|
|
|
|
Több ezer tonna burgonya rothadt el Somogyban
|
1989. február 9., csütörtök - Példátlan mértékű kár keletkezett Somogy megye burgonyatermesztő gazdaságaiban: a télire betárolt termés mintegy fele - néhol nyolcvan százaléka - elrothadt. Összesített megyei adatok híján a szakemberek több ezer tonnára becsülik az eddigi veszteséget, de - mivel a romlás folyamatos - ez még korántsem tekinthető véglegesnek. A Solánum Burgonyatermesztési Rendszer somogyi taggazdaságaiban - a Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinátban és négy termelőszövetkezetben - 30 millió forintra tehető az eddig elpusztult termés értéke. A további veszteség csökkentésére nem sok lehetőség kínálkozik; a gazdaságok folyamatos válogatással igyekeznek elkülöníteni az emberi fogyasztásra, illetve takarmányozásra még alkalmas gumókat. Viszonylag kedvező helyzetben van a mikei tsz, amely egy kis feldolgozóüzemet működtet, s vásárlóival sikerült a szokásos mennyiséget meghaladó tisztított burgonya átvételében megállapodni. A többi gazdaságon is csak az segíthetne, ha a veszélyeztetett termés mielőbb a fogyasztókhoz kerülne, ám a jelenlegi, a termelők szerint nyomott, manipulált piaci ár erre nem sok reményt ad. Bár Somogy megye szántóterületének csupán másfél százalékán termelnek burgonyát, tizenegy gazdaságban - a gyenge talajadottságok folytán - ez a meghatározó növényi kultúra. Ezeket a nagyüzemeket gazdasági stabilitásukban veszélyezteti a mostani káreset. Ami az okokat illeti, a Somogy Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás laboratóriumi vizsgálatai is alátámasztják, hogy a tavalyi aszály késői következményéről van szó. A csapadékhiány miatt a burgonya fejlődése már a nyár közepén leállt, majd az augusztusi eső újabb fejlődési ciklust indított el. Ennek következtében fejletlen - újburgonyaszerű - gumók is képződtek a bokrok alatt. A termésnek ez a magas nedvesség- és alacsony szárazanyag-tartalmú része indította el a rothadási folyamatot, amit tárolástechnológiai módszerekkel már nem lehetett megakadályozni. Az indoklás szerint szakmai, emberi mulasztás sehol sem történt. E megállapításokkal szemben azonban némi kételyt támaszt, hogy egyetlen gazdaságban - a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben - most is kifogástalan állapotban van az ősszel betárolt négyezer tonna burgonya. (MTI)
1989. február 8., szerda 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|