Rendszerváltás és az MTI

	Uj algériai alkotmány - rekordidő alatt
1989. február 19. (MTI-Panoráma) - A február 23-án népszavazásra bocsátandó uj algériai alkotmányból kimaradt, hogy Algéria ,,szocialista ország,,. A szöveg nem tesz említést az eddigi egyetlen s kormányzó pártról, az FLN-ről sem, viszont utat nyit a többpártrendszernek, mert elismeri a ,,politikai jellegű,, szervezetek alakításának jogát. Az észak-afrikai ország uj alaptörvénye úgyszólván rohamléptekben készült el azóta, hogy tavaly októberben 160 halálos áldozatot követelő véres zavargások voltak főként a fővárosban, Algírban. A lappangó-fortyogó elégedetlenség nem utolsó sorban azért robbant ki, mert Sadli Bendzsedid elnök előzőleg egy beszédében a lakosságot tette felelőssé az ország gazdasági nehézségeiért. November elején már népszavazással módosították az 1976-os, szocialista alapon álló alkotmányt: a kormány azóta nem az FLN-pártnak, hanem a parlamentnek felelős. A mostanáig teljesen átírt uj szöveg szerint az alkotmány ideológiáktól függetlenül ,,mindenen felül áll: alaptörvény, amely szavatolja az egyéni és kollektiv szabadságjogokat és védi a nép szabad választásának jogát,,. A szabad párt- és szervezetalapítás jogát néhány garanciális szabály - a területi épség, a népszuverenitás, a nemzeti függetlenség és az egyének szabadságjogainak védelme - mellett tulajdonképpen csak egy tágítható gumiszabály korlátozhatja: a ,,nemzeti egységet,, veszélyeztető egyetlen mozgalom sem működhet. Az 1976-os alkotmány még a hadsereg feladatává tette, hogy vegyen részt az ország fejlesztésében és a szocializmus építésében és erősítésében. A mostani tervezet szerint a hadseregnek az ország védelmén kívül nincs más dolga. A kormányfőt változatlanul az államfő nevezi ki, de programját a parlament visszautasíthatja. Ha ez kétszer egymás után megtörténik, a kormány nem lép hivatalba, igaz, a parlament sem működhet tovább, uj választásokat kell kiírni. A gazdasági rendszerrel kapcsolatban a szocializmus ,,törlésének,, legfontosabb következménye, hogy az alkotmány szentesíti az elmúlt félév reformjait és szabadon hagyja az utat a további átalakulás előtt. Az előző alkotmánnyal ellentétben kimondja a magántulajdonhoz és az örökléshez való jogot. A múltból jóformán csak a külkereskedelem állami ellenőrzését menti át, de ezt is változott formában: nem monopóliumot, hanem a ,,müködési feltételek,, meghatározását és ellenőrzést jelent. Megfigyelők szerint a gyorsaságot nem csak a belső helyzet indokolta. Algéria minél előbb szeretne beilleszkedni környezetébe, s elsősorban Marokkóval fejleszteni kapcsolatait. +++ 1989. február 19., vasárnap 10:22
Vissza »