|
|
 |
|
 |
Rosszul startol a növénytermelés Baranyában
|
1989. február 13., hétfő - Megkezdődtek a szántóföldi munkák a baranyai határban. A traktoros brigádok hétfőn sok helyütt hozzáfogtak a koratavaszi növények talajának előkészítéséhez. Ha az időjárás nem változik lényegesen, három hét mulva már vethetik a borsót, a zabot, az árpát és a cukorrépát. Most tárcsázással és simitózással igyekeznek elmunkálni az őszi mélyszántást. Megkezdődött a kalászos növények fejtrágyázása is. A talajfelszin teljesen száraz, ezért nem repülőgéppel, hanem földi gépekkel szórják ki a mütrágyát az őszi vetésekre.
Legdélibb megyénkben mindig előbb ,,nyit,, a határ, mint az
ország északibb tájain, ilyen korai munkakezdés azonban párját
ritkitja Baranyában is. Az immár száz napja tartó téli aszály
következtében erősen megcsappant a talaj vizkészlete, amin már csak
egy esős tavasz segíthet. A gazdaságok azonban addig sem
tétlenkednek. Ha már nincsen csapadék, legalább azt a körülményt
próbálják kihasználni, hogy a gépek nehézség nélkül tudnak mozogni,
dolgozni a száraz földeken: a jó időben elvégzett talajmunkával és
mütrágyázással mérsékelhetik az aszály káros hatását.
Február közepe lévén, bizonyosnak látszik most már, hogy -
bármiként alakul is a további időjárás - kedvezőtlen starthelyzetbe
került a növénytermelés. Januárban mindössze 4,8 milliméter, február
első felében pedig csupán 1 milliméter csapadék hullott a Mecsek
vidékén - töredéke a sokévi átlagnak. Sajnos, a megelőző két
hónapban /novemberben és decemberben/ is a szokásos mennyiségü
csapadéknak alig egyharmada áztatta meg a földeket. Mindehhez hozzá
kell venni, hogy az egész elmult esztendő is aszályos volt. A
rendkivül súlyos szárazság egymilliárd forint veszteséget okozott a
megye mezőgazdaságának.
Ősszel hatvanezer hektáron került földbe a búza és az árpa. A
tél előtti határszemlén a vetések 39 százalékát gyengének, 35
százalékát közepesnek és 27 százalékát jónak minősítették a baranyai
szakemberek. A helyzet azóta nem változott. Sőt
A búza egy része ki
sem kelt, a többi pedig a csapadékhiány miatt nem fejlődött
kellőképpen. Tehát nagy szüksége van a tápanyagra a gyengén telelő
növénynek. A tavaszi vetésre szánt földek termőrétegében kevés a
nedvesség. Ezért is fontos most a szántások gyors és tökéletes
lezárása, hogy megóvják a talajban levő viz minden cseppjét. (MTI)
1989. február 13., hétfő 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"Rozgonyi Béla: Azt szeretném kérni, hogy mondják be, hogy mikor kezdődik a profi boksz váltósúlyú döntő. -
Sófalvi Gábor 274-945: A műsor kezdetekor bemondták, hogy újabb képviselők csatlakoznak ahhoz a bejelentéshez, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében az Országgyűlés foglalkozzon újra. Nagyon szeretném tudni a képviselők nevét, legalább a budapestiekét, ha lehetne begyűjteni valahonnan és bemondani a tévében. Gondolom sok embert érdekelne, hogy ki az a képviselő, aki ki mer állni egy ilyen ügy mellett. Nem hiszem, hogy névtelenek ezek a képviselők. -
Több kismama nevében: ugyanis Gyesen levő kismama vagyok - másfél éves gyermekem van, hogy az Esti mesében több esetben elhagyták a macit. Főleg amikor a Pumukli mese van. Többek nevében kérem, hogy nagyon a macit várják, nem a Pumuklit, hogyha lehetne, akkor inkább a macit ha lehetne ne felejtsék el."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|