Rendszerváltás és az MTI

	Afrikakutatás-magyar expedicíó eredményei (1. rész)
1989. február 20., hétfő - Jelentős tudományos felismerésekhez jutott a Magyar-Afrika Expedíció. Kutató tagjai - geológus, geomorfológus, geográfus, botanikus, zoológus, néprajzkutató, térképész, nyelvész - ez év augusztusában, Budapesten az Afrikai Kutatási Program harmadik nemzetközi konferenciáján ismertetik a tavalyi, hathónapos Afrika-kutatás eredményeit. Az általuk gyüjtött kőzetek, ásványok, rovarok, növények, néprajzi tárgyak és a kutatók feljegyzései már megérkeztek Magyarországra, folyamatban van ezek részletes elemzése. Most az expedíció útjáról, kutatásairól szóló előzetes beszámoló készült el. Miként dr. Gábris Gyula, az ELTE természet-földrajzi tanszékének docense, az expedició vezetője az MTI munkatársának elmondta, Kelet-Afrika területén az Afrikai Árokrendszer különböző részein megfigyelték és azonosították a felszínalakulást meghatározó törésvonalakat, vulkáni tevékenységet, valamint az aljzat ősi kőzeteit, az árkokat kitöltő fiatal szárazföldi és tavi üledékeket, a vulkáni törmelékeket. Közép-Afrikában a főként ősi kristályos kőzeteket és azok mállástermékeit, valamint az Afrikai Árokrendszer nyugati ágának vulkáni képződményeit tanulmányozták. Kenya és Tanzánia tengerparti sávjában az üledékes kőzeteket és ezek lepusztulását, a korallzátony vonulatokat vizsgálták. Vulkáni, kristályos és metamorf kőzetmintákat, tengeri üledékeket és bennük levő ősmaradványokat gyűjtöttek. Ezek tanulmányozása révén jobban megismerhetők a földtörténet középkorának eseményei. A tudományos vizsgálat eredményei nemzetközi viszonylatban is nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A Nátron-, a Manyara-, a Bogoria-, a Turkána-tónál végzett megfigyelések és mérések eredményeiből az éghajlati változásokra és ezek révén a környezet módosulásaira következtethetnek. A Meru, a Kilimandzsáró, a Longonot, s a Suswa, a Kenya, az Elgon, Virunga, Teleky tűzhányókon összehasonlító vulkán-morfológiai kutatásokat vágeztek. Több vulkáni hegységben lávabarlangokat vizsgáltak. A 4000 méter fölé emelkedő hegységekben a fagy hatására kialakuló felszínformálódási folyamatokat tanulmányozták (folyt. köv.) 1989. február 19., vasárnap 19:24
Vissza »

	Afrikakutatás - Magyar expedició eredményei (2. rész)
Öt országban több mint harminc természetvédelmi területet, illetve nemzeti parkot kerestek fel az expedíció tagjai. Tanulmányozták az élővilág és a természeti környezet kapcsolatát, e területek térképezési módszereit. Feladatuk volt feltárni az egykori Teleky-expedíció óta bekövetkezett gazdaság- és népesség-földrajzi változásokat is. Az általuk felvett sok adat és információ elemzése hosszú időt igényel. Már most megállapítható: egy évszázad alatt bekövetkezett legnagyobb változás a mezőgazdaság és az állattartás kiterjedése, a természetes növénytakaró és a vadállat-állomány zsugorodása. A népesség megsokszorozódott, a természeti erőforrások hasznosításakor azonban nem őrizték meg a környezet eredeti egyensúlyi állapotát. A kiterjedt erdőírtás, a nomád állattartás az egykori erdőségeket szinte teljesen eltüntette, a vadállományt jelentős mértékben csökkentette, hozzájárult egyes területek elsivatagosodásához. Azt tapasztalták, hogy a Kelet-Afrikai Árokrendszer mélyebb, füves és félsivatagos térségeit benépesítő pásztortársadalmak kulturális profilja csekély mértékben módosult. A magas földeken és a hegyvidékeken jellemző földműves társadalmak kulturális színvonala gazdasági fejlettségüktől függően különböző. Az expedíció különféle tárgyakkal és friss információkkal gazdagítja a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét. Tanulmányozhatta azt is, hogy az egyes etnikumok milyen mértékben beszélik a szuahéli nyelvet. Ez - tapasztalataik szerint - a bantu nyelvű népek körében általánosan elterjedt, a legidősebbek kivételével mindenki beszéli. Az expedíció nyelvésze az 1987-ben megjelentetett szuahéli, 16 ezer szavas szótárát további 170 szóval és kifejezéssel gazdagította. Az út során Kelet-Afrika és Közép-Afrika mindegyik magassági és növényzeti övezetéből - 360 helyről - mintegy százezer rovart gyűjtöttek. Az expedíció hazahozta a tanzániai egyetemen tanító Pócs Tamás moha- és virágos növények gyűjteményét a Természettudományi Múzeum Növénytára és az MTA vácrátóti intézete számára. Az Állatkert és a Természettudományi Múzeum részére néhány élő állatot - kaméleont, afrikai törpepapagájt, galágót, teknőst - is hoztak. Az út során több száz tekercs színes és fekete-fehér kép készült, a Magyar Televízió operatőre 14 ezer méter filmet forgatott, ebből többrészes sorozat készül. (MTI) 1989. február 19., vasárnap 19:25
Vissza »