|
|
 |
|
 |
KNEB-vizsgálat az állami lakások értékesítéséről (1. rész)
|
1989. január 23., hétfő - A tanácsok egyelőre nem érdekeltek az állami lakások értékesítésében - állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban lezárt vizsgálata. A felmérés során a fővárosban, az öt megyei városban, valamint nyolc kisebb városban vizsgálták az állami lakások értékesítésének tapasztalatait. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy bővíteni kell az elidegenítést végző szervezetek körét, s az ingatlanközvetítésben - szakértők bevonásával - lehetővé kell tenni az ellenőrző értékbecslés lehetőségét is. Véget kell vetni a bürokratikus ügyintézésnek, s ezáltal jelentősen rövidíteni kell az elintézés határidejét. A KNEB szükségesnek ítéli a jövőben minden lakásgazdálkodást érintő jogszabály társadalmi vitára bocsátását.
A tanácsi lakások megvásárlására csaknem 20 év óta van
lehetőség, ám csak az utóbbi 2-3 évben élénkült meg a kereslet. Az
1969-es kormányrendelet hatályba lépésétől napjainkig az országban
mindössze 10 ezer lakást vásároltak meg - ez a bérlakásállomány egy
százalékát teszi ki -, s ezek döntő többségét is az utóbbi évek
során adták el. 1987-ben például 4480 bérlemény cserélt gazdát.
Az említett minisztertanácsi rendeletet az évek során többször
módosították, s az új rendelkezések a bérlőknek, a vásárlóknak
teremtettek előnyös feltételeket. Bár a vételi szándék fokozódott,
érdemi változás nem történt. Ennek oka a tanácsok és az
ingatlankezelő vállalatok érdekeltségében, leginkább
ellenérdekeltségében keresendő. A vizsgálat szerint ugyanis
mindaddig, amig a tanácsok a lakások fenntartásához az állami
költségvetésből pénzt kaphatnak, nem érdekeltek az értékesítésben.
Az állami házingatlanok eladásának egyik alapvető célja a
költségvetés tehermentesítése a fenntartási költségek alól. Ennek
mind a mai napig nem sikerült érvényt szerezni, egyrészt mert az
ebből származó bevételek még mindig nem számottevőek, másrészt a
vásárlók jelentős törlesztési kedvezményt kaptak. Az alacsony
vételár, a hosszú törlesztési idő, az értékesítés adminisztratív
feladatai, annak költségei miatt a tanácsok számára rövid távon
előnytelen vállalkozás az értékesítés, még akkor is, ha így
mentesülnek bizonyos üzemeltetési, fenntartási költségek alól. Az
ingatlanok árának rohamos, inflációs jellegű emelkedése miatt a
tanácsoknak kimondottan előnyösebb, ha minél később bocsátják áruba
a lakásokat. (folyt. köv.)
1989. január 22., vasárnap 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|