|
|
 |
|
 |
Huszonhét nemzet a jubileumi fedettpályás EB-n, Hágában (1. rész)
|
Szalay Péter, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
1989. február 17. péntek (MTI) - Szombaton és vasárnap a hágai
Houtrust Sportcsarnokban rendezik meg a 20. fedettpályás atlétikai
Európa-bajnokságot, amit a fölöttébb magabiztos szervezőkön kívül
mindenki a közelgő budapesti világbajnokság előjátékának, atléta
nyelven szólva: bemelegítőjének tekint. Arra azonban a holland
házigazdák kétségkívül büszkék lehetnek, hogy a most következő
kontinensverseny az atlétika első igazán jelentős nagy nemzetközi
viadala a szöuli olimpia óta, s ez az EB sorszámával ráadásul még a
jubileumi jelzőt is kiérdemelte.
Az európai randevún 27 ország mintegy 300 versenyzője áll
rajthoz, köztük a magyar atlétika képviseletében 17-en. (A
küldöttség Kaszás Ferencnek, az Aluker vezérigazgatójának
vezetésével csütörtökön érkezett Hágába, s két lehetőséget
kihasználva ismerkedhetett a színhellyel.) A Houtrust Sportcsarnok -
egykor jégpalota volt, most közvetlenül a betonra öntötték az alig
néhány milliméteres vastagságú műanyag pályát - feleakkora sincs,
mint a Budapest Sportcsarnok, küzdőterén mégis hatsávos, 200 méteres
körpályát alakítottak ki. Ennek viszont az lett a következménye,
hogy a lelátókon még háromezren sem foglalhatnak helyet. A
szűkösségben viszont az a jó, hogy a közönséget alig néhány méter
választja el a versenyzőktől, ez a fajta kontaktus kitűnő hangulatot
teremthet.
Az EB előestéjén rendezték meg az ilyenkor szokásos technikai
értekezletet, ahol Carl-Olaf Homén, az Európai Atlétikai Szövetség
finn elnöke köszöntötte a résztvevő országok képviselőit. Az ülést a
francia Pierre Dasriaux, az európai szövetség tiszteletbeli
főtitkára vezette, aki már mondandója elején sajnálkozva említette
meg, hogy számos nemzet, nyilván taktikai okokból, jóval több
atlétát nevezett annál, mint amennyit el is hozott Hágába. Emiatt
aztán az előzetes időrendet több helyen meg kellett változtatni. Igy
például a szombat délelőtti versenyszámok döntő többsége elmarad, ez
a magyarok közül a gyalogló Urbanik Sándort, a női középtávfutók
közül pedig Szabó Erzsébetet és Ágoston Zitát érinti. Véglegessé
vált, hogy az 5 kilométeres férfi gyaloglásban csak döntőt
rendeznek, így Urbaniknak csak egyszer kell nekigyűrkőznie, vasárnap
délután. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 18:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|