Rendszerváltás és az MTI

	HVDSZ országos értekezlete (2. rész)
A HVDSZ nem ért egyet az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgozók Független Szakszervezetének január 20-i megalakításával. Az új szakszervezet alapító okiratában megfogalmazott állítás, amely szerint a HVDSZ szakszervezeti érdekképviselete nem érzékelhető - rágalom - mondta a főtitkár, és felhívta az új szervezet képviselőit - akiket IKV-dolgozókként, s nem a létrejött új szakszervezet vezetőiként hívtak meg: a tanácskozáson fejtsék ki véleményüket, s ne kívülálló bírálóként alakítsák ki álláspontjukat. Az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgozók Független Szakszervezetének képviselői a főtitkári szóbeli kiegészítést követő szünetben elhagyták az üléstermet, mondván: ők nem magánszemélyként, hanem a szervezet nevében kívántak részt venni az országos tanácskozás munkájában. A tanácskozás vitájában többen azt hangsúlyozták, hogy valóban az érdekképviselet és az érdekvédelem a szakszervezet fő feladata, de most már a tagság nagy része úgy érzi, hogy erről nem beszélni kell, hanem konkrét intézkedések is szükségesek. A kommunális gazdálkodó vállalatok képviselői elsősorban azt tették szóvá, hogy sem társadalmi sem anyagi megbecsülésben nincs részük, a csatornázási vállalatokhoz, a szemétszállítókhoz, a melegvíz-szolgáltatókhoz éppen ezért mind nehezebb jól képzett szakembert találni. A tanácsi vállalatok képviseletében arról szóltak, hogy fontos lenne mihamarabb tisztázni a szövetségi rendszer mibenlétét, mert nemcsak a tagság, de gyakran az aktivisták sem ismerik kellőképpen ennek fontosságát. Elhangzott az is: a SZOT vezetésének aktivitása az utóbbi hónapokban visszaesett, holott a dolgozók körülményei nem javultak. Kérték a SZOT jelen lévő képviselőjét: a kormánnyal való tárgyalás során tanúsítsanak erőteljesebb fellépést. Ehhez kapcsolódva szóltak többen a sztrájkról. Ebben az ágazatban a sztrájk - mint mondották - valóban csak a legvégső eszköz lehet, hiszen a fűtés-, a melegvíz-szolgáltatás, a szemétszállítás, a településtisztasági tevékenység és más kommunális szolgáltatás szüneteltetése alapvetően megnehezítené az ország lakossága és az iparvállalatok életét, munkáját. Ugyanakkor a tagság több követelése már nem tűr halasztást, így például a 40 órás munkahét önerőből való bevezetése és a közszolgáltatásokban kialakult béraránytalanságok központi bérintézkedésekkel való mérséklése az idén elodázhatatlan. (folyt.köv.) 1989. január 27., péntek 18:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »