|
|
 |
|
 |
Kiáltó Szó - erdélyi magyar kisebbségi szemle
|
1989. február 17., péntek - Az erdélyi magyar kisebbség körében terjesztett Kiáltó Szó című szemle első számát pénteken mutatták be a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek Budapesten. A kiadvány létrejöttének körülményeit Ara-Kovács Attila, az Erdélyi Magyar Hírügynökség vezetője, Csoóri Sándor író, Bodor Pál újságíró és Molnár Gusztáv politológus ismertette a lap szerkesztői nevében, ,,akik kénytelenek a névtelenség homályába burkolózni,,.
Rámutattak arra, hogy a Kiáltó Szó megjelenése új szakasz
kezdetét jelenti az erdélyi magyarság II. világháború utáni
történetében. A folyóiratszerű, esszéket, tanulmányokat, politikai
pamfleteket közlő kisebbségi szemle megjelenése jog- és
törvényszerű, kiadásával minden magyar büszkébb lehet nemzetére. A
kiadvány nem akar egyetlen politikai elkötelezettség szószólója
lenni, nem kíván kifejezni csoportérdekeket. Együttműködésre, közös
fellépésre szólít minden tisztességes erdélyi magyart, minden
becsületes román demokratát. Emlékeztettek arra, hogy Erdélyben
korábban már terjesztettek egy hasonló kiadványt. Az Ellenpontok
1981 decemberében jelent meg, s működését 9 szám közreadása után - a
hatalom nyomására - 1983 elején fejezte be. Hangvétele - mint egyik
szerkesztője mondta - agresszívabb, publicisztikusabb volt, mint a
Kiáltó Szóé. A szemlének eddig két száma jelent meg, első példányai
néhány héten belül Magyarországon is olvashatók lesznek. (MTI)
1989. február 17., péntek 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|