|
|
|
|
Erdélyi szamizdat - pesti sajtóbemutató
|
München, 1989. február 17. (SZER, Pesti sajtóbemutató, Magyar Híradó) - Megjelent a Kiáltó Szó című erdélyi szamizdat folyóirat második száma. A lapot ma mutatták be a sajtó képviselőinek. - Lángh Júliát hallják: Ma délután 2 órakor volt a Kiáltó Szó, az erdélyi szamizdat- kiadvány második számának sajtóbemutatója. A Kiáltó Szót Csoóri Sándor, Bodor Pál, Molnár Gusztáv és Ara-Kovács Attila mutatta be a közönségnek. A budapesti telefonvonal végén Ara-Kovács Attila: A Kiáltó Szó bemutatására - mert nemcsak a második számra, hanem az elsőről is volt szó - most került először sor itt a magyar fővárosban. Az Erdélyi Magyar Hírügynökség, illetve a Magyar Emberi Jogok alapítványa kérte fel az említett értelmiségieket, plusz engem is, hogy számoljunk be erről a folyóiratról. Elég nagyszámú újságíró jelent meg, körülbelül 30-40-en lehettek, elsősorban magyar sajtó volt jelen. Fontos tényező, hogy a Magyar Televízió is ott volt és felvételt készített, ugyanakkor néhányunkkal interjút is. Mi a különös jelentősége a Kiáltó Szónak, hiszen annyi év után most újra először van Erdélyben is szamizdat, és ki is jut a határokon. Elsősorban ez a jelentősége. Ezen kívül pedig fel tudnék még olyan szempontokat sorolni, mint például azt, hogy Romániában soha nem volt román szamizdat. Az első az 1981-ben elindított Ellenpontok, majd ez a második, közte pedig az Erdélyi Magyar Hírügynökség az, ami (...). Tehát elsősorban ez a jelentősége. Ezenkívül pedig az, hogy mutatja az erdélyi magyarság vitalitását, bizonyos értelemben azt az egzisztenciát, amivel megpróbál szembehelyezkedni a hatalommal. Ez nagyon fontos. Nagyon fontos nemcsak azért, hogy közösségi létét, tudatát, eszmélését megőrizze, de fontos olyan szempontból is, hogy példaadó legyen például a románság számára, hogy a terrort nem lehet tovább így elviselni. A Kiáltó Szó Erdélyben szamizdat, de miért szamizdat vajon Magyarországon, amikor most hallottuk éppenséggel, hogy ott volt a teljes sajtó a bemutatóján. Voltaképpen akkor ez nem is szamizdat Magyarországon?' Pontosan erről van szó, reményeink vannak arra, hogy a Kiáltó Szó minden egyes példányát kellő mennyiségben, hivatalos körülmények között a jövőben azonnal újraszedik, kiadják és hozzáférhetővé teszik. Köszönöm a beszélgetést Ara-Kovács Attila. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|