|
|
|
|
Az MSZMP előnye
|
München, 1989. március 27. (SZER, Magyar híradó) - Befejezésül felolvassuk Szép Zoltán jegyzetét arról, hogy mi lenne az MSZMP erkölcsi kötelessége az új pártokkal szemben: - A múlt sajgó sebeit testén, lelkén viselő nemzet joggal követeli a tisztességes kormányzást. A legtermészetesebb igénye, hogy alattvalóból végre polgárrá válhasson. Ehhez azonban kevés a nap mint nap megismétlődő biztatás, a politikai deklarációk özöne. Tettek, visszavonhatatlan garanciák kellene a hatalom részéről, hogy hihető legyen a jogállamiság, ami egyelőre mindössze célkitűzés. Végre konkrétumok tapasztalhatók. Hozzákezdenek a 301-es parcella egyes sírjainak kihantolásához. Lehetségesnek látszik Mindszenty József hercegprímás rehabilitálása, intézkedéseket fontolgatnak az egykori munkatáborokba hurcolt áldozatok sorsának könnyítésére, satöbbi. Mindez örvendetes, de korántsem elégséges. Ha a jelenlegi egypárt a pártok egyikeként kíván részt venni az ország irányításában, mihamarabb illenék hozzákezdeni jogtipró hatalomszerzése körülményeinek feltárásához, és az őt meg nem illető javakat, jogokat visszaszolgáltatni. Az annyit emlegetett pluralizmus és demokrácia a tettek mezején nincs még a helyén. A Magyar Szocialista Munkáspárt országosan rendelkezik-e mindazon eszközökkel, amelyek birtokában vele versenyre kelő, más szervezetek mindenkor és könnyedén megelőzhetők. Temérdek épülettel, technikával, pénzzel rendelkezik, fegyveres testületet tart fenn, s mindezt az adófizetők forintjaiból. Ha komolyan vett politikai tisztességet kíván felmutatni, legelőbb is vonuljon ki azokból az épületekből, amelyek az általa orvul kiszorított koalíciós partnerpártok tulajdonában voltak, s vannak jogszerint ma is. Szolgáltassa vissza azokat az intézményeket, újságokat, kiadó vállalatokat, amelyeket más pártok és szervezetek alapítottak, működtettek, építettek. Ezeket ugyanis egyszerűen csak kisajátították az 1940-es évek végén 50-es évek elején, és az 1957- ben újjászülető utódpárt is megtartotta. Az újraéledő vagy szerveződő pártoknak szintén szükségük van helyre, munkaformákra, technikára, normális civilizált működési feltételekre. Legtöbbjüknek egy postafiókon kívül alig van valamilye. Lakásokon, vendéglőkben zajlik a pártélet. Nem kell ahhoz az új alkotmány kidolgozását megvárni, az elfogadása utáni időkre halasztani a máris késeinek mondható lépéseket. +++
1989. március 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|