Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország: ugrás a sötétbe - Financial-Times
(Thassy Jenő) Washington, 1989. február 18 (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - Magyarország: ugrás a sötétbe - címmel a Financial Times mai száma a következő vezércikket közli: - Mihail Gorbacsov megengedhetővé tette Kelet-Európa és a Szovjetunió egyes részeiben a megengedhetetlen feletti töprengést és annak fennhangon való kimondását. így történt, hogy a térség néhány egyeduralkodó kommunista pártja most saját teljesítményét vizsgálja és kezdi beismerni, hogy nem henceghet vezetésével, sem rendszerének eredményeivel. A szovjet vezető azonban nem könnyíti meg, hogy mások követhessék az ő példáját. A peresztrojka és a glasznoszty nevében beígért és a valójában véghezvitt reformok a Szovjetunióban a jövő hónapban ott tartandó választás, egyebütt esetleg a pluralizmus modelljének tűnhet. Szerdán este azonban hirtelen jelentették, hogy Gorbacsov a többpártrendszer ellen nyilatkozott, mert az "politikailag és teoretikusan meg nem alapozott". Amennyiben ez Kelet-Európában valahol döbbenetet okozhat, az egészen biztosan Budapest, noha Magyarországnak nem kell annyi nemzetiségi és vallási problémával szembenéznie mint a Szovjetuniónak. Az MSZMP KB a műit hét végén hirtelen elhatározta, hogy leépíti politikai monopóliumát, és a jövő esztendei választásra bevezeti a többpártrendszert. Ez több szempontból bátor és ésszerű lépés, aminek következményei lesznek a keleti tömbön belül. Bátor azért, mert a jelen pártvezetők - anélkül, hogy a közvélemény teljes támogatásában részesülnének - a hatalom minden eszközével rendelkeznek, és egyáltalában nem biztos, hogy egy szabad választáson azt ismét visszakapnák. És ésszerű azért, mert a szabad piac érzékenyen reagál arra, hogy a más térségekből jelentkezőknek milyen a politikai összetételük; és azért is, mert sokkal okosabb ha Magyarországon a jelenleg létező frakciókat és érdekcsoportokat engedik nyilvánosan működni, s így felmérhetik terjedelmüket és erejüket. A magyar kommunista párt számára a nehézség abban rejlik majd, hogy ez idő szerint, ha engedi ellenzékét virágzani, úgy bármilyen lojális legyen is az, esetleg fékezheti a gazdasági reformot. Ez ugyanis állásveszteséggel, magasabb árakkal és társadalmi elégedetlenséggel jár, mielőtt eredményeket mutatna fel. A pártvezetőség tudatában van annak, hogy a szükséges gazdasági változások kivitelezéséhez szükséges az esetleges ellenzékkel való előzetes megegyezés. De a pártvezetőség azt is jól tudja, hogy a magyar néppel csakis akkor tudja lenyeletni a keserű orvosságot, ha sikerül rábeszélnie arra, hogy azt vegye be. Ez a magyarázata annak, hogy miért érzi éppen most szükségét a népszerű politikai csoportokkal való koalíció alkotását, hasonlóan a lengyel rezsimhez, amely most a Szolidaritással tárgyal. Amint ezt a lengyel tapasztalat mutatja, a politikai kiegyezés lebonyolításához két dolog szükséges. Intelligens tárgyalás - éspedig az erő helyzetéből. A magyar kommunista párt számára fennáll a veszély, hogy megosztott és nincs felkészülve a versengő demokrata politikára. így amit most tesz, az tulajdonképpen ugrás a sötétbe. Visszapillantva ez kissé oktalanul merésznek tűnhet: a sietős döntés - a többpártrendszer bevezetése, mielőtt megegyezés jött volna létre az Alkotmányt illetően - látszólag azért történt, hogy a párt egységének látszatát keltse, nem pedig azért, mintha a vezetőség közös nevezőre jutott volna. A konfúzió talán elkerülhetetlen akkor, amikor a politikai reformot ilyen ködös körvonalakkal tervezik és ilyen kevés figyelmet fordítanak a részletekre. Úgy tűnik, hogy nem jött létre megegyezés az új pártok szervezését, finanszírozását, ténykedését, korteskedését és szerepét illetően. Az sincs megállapítva, milyen szerepet játszik a kommunista párt: a vezetőét-e, avagy valami mást? Egy ilyen jelentős lépés megtétele egy ilyen látszólagosan kevés előkészítéssel vagy a felelőtlenség, vagy a kétségbeesés jele lehet. A kelet-európai politika kiszabadulása a kommunizmus kényszerzubbonyából örvendetes és a magyar kommunisták dicséretet érdemelnek ezért az első lépésért, de amit Gorbacsov legutóbbi megnyilatkozása sejtet, a kommunista rendszerek reformjának lehetnek korlátai. Magyarország hamarosan megtudja, meddig terjednek ezek a korlátok, Kelet-Európa pedig feszülten figyeli próbálkozását. +++ 1989. február 18., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »