén a termelés és export további növelését tervezik. Hiradástechnikai alkatrészekből, önálló elektronikai részegységekből és világítástechnikai berendezésekből öszesen 1,4 milliárd forint árbevételt terveznek. Ebben az évben befejeződik a nyomtatottáramköri gyártósor rekontrukciója is, amely korszerűbb, modernebb nyomtatott áramköri lemezek előállítását teszi majd lehetővé. (folyt.köv.) 1989. január 2., hétfő 16:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkásgyűlések (4. rész)
A legnagyobb hazai mezőgazdasági gépgyártónál, a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál Sziráki András vezérigazgató elmondta, hogy a vállalatnál, amely már az óesztendőben is komoly értékesitési gondokkal küszködött, az új év nagy kérdése az lesz: meg tudja-e tartani eddigi szolíd árpolitikáját. A gépgyártáshoz szükséges anyagok árai ugyanis egyre emelkednek, a kereslet viszont változatlan árakkal számolva is fokozatosan csökken. A vállalat egyre nehezebb pénzügyi helyzetén belső változtatásokkal igyekeznek javitani, így például 1989-ben 80 millió forinttal csökkenteni akarják a készleteket. A piaci elvárásokat figyelembe véve tizennégy új termékkel jelennek meg, köztük szecskázó gépekkel, rendfelszedő adapterekkel és száritó berendezésekkel. Világbanki hitelből korszerűsítik a lemezmegmunkálás, a forgácsolás és a felületkezelés munkafolyamatait. A sikeresen gazdálkodó soproni Elzett Zár-, és Vasalatáru Gyárban az idén tovább erősítik a piacfeltáró munkát, s a tervek szerint új termékekkel is megjelennek a külföldi piacokon. Nyugat-európai vásárlópartnerekkel már tárgyalásokat folytatnak, egyebek között a több ponton záródó hengerbetétes zár eladásáról. Az idei évre 140 millió forint értékű tőkés exportot irányoztak elő, s azt akarják, hogy az árbevételük elérje az 1 milliárd forintot. Az elvonások növekedése miatt azonban a tavalyinál 5 millió forinttal kisebb, 90 millió forint nyereségre számítanak. Már az első negyedévben több újdonsággal jelentkeznek: magyar szabadalom alapján elektronikus riasztózár, illetve keresztpántra emlékeztető hevederzár nagyüzemi gyártását kezdik meg. (MTI) 1989. január 2., hétfő 16:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »