Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Személyi változások - értékelés Londonból

(Krassó György)
London, 1989. április 13. (BBC, A világ minden tájáról) - Londonból
telefonon összegezte a magyar vezetőség személyi változásainak
jelentőségét a londoni Magyar Október Sajtószolgálat vezetője,
Krassó György:
- A tegnap eldöntött személycserék véleményem szerint azt mutatják,
hogy tovább folytatódik a Magyar Szocialista Munkáspárt felbomlása,
és egyben a párton belüli koalizáció. Ezt úgy értem, hogy a
pártvezetésben a jelek szerint élesednek az ellentétek, és kiteszik
az utolsó centristákat is, miután már tavaly a centrumot - Kádár
Jánost és munkatársainak az együttesét - a párt reformistái és
konzervatív vezetői közös erővel kitették a hatalomból.
    
    Most úgy néz ki, hogy az a négy politikai bizottsági tag, akit most
leváltottak, azok az utolsó kádáristák voltak, bár közülük három
voltaképp csak az utolsó két évben került be a Politikai
Bizottságba, de ennek ellenére mindannyian a Kádár-rendszer
neveltjei és szolgálói voltak. A másik jellegzetességük, hogy nehéz
elhelyezni őket az egyetlen Lukács Jánoson kívül a párton belüli
két fő csoportosulás oldalán. Berecz, aki egész párt karrierjét az
1956-os forradalmat támadó balos ideológiára alapozta, az utóbbi
időben áttáncolt Pozsgay oldalára, és éppen hogy ő tartotta a
leginkább reformszellemű beszédeket, ami nem mentette meg őt.
    
    Lukács János feltehetően a Grósz híve volt, ami azon is látszik,
hogy szabályos régi pártkarriert futott be - már 1980 óta a Baranya
megyei pártbizottság titkára volt -, de igazi karrierje
1987. júliusban kezdődött, tehát Grósz miniszterelnökké
kinevezésekor, amikor különböző központi bizottsági
munkaközösségeknek lett az elnöke, és 1988 májusa, vagyis Kádár
leváltása óta lett PB-tag.
    
    Ugyancsak bizonytalan Csehák Juditnak a hovatartozása, Szabó István
pedig egy tipikus régi kádárista maradvány volt. Az ő leváltásukkal
- hogy úgy mondjam - a képlet leegyszerűsödött. Tovább csökkent a
Politikai Bizottság tagjainak a száma, amely már tavaly májusban is
csökkent. Most már összesen csak kilencen vannak, akik közül - s
talán jól is jön ez a páratlan szám, mert így legalább döntésképes
a testület, tudniillik jobban vigyáznak a jelek szerint arra, hogy
az egyensúly fennmaradjon.
    
    Az újonnan bekerültek közül - ketten kerültek be négy leváltott
helyett: Jassó Mihály, aki egyértelműen a Grósz Károly követője, és
a nagy-budapesti pártbizottságnak az első titkára volt, és régi
budapesti pártbizottsági tag, és ő is a Grósz Károly hatalmának
elmélkedésével együtt emelkedett a hatalomban. A másik újonnan
bekerült PB-tag, Vastagh Pál egészen szédületes karriert fut be,
hisz voltaképpen az első komoly pártfunkcióját csak tavaly év végén
kapta, amikor is a Komócsin és társai kitakarítása után a Csongrád
megyei Pártbizottság első titkára lett, de még központi bizottsági
tag sem volt. Most egyszerre lett központi bizottsági tag és
ugyanakkor a Politikai Bizottság tagja.
    
    Így aztán a jelenlegi arányok ugyanolyanok, mint amilyenek eddig
voltak, csak egy kicsit jobban kiszámíthatóbbak.
    
    A konzervatívok képviselői: Grósz Károly, Iványi Pál, Tatai Ilona
és a most beválasztott Jassó Mihály. Míg a reformpárthoz tartózik
Pozsgay, Nyers és feltehetőleg a most beválasztod Vastagh Pál is.
    
    Van két kérdéses pont is: Németh Miklós miniszterelnök és Hámori
Csaba. Németh Miklós eddig Grósz legközelebbi munkatársaként
szerepelt, de több jel mutat arra, hogy az utóbbi időben mintha
átpártolna a reformisták oldalára. Ezt az egyensúlyt igyekeztek
betartani a Központi Bizottságba bevett új tagokkal, mert miközben
a Politikai Bizottság taglétszáma szűkült, a Központi Bizottságé
növekedett. A Központi Bizottságba 10 embert vettek be, akik főképp
azért kerültek be, mert az utóbbi egy évben növekedett a párton
belüli szerepük, de nagyon gondosan vigyáztak arra, hogy őket
ellensúlyozzák más ismeretlen személyekkel, hogy az egyensúly
fennmaradjon - nem akarok a részletekbe belemenni.
    
    Elég meghatározó volt - úgy gondolom - az ötvenhatos forradalom
folyamatban lévő rehabilitációjának a szerepe is a változásokban.
    
    Már elég hosszú ideje nyilvánvaló volt, hogy Berecz, aki egész
politikai karrierjét a forradalom ellen írt műveire alapozta, ő
ebben a funkcióban nem maradhat meg.
    
    A másik következménye a jelenlegi változásoknak, hogy minthogy
nyíltabbak lettek a csoportosulások is a Politikai Bizottságban,
úgy tűnik, hogy Pozsgay Imre is határozottabban követi taktikáját?
    
    A hét végén Kecskeméten részt vesz egy olyan reform-kostoló
eszmecserén Nyers Rezsővel együtt, ahova a párton kívüli - igaz,
hogy még alig egy éve párttag - politológusok és mások is részt
vesznek, mint a pártból tavaly kizárt Bihari Mihály és Lengyel
László.
    
    Ennek az a szerepe lehet a demokratikus ellenzék - ha még ezt a
szót lehet használni -, tehát a független alternatív szervezetek
szempontjából, hogy talán a párt reformszárnyával most kialakulhat
egy nyíltabb dialógus, amiről eddig csak szavakban volt szó,
gyakorlatban azonban nem.
    
    Mármost az egész helyzetet én úgy értékelem, hogy - jóllehet
jelenleg meglehetősen egyensúlyban vannak a pártvezetésben, a
konzervatív és reformpárti erők -, végül is Grósz Károlynak nem sok
esélye van, mert ő már a reformokat, a radikális reformokat nem
képviselheti, nemcsak azért, mert nem is akarja, hanem mert ez a
hely le van foglalva Pozsgay által. Grósz a konzervatívok
vezetőjévé válhat, de erre nagyon vigyázott, hogy ne tegye, mert
valószínűleg ez pártszakadásra vezetne, és aligha kérdéses, hogy
Gorbacsov jelenleg melyik pártot támogatná. Tehát Grósz egyetlen
lehetősége, hogy időt nyerjen és azt remélje, hogy esetleg a
moszkvai szelek megváltoznak. Én azt hiszem azonban, hogy ebben nem
lesz igaza. +++
    


1989. április 13., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD