|
|
|
|
főcím: Miért apadnak az újítások? cím: Egy KNEB vizsgálat tanulságai
|
A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a fővárosi és kilenc megyei (Borsod, Hajdú, Komárom, Pest, Szolnok, Veszprém, Nógrád, Győr és Baranya) népi ellenőrzési bizottsága együttműködésével megvizsgálta a találmányok és az újítások ipari hasznosítását. A népi ellenőrök 111 termelő, 11 kutató, 9 forgalmazó, finanszírozó vállalatot, intézményt, illetve három irányító főhatóságot kerestek fel. A tapasztalatok összegzésénél figyelembe vették a MTESZ tagegyesületeinek észrevételeit és 844 alkotó kérdőíven rögzített véleményét. alc. Utcahosszal vezet a BVK Két lényegében azonos méretű, rokonprofilú vállalat, a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) és a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) között a rokonság ellenére korszakos a távolság. A hagyományos értékeléssel a BVK "utcahosszal" vezet. Az újítók számát tekintve csaknem négyszeres, a bevezetett újításokban és a kifizetett díjakban már mintegy 15-szörös a fölénye. A megtakarítás 100 milliós ngyságrendű. Zavaró körülmény viszont, hogy a TVK 1987 évi vállalati eredménye csaknem kétszer akkora volt, mint a BVK-é. A nyereség persze összetett mutató, alakulása önmagában nem bizonyítja és nem is cáfolja az újítási eredményeket. Azt azonban tudhatjuk, hogy a "mozgalmi jellegű" újítási tevékenységben meghatározó a mennyiségi szemlélet, amely a minőség ellen hat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jelentése szerint a TVK-ban tudatosan leépítették az újítási adminisztrációt, s olyan gyakorlat meghonosodására törekedtek, hogy minden dolgozó a legjobb tudását nyújtsa, s alkotókészségét, kreatívitását magasabb bérrel ismerik el. Az újítások nagyobb hányada nem az újítási és műszaki feladattervekben megjelölt témakörökben született. Részben ez magyarázza az újítások bevezetésének elhúzódását. Az elfogadott és bevezetett újítások között igen magas részarányt képviselnek az ötletszintű és eszmeileg díjazott újítások, amelyekkel szemben érdemi teljesítménykövetelmények nem támaszthatók. A megkérdezett alkotók úgy nyilatkoztak, hogy többnyire saját ötletből indultak ki, s nem a vállalat igényéből. (folyt.)
1989. február 6., hétfő 14:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|