Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

MSZMP - ki van a döntések mögött?

(Rajki László)
München, 1989. április 13. (SZER, Magyar híradó) - A tegnap
bejelentett személyi változásokban személyesen is érdekelt Major
László pártszóvivő sokszínűnek nevezte az új Politikai Bizottságot.
    
    Nem vagyok színvak, mégis csupán kétszínűséget, illetve vöröset
látok sötétebb, halványabb árnyalatokkal tarkítva.
    
    Gyanakvásra késztet, hogy tizenegyről kilencre csökkent a létszám,
mert mi a biztosíték arra, hogy holnap nem fogyasztják hétre, majd
ötre, háromra, és így tovább, amíg csak egy legény marad talpon a
diktatórikus vidéken. Mert nem tudom, mi alapján szavazott az MSZMP
Központi Bizottságának nevezett önhatalmú csoportosulás ismét
bizalmat Grósz Károlynak, választotta újjá főtitkári pozíciójában.
    
    Talán a miniszterelnöksége idején elért látványos kudarcok miatt?
    
    Esetleg az Aradon, erdélyi vértanúinkat eláruló Ceausescunál tett
baráti látogatásért? Netán a párt élére kerülése óta hozott
katasztrofális, az országot és különösen az állampolgárokat sújtó
intézkedésekért, a romló gazdasági helyzetért, a grósz - magyarul
nagy - káoszért?
    
    Mindez rejtély. Tehát ismeretlen, hogy mi mozgatja a kommunista fő
funkcionáriusok döntéseit. De hogy ki mozgatja, az most is világos:
Grósz. Régi, jól bevált marxista szokás szerint az első adandó
alkalmat kihasználta, hogy megváljon a Kádár-utódlásért folytatott
harcban sokáig vezető riválisától, a másik trónkövetelőtől: Berecz
Jánostól.
    
    Szintén elintézte, hogy Berecz jó emberét, Csehák Juditot is
kirakják. Ügyesen megszabadult az egyik utolsó kádárista PB-tagtól,
Szabó Istvántól, és kiebrudaltatta a vetélytársaként emlegetett
Lukács Jánost is. Úgyhogy Grósz a pillanatnyi győztes és a nép
továbbra is vesztes. Vesztes, mert a főtitkár egyértelműen
bebizonyította, hogy képtelen kivezetni az országot a válságból.
    
    Ellenkezőleg: miközben saját hatalmi harcát vívja, a gazdaság
szekere mind mélyebbre süllyed a csőd kátyújában, a lakosság terhei
elviselhetetlenné váltak.
    
    Budapestre kiküldött munkatársunk Kasza László jelenti:
Egy nappal az MSZMP Központi Bizottságának ülése után még mindig
folyik a találgatás Budapesten: mire volt jó a Politikai Bizottság
átalakítása, hiszen attól, hogy kettővel kevesebb tagja van, aligha
lesz hatékonyabb munkája, és az sem világos, hogy miért pontosan
azok akadályozták eddig a munkát, akiket most menesztettek.
    
    Lassan az a vélemény alakul ki, hogy a személycsere csak mellékes
téma volt a Központi Bizottságban. Arra mindenesetre jó - erről már
beszéltünk -, hogy Grósz Károly megerősítse helyzetét.
    
    Ennél azonban fontosabb kérdés volt az MSZMP kettészakadásának
ügye, amit - így a jelek - egyelőre sikerült elhárítani. Nyílt
titokként kezelik a kérdést, ugyanis, hogy a párt reformszárnya
külön pártot akart alakítani arra az esetre, ha a tegnapi központi.
    
    bizottsági ülésen nem sikerül egyfajta megegyezésre jutni.
    
    Már az időpont is megvolt - mondják: szombaton, április 15-ikén a
kecskeméti pártértekezleten jelentették volna be a szakadást.
    
    Az, hogy milyen tárgyi kérdésekben egyeztek meg a szakadás
elkerülése érdekében a Központi Bizottságban, még nem tudni. Talán
azon a sajtókonferencián, amely adásunk idején még tartott, többet
hallunk erről. Tény azonban, hogy szombaton Kecskeméten Pozsgay
Imre és Nyers Rezső tartja a beszámolót, de állítólag jelen lesz
több más politikai bizottsági tag, így Németh Miklós
miniszterelnök, sőt a Politikai Bizottságból most kizárt Berecz
János is ott lesz a hírős városban.
    
    A felállás tehát éppen olyan érdekes, mint áttekinthetetlen. +++
    


1989. április 13., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD