|
|
|
|
Katyn - lengyel dokumentum (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. február 17. péntek (MTI-tud) - Nagyon fontos, a brit külügyminisztérium levéltárában ,,szupertitkos,, iratként őrzött dokumentumot közöl legújabb számában a lengyel Odrodzenie, a lengyel Népfront lapja. A lengyel Vöröskereszt elnökének jelentése ez a lengyel katonatisztek holttesteit őrző, s lengyel nevén ismertté vált Katyn, a Szmolenszktől mintegy 15 kilométerre lévő tömegsírok 1943-as feltárásáról, a holttestek azonosításáról, de arról is, hogy miként igyekezett ezt a tényt a hitleri propaganda szovjetellenes hangulatkeltésre kihasználni Lengyelországban.
A dokumentumban közölt adatok és számos más körülmény is arra látszik utalni, hogy az akkor feltárt hét tömegsírban talált 4233 lengyel katonatisztet 1940 májusában tarkólövéssel a Szovjetunió belügyi népbiztosságának tagjai, Berija emberei végezték ki. Már akkor kiderült, hogy a halálos lövéseket német gyártmányú fegyverekkel, német lőszerrel hajtották végre. Miközben a dokumentum egyetlen kétséget sem hagy efelől, egyetlen alkalommal sem nevezi nevén a gyilkosokat, ami azzal függhet össze, hogy a lengyel Vöröskereszt emberei nem akarták, hogy a szörnyű tényt a német propaganda hangulatkeltésre használja fel a Szovjetunióval szemben. A jelentésből kiderül, hogy a sírok feltárásában részt vevő németek igyekeztek eltüntetni a német fegyverekre és lőszerekre utaló nyomokat, s az összes dokumentumot átvizsgálták, mielőtt azok a lengyelek kezébe kerültek volna. Nem kizárt, hogy közülük jónéhányat eltüntettek. (folyt.)
1989. február 17., péntek 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Katyn - lengyel dokumentum (2.rész)
|
A most nyilvánosságra hozott dokumentum csak megerősíti a lengyel társadalomban már régóta meglévő meggyőződést, hogy a lengyel nevükön kozielskai, a starobielskai és ostaszkowai internálótáborokba hurcolt több ezer lengyel katonatiszt elpusztulása a sztálinizmus számlájára írható. Aligha férhet ma már ahhoz kétség, hogy a katyni tömegsírokban a kozielski tábor foglyai nyugszanak. A lengyel nemzetiségűek, a háború idején a Szovjetunió által megszállt lengyel területeken elfogott lengyel katonatisztek, ezen belül Katyn ügye évtizedek óta a szovjet-lengyel kapcsolatokat terhelő történelmi kérdés, amelynek végleges, tudományos igényű tisztázására is alakult az a lengyel-szovjet vegyesbizottság, amelyet lengyel részről Jerem Maciszewski és szovjet részről Georgij Szmirnov vezet. Az ügy lengyelországi megítélésének súlyát jelzi, hogy a téma szóba került Mihail Gorbacsov tavaly nyári lengyelországi látogatásán. Az SZKP főtitkára a lengyel értelmiséggel találkozva a lengyel királyi várban kijelentette: ,,sok lengyel meg van győződve arról, hogy a lengyel tisztek katyni lemészárlása Sztálin és Beria kezeműve. Eljött az ideje, hogy nagyon alaposan kivizsgáljuk ezt,,. A lengyel-szovjet történészbizottságban szovjet részről még nem terjesztették elő saját vizsgálataik eredményét, elsősorban a kor dokumentumaihoz való változatlanul nehéz hozzájutásra hivatkozva. Így ott változatlanul az a hivatalos verzió tartja magát, amelyet az 1945-ben végzett második exumálás alkalmával fogalmaztak meg, és ami a hitleristák számlájára írja a tömeggyilkosságot. A második világháború lengyel nemzeti tragédiájának részét képező katyni tömeggyilkosság a sztálinizmus bűnlajstomán talán jelentéktelen epizód csupán, hiszen a lengyel Vöröskereszt Bizottság 1943-as jelentése is tartalmazza: a lengyelek tömegsírjai mellett szovjet állampolgárok ezreit rejtő sírok nyomaira is bukkantak. Mindez aligha vigasz azoknak a lengyel családoknak, akik most a Zorzy című lengyel katolikus hetilap hasábjain, ahol megkezdték a szovjet internáló táborok lengyel fogjainak névsorát közölni, saját édesapjuk, nagyapjuk nevét keresik, közel fél évszázaddal méltatlan haláluk után. (folyt.)
1989. február 17., péntek 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Katyn - lengyel dokumentum (3.rész)
|
A katyini kérdés hivatalos lengyel és szovjet megközelítését jelzi, hogy a tömegsírok környezetét rendezték. Tavaly a két ország történetében először, hivatalos lengyel katonai küldöttség is elhelyezte a kegyelet virágait az egykori katonatisztek sírhalmain.+++
1989. február 17., péntek 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|