|
|
 |
|
 |
Az elnémult hangok nyomában (2.rész)
|
- Közeledett a szomorú évforduló, s úgy éreztem, hogy valamit
tenni kell, valamit - immáron a 24. órában - e zene
feltámasztásáért. Aztán egy napon Ichenhausenban jártam. A temetőben
nyugszik több 16-18 év körüli magyar fiú. Zsidók voltak, ezért
gyilkolták meg őket Dachau itteni melléktáborában. Ichenhausenban
sincs ma már zsidóság, csak egy elárvult zsinagóga, amelyet tavaly
helyreállítottak. Azóta a zsidó-keresztény találkozások házaként
emlékeztet az egykor virágzó hitközségre.
- Ichenhausenban, a temetőben fogadtam meg, hogy itt Európában
újra megszólaltatom a rég elnémult európai zsidó zenét, amelynek
egykori gazdasagságáról jelenleg legfeljebb az Egyesült Államokbeli
Cincinnati és Izraelben Jeruzsálem zeneközpontjában lehet fogalmat
alkotni. Azt a muzsikát, amely szintén az európai kultúra szerves
része volt még a háború előtt. A zene az emlékezes eszköze is, az
emlékezésé azokra, akik már nincsenek közöttünk. S a zsidó vallás
szerint csak az halt meg, akit elfelejtettek...
Izsák Andor, aki feleségével, Lux Erika zongoraművésznővel, a
müncheni Richard Strauss-konzervatórium tanárával öt éve az Augsburg
melletti Neusa:ssben (umlaut a és a végén sarfesz sz) el, fogadalmát
a közelmúltban széles körű nemzetközi visszhangot keltve kezdte
megvalósítani. Az augsburgi egyetemen kezdeményezésére és
vezetésével megnyílt ,,a zsidó zene európai központja,,. Az egyetem
- a rektor, dr. Josef Becker történész professzor támogató
közreműködésével - önálló intézeti helyiséget, könyvtári férőhelyet,
személyzetet és dokumentációs eszközöket bocsátott rendelkezésre.
A központ azzal tölti majd be nemes hivatását, hogy kottákat,
könyveket, hangfelvételeket gyűjt, illetve tartalmukat tudományosan
feldolgozza és archiválja. Összehangolja egyben a földrészen
különböző helyeken folyó zenei kutatómunkát, és a későbbiekben
szakértesítőt is kíván rendszeresen közreadni. Az augsburgi egyetem
falai között lesz Európa, sőt a világ legjelentősebb zsidó zenei
gyűjteménye. A magyar komponista és orgonaművész elképzelését
felkarolta ,, a hagyományos és vallási zsidó zene támogatására
alakult társaság,,, amelynek tagsága a nemzetközi politikai és
társadalmi élet képviselőiből, elsősorban pedig természetesen
világhírű muzsikusokból tevődik össze. (folyt.)
fn/ve sj
1989. február 17., péntek 11:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|